Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsûrûségaz Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sûrûsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

Milliárdokat hoz

A magyar méhészet a mezõgazdaság bruttó termelési értékének egy százalékát, azaz mintegy 22,3 milliárd forintot tett ki tavaly, az állattenyésztésnekmintegy három százalékát adja. A méhészeti ágazatjelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítõ vagy fõ jövedelemforrást. Így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Emellett kiváló minõségû méhészeti termékekkel látja el az ágazat mind a belföldi piacot, mind pedig az Európai Unió többi tagállamának piacát. Magyarországon améztermelés olyan mezõgazdasági területeken is folyik, ahol az elmúlt tíz évben, évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédõ szerrel kezelt – csávázott – vetõmagokkal. Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elõ méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatától.

Csökkenõ legelõk

A méhészeti és a növénytermesztési ágazat egymásra épül. Az említett haszonnövények területeinek csökkenésével megnõhet a szabadon porzó kalászosok vetésterülete, ezzel csökken a méhlegelõk nagysága, a termesztett növényfajok változatossága, ami a természetes egyensúly felbomlásához vezethet. Azzal, hogy a méhek beporozzák a haszonnövények virágait, javul azok szemkötõdése, ami a növénytermesztõknek is hasznos. A méhészetek ezen túlmenõen létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is. A neonikotinoid hatóanyagú növényvédõ szerekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során Magyarország továbbra is folytatni kívánja a széles körû társadalmi egyeztetést, a szakmai és a társadalmi szervetek bevonásával.

HBN