A téli bõséges csapadék kedvezett a kullancsoknak, jelenleg számukra ideális a páratartalom az avarszinten, ahol fejlõdnek. "A szakirodalom szerint a kullancsok 6-7 Celsius-fokon kezdenek aktivizálódni, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem olvassák a szakirodalmat. Az állatorvosi egyetem kisállat-klinikájára télen is rendszeresn hoznak be kutyát kullancscsípéssel, illetve babéziózissal. Ez utóbbi súlyos betegség kórokozóját szintén kullancsok terjesztik" - mondja dr. Földvári Gábor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és állattani tanszékének egyetemi adjunktusa.

A biológus szakember rendszeresen gyûjt kullancsot a Pilisben, és meglepetésére március legelején hideg, szeles, esõs, ködös idõben is nagy mennyiségben talált kullancsokat. "Úgy tûnik tehát, hogy a páratartalmon és a hõmérsékleten kívül egyéb, általunk még kevésbé ismert tényezõk is számítanak. Ilyen például a vadak mozgása, vagy az, hogy adott kullancsegyed hol tart a fejlõdési ciklusában" - mondja dr. Földvári Gábor.

Akár félórát is keresi a megfelelõ szúrási helyet

Mivel 2010 januárja óta az unió többi országához hasonlóan itthon sincs engedélyezett vegyszer a kullancsok környezetben való irtására, a paraziták támadását csak megelõzni lehet, kullancsriasztó szerekkel, valamint önellenõrzéssel.

Ismert, hogy az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bõrön továbbmászik, és akár 20-30 percig is keresi a megfelelõ beszúrási helyet a bõrön. A vérszívása többnyire fájdalmatlan - ezért észrevétlen is -, mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítõ hatása van. Mivel a fertõzött kullancs nyálmirigyébõl a megbetegedést elõidézõ kórokozók csak a beszúrást követõ 4-6 óra múlva kerülnek az emberbe, ezért a kullancsok okozta fertõzések megelõzhetõk, ha a természetjárás, kerti munka után gondosan átnézzük az egész testfelületet, különösen a kullancsok által kedvelt térdhajlatokat és a deréktájat.

A természetben járva a nap során is érdemes többször rápillantani a ruházatra, különösen a cipõre, a zoknira, nadrágszárra, mert a kullancsok jellemzõen az aljnövényzetben, bokrokon élnek. Elõny a világos színû ruházat, mert ezen sokkal könnyebb észrevenni a sötét színû parazitát. "Kirándulás után még az autóban, buszon érdemes átnézni a ruházatot, majd otthon meztelenre vetkõzve a teljes bõrfelületet" - javasolja az állatorvos-tudományi kar oktatója.

Ha kullancsot találtunk magunkban, a legegyszerûbb vékony hegyû csipesszel eltávolítani, úgy, hogy a bõrhöz legközelebb esõ részét fogjuk meg. Soha ne az utótestét szorítsuk össze!

Elõfordulhat, hogy a kullancs eltávolításakor a bõrben marad a szájszerve. Ez azonban a kórokozó-átvitel szempontjából már nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor - mint egy apró szálka - idõvel kilökõdik a bõrbõl. Magától egyébként a kullancs a bõrbõl csak 3-8 nap múlva, a vérszívás végeztével esik le.

Így óvható meg a kert a kullancsoktól

Az elmúlt években a városi parkokban, ligetekben és a kertekben is egyre több kullancsot észleltek. Elsõsorban a természetbe kijáró kutyákkal, macskákkal, valamint a kertet látogató madarakkal, rágcsálókkal kerülnek be.

Aki nem akarja, hogy kertjében kullancsok legyenek, tegye számukra kevésbé vonzóvá. A fû rendszeres nyírásával, az aljnövényzet és a bokrok metszésével, az avar gyakori összegyûjtésével egyrészt kevésbé lesz nedves a mikroklíma, ami a kiszáradásra érzékeny kullancsok számára elõnytelen, másrészt a kevésbé gazdag aljnövényzet táplálékkeresésük hatékonyságát is rontja.

Emellett, mivel a kullancsokat a lakott területek zöldfelületeire jelentõs mennyiségben a kutyák hurcolják be, rendkívül fontos az õ kullancscsípéssel szembeni védelmük a megfelelõ készítményekkel (pl. spot-on, impregnált nyakörv, aeroszol stb.).