Bedõ, Furta, Körösszakál és Magyarhomorog – csak néhány azon hajdú-bihari kistelepülések közül, ahonnan nem érkezett beadvány a nemzeti dohánybolt-pályázatra. Összesen tizennégy megyénkbeli településen jutottak ugyanarra a következtetésre a kereskedõk; nyilván nem véletlenül.
Hiába számolgattak – Zsákáról pályázott valaki? Mert, ha onnan se, akkor bizony a legközelebb, 15 kilométerre Berettyóújfalu lesz hozzánk, ahol legálisan juthatdohányáruhoz a furtai ember – gondolkodott hangosan Krucsó Antal furtai polgármester, aki persze maga se gondolja komolyan, hogy a falubelijei 30 kilométert autóznak majd azért, hogy beszerezzék a “napi betevõt”.

Az okokról, vagy inkább a “miért?-rõl” a falu elsõ embere helyett a leginkább érintettek, a helyi kocsmáros és a boltos beszéltek lapunknak. – Több mint húsz éve vendéglátózom, ezért tudom, hogy mi az, ami megéri nekem, és mi nem. Az utóbbi fél évben hetven százalékkal zuhant vissza a dohányáruk forgalma nálunk, miközben a faluban virágzik a feketepiac és avágott dohány fogyasztása – mondta kertelés nélkülSzabó Tibor, aki Furtán és a szomszédos Zsákán is egy-egy kocsmát üzemeltet.

Ráadásul szerinte attól is lehet tartani, hogy a majdanidohányboltok kifosztására valóságos bûnbandák jönnek létre, elvégre (mint fogalmazott) két-három millió forintos zsákmány reményében a rosszfiúk szinte bármire képesek. – A kormány ezzel az egésszel hatalmas öngólt lõtt, hiszen nemcsak jelentõsjövedékiadó-bevételtõl esik el, hanem afeketegazdaság térnyerésének is további lendületet ad – állítja a vendéglátós vállalkozó.

Gál István egy kis boltot mûködtet Furtán, ahol a jövõben szintén nem lehet majd cigit vásárolni. “Azoknak biztos jó üzlet, akik odafentrõl osztják a lapokat, nekem azonban ilyen feltételek mellett kész ráfizetés lenne dohányboltot üzemeltetni. Gondoljon bele! Három és fél százalékos árrés mellett vegyek fel egy embert, alakítsam ki az üzlethelyiséget úgy, hogy a forgalom hónapról hónapra zuhan” – Inkább essen ki az a 300 ezer forint a havi árbevételembõl, semhogy a vállalkozásunk létét sodorjuk veszélybe” – avatott be megfontolásaikba a kiskereskedõ.

Kicsi hozzá a falu

Samók Gyula körösszakáli polgármester szerint nem a burjánzó feketepiac miatt nem pályázott senki a
településükrõl nemzeti dohányboltra, hanem azért, mert egy ekkora falu nem bír el egy önálló szaküzletet. – A 870 lelkes faluban az emberek harmada kiskorú, sokan vannak, akik nem dohányoznak, márpedig két-háromszáz dohányos nem képes jövedelmezõen eltartani egy dohányboltot - érvelt a települési vezetõ.Berke János, a helyi kocsmáros ezt annyival egészítette ki, hogy bizony rengeteg a faluban afeketepiacról érkezõ cigi. – Szakálban sokan töltik acigit mindenféle ringy-rongy dohánnyal, a lényeg számukra az, hogy a legnagyobb szegénységben is elérthetõ áron legyen – avatott be a helyi sajátosságokba a vállalkozó.