2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Károsak, vagy nem károsak a kuponos akciók a szállásadóknak?Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-04-24 11:01:06
A közösségi vásárlóoldalak, internetes szállásoldalak képviselõi, valamint a szállásadók eltérõen vélekednek arról, hogy a bónuszok, kuponok, internetes kedvezmények segítenek vagy inkább kárt okoznak a szállodaiparnak.

Ez derült ki a Turisztikai Managerek Szövetségének keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésén, ahol az elõbbiek az elõnyöket, utóbbiak inkább a hátrányokat hangsúlyozták.

Közeleg a nyári utazási csúcsszezon, és ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk, idén is felmerült a kérdés: ártanak vagy használnak a kuponos, bónuszos oldalak a magyar turizmusnak? Nemrég egy szakmai szervezet élesen támadta a közösségi vásárlási oldalakat, mondván, önpusztító árversenyt generálnak, amely akár csõdhullámot is elindíthat. A piac legnagyobb szereplõje, a Bónusz Brigád és több szakmai szervezet kedden délelõtt konferencián reagált a felmerült kérdésekre. Szerintük a számok, a visszatérõ vendégek és a közösségi vásárlásba visszatérõ szállodák õket igazolják, tömeges szállodabezárásra pedig nem kell számítani.

A számok azt mutatják, hogy a 2012-es nyaralási szezonra robbantak be igazán az utazási piacra a kuponos/bónuszos oldalak. Sokan egyáltalán nem foglalkoznak már az utazási irodák ajánlataival, inkább csak a közösségi vásárlási lehetõségeket keresik. Az egyik legnagyobb kuponos szolgáltató 325 millió forint összértékben értékesített turisztikai ajánlatokat a nyári hónapok alatt, a vendégek leginkább a balatoni ajánlatokat kedvelik.

A kuponos üdülések felpörgésének egyszerû a magyarázata: a fizetõképes kereslet csökkenésével egyidejûleg egy egyre tudatosabb vásárlókör válik meghatározóvá, amely azt a terméket, szolgáltatást választja, amely - szerinte- a legjobb ár-érték aránnyal bír. Éppen ezért a közösségi vásárlási oldalak kínálatában soha nem látott számban jelentek, jelennek meg turisztikai szolgáltatásokat nyújtó cégek, legyenek azok akár kis panziók, apartmanok, nagy szállodák vagy szállásközvetítõk. Egy-egy ilyen oldal kínálata már a komolyabb utazási irodákkal is felveszi a versenyt.

Ismét támadják a közösségi vásárlást

A korábbi évekhez hasonlóan a turisztikai csúcsszezon indulása elõtt ismét támadások kereszttüzébe kerültek a közösségi vásárlói oldalak. Néhány napja Balogh Károly, a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnöke a Kossuth Rádió Napközben címû mûsorában úgy nyilatkozott, hogy a kuponos akciókkal becsábított turistákból nem lesz visszatérõ vendég, miközben ezek a vevõk alacsonyabb áron vásárolják meg a szolgáltatást, amennyit az valóban ér. A kuponos akciókkal önmagukban még nem lenne baj, akkor ha csak kiegészítõ módszerként szolgálnának. A baj az, hogy a holtszezonban a szállodák azért állnak rá a kuponos értékesítésre, mert egyszerûen nincs másként érkezõ vendégük. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy minden korábbinál nagyobb, önpusztító árverseny kezdõdött a belföldi turisztikai piacon, amely újabb csõdhullámot indíthat el.

Balogh Károly szerint a hatalmas kedvezménnyel nyújtott szolgáltatások ellehetetlenítik a turisztikai szolgáltatókat - szállásadókat, éttermeket -, amelyek nem egyszer hitelbõl fejlesztettek, ráadásul devizakölcsönbõl. Az akciókról ugyan elmondható, hogy legalább a kispénzû magyar vendég is megengedheti magának , hogy magasabb kategóriájú szállodai szolgáltatások vegyen igénybe, ám a szakemberek szerint ez csak idõleges jelenség. Balogh Károly azt mondta, a nagyon kis pénzû turistáról tudják a hotelek, hogy milyen az anyagi helyzete, és a neki nyújtott szolgáltatás nem biztos, hogy ugyanaz lesz, mint egy másik, többet fizetõ vendég számára.

Mik a számok?

Hegedûs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. Partner ügyvezetõje az iparág helyzetét ismertetve elmondta, hogy Budapesten 2007-2012. között folyamatosan nõtt a szállodák száma, 2010-tõl a kereslet is növekedésnek indult, a szállásdíj-bevételek azonban csupán a 2007-es szintet (70 milliárd forint) érték el, holott az inflációt figyelembe véve ennek sokkal nagyobb összegnek kellene lennie. A vidéki szállodapiacot egy évvel késõbb érte el a válság, mint a fõvárost, a kereslet késõbb kezdett el csökkenni, s még a válság kitörése után is nyitottak szállodákat. A kínálat öt év alatt 40 százalékkal nõtt, az árverseny élesedett. A szállásdíjbevételek 31 százalékkal növekedtek, az egy szállodára esõ bevételek ugyanakkor 4 év alatt 5 százalékkal visszaestek. 

Az online értékesítés a válság ellenére dinamikusan bõvült. A BDO 2011-es felmérése szerint Budapesten 2006-2010. között 248 - évente átlagosan 26 -százalékos növekedést regisztráltak az online piacon, ami 2010-re közel 770 ezer vendégéjszakát jelentett. Vidéken évi 20 százalékos volt a bõvülés, 2010-ben elérte a 2,5-2,7 milliót az online vendégéjszakák száma (az összes vidéki vendégéjszaka több mint egyharmada). A 2013-as felmérés elõzetes eredményei szerint az online foglalások részaránya az összes foglalásból a 3-5 csillagos piacon 2012-ben 7-10 százalékponttal nõtt. Az online foglalások értéke 2008-2012. között megkétszerezõdött, a piac mintegy 40 százalékát tette ki. Arányaiban egyre több szálloda "kuponozik" (2010: 76 százalék, 2012-ben 84 százalék).

Hegedûs Attila a problémák között említette, hogy sok szálloda küzd a hitelpréssel és a megnövekedett versennyel, az áron alul értékesítés és az "egymás alá vágás" tökélyre fejlesztõdött, amit sokszor nem elõz meg alapos hozamszámítás. Hozzátette: megvan a helye a kuponos értékesítésnek, de nem szabad csak erre ráállni.

Romlik a minõség

Macher Szabolcs marketing kommunikációs tanácsadó egyebek között kifejtette, hogy egy jó (alacsony) ár a közvetítõ márkáját építi, a terméket viszont árucikké silányítja a diszkont értékesítés. Magyarországon elsõsorban a luxus kategóriában tapasztalható márkahûség. A kuponos, bónuszos vásárlásnál az ár a döntõ, nem tudnak érvényesülni az egyéb értékek, így például a márka. Úgy vélekedett, ez rövid távon a cash flow-ban tud segíteni, hosszú távon azonban elõnyösebb, ha szegmentáltan kezelik a célközönségeket. Legyen egy alapszolgáltatás, amit a közösségi vásárlóoldalakon kínálnak, és egy prémiumcsomag azoknak, akik az élményre, márkára fogékonyak, mert hosszabb távon rájuk építhet a szállodaipar - javasolta.

Kis Ervin Egon, e-kereskedelmi szakértõ, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elnöke úgy vélekedett, a szállásadónak el kell döntenie, hogy marketingeszköznek vagy értékesítési csatornának tekinti a kuponos oldalakat, ha az elõbbinek, akkor a marketingbüdzsének megfelelõ mértékre kell korlátozni a bónuszokat, ha pedig az utóbbinak, olyan áron kell értékesíteni, ami még megéri.

Hegedûs Attila szerint a hátrány az, hogy a vendég egy Trabant áráért Mercedes színvonalú szolgáltatást vár el, ez pedig hosszú távon nem segíti a turizmus fejlõdését. Heller Gábor erre reagálva elmondta: a Bónusz Brigádnak sem érdeke, hogy túl olcsón adják a szolgáltatásokat, mivel a kuponos/bónuszos cégek jutalékból tartják fenn magukat. A szolgáltatást a marketingstratégia részeként érdemes használni, több más hirdetési felülettel együtt.

Szállodai szolgáltatók ugyanakkor úgy látják, a holtszezoni üres helyek (például januárban a Balatonnál) kitöltésére kiváló eszköz a közösségi vásárlás: egy szállodának ugyanis ugyanúgy jelentõs mûködési költségei vannak akkor, ha egy, és akkor is, ha száz vendég van adott idõben.

Mit mond a Bónusz Brigád?

A hazai bónuszos/kuponos piac legnagyobb szereplõje, a Bónusz Brigád több (turisztikai) piaci szereplõvel együtt reagált az idõrõl-idõre felmerülõ kérdésekre. Heller Gábor, a Bónusz Brigád egyik alapítója úgy vélekedett, a két legfontosabb érték a minõség és a korrektség. Hangsúlyozta, õk nem viszonteladók, hanem marketingfelületet biztosítanak partnereiknek arra, hogy ezt az eszközt használják, amit kockázat nélkül tehetnek meg, ugyanis a szállodák csak akkor fizetnek, ha a vendég megérkezett. Százszázalékos minõségi garanciát nyújtanak, ha ugyanis a vendég elégedetlen a szolgáltatással, visszaadják a bónusz árat, amit a partnertõl sem kérnek vissza. "Nem egy aukciós ház vagyunk, olyan ajánlatokat teszünk fel, amiért eljönnek hozzánk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy nem okozói, és nem is haszonélvezõi a jelenlegi helyzetnek, hiszen a jutalékokból élnek.

Heller Gábor, a Bónusz Brigád alapító-ügyvezetõje elmondta, a szállodák esetében nem véletlenül népszerû a bónusz, mint marketingeszköz. Az ügyvezetõ szerint a siker egyik legjobb bizonyítéka, hogy 182 szállodai-turisztikai partnerük több mint 60 százaléka visszatérõ, a szállodának ráadásul csak akkor kell elkezdenie fizetni, amikor elmennek szállodájába a vendégek. Így a bónuszra mint marketingeszközre kell tekinteni, amely alkalmas egy stabil vendégkör kialakítására, és - például - látványosan megnöveli a szálloda saját honlapjának látogatottságát is. Heller ugyanakkor úgy látja, az eredményt mutatja, hogy a kedvezményt választó vendégek a késõbbiekben beszámolnak ismerõseiknek, barátaiknak pozitív tapasztalataikról, a késõbbiekben pedig jó eséllyel visszatérnek az adott szállodába (ha ott már korábban jól érezték magukat).

Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetõje szerint a kuponos oldalaknak van létjogosultságuk, de okosan kell élni velük. A szállodák szempontjából kiemelte a márkaépítés jelentõségét, hozzátéve, hogy ha okosan használják a kuponos oldalakat, az átlagárak nem fognak csökkenni. A digitális térnek van árletörõ hatása, de tudatos árazással, több értékesítési csatorna használatával lehet jól gazdálkodni - mondta. Azt is elmondta, hogy a kutatások szerint a vevõk tudatosan leellenõrzik, hogy a közösségi vásárlói oldalak által kínált engedmények valóban léteznek-e (tehát megnézi, hogy az adott szállodába más oldalon talál-e hasonlóan kedvezõ ajánlatot). Tavaly 4,5 milliárd forint értékû szállást közvetítettek a kuponos/bónuszos oldalak (a teljes online piac 18-19 milliárd forintot tett ki). 

A közönségben helyet foglaló szállodások közül volt, aki a kuponos, bónuszos értékesítés elõnyeként említette, hogy így télen is 70 százalékos foglaltsággal tudtak mûködni, ki tudták termelni a fix költségeket és megtarthatták munkatársaikat. Más viszont azt mondta, szívesen feláldoz 20 százalékos töltést 30-40 százalékkal magasabb árszínvonalért, mert úgy kisebb az amortizáció és a munka.

Volt olyan szállodás, aki katasztrófaturizmusnak nevezte a kuponos, bónuszos turizmust, ami el fog múlni. Egy másik szállodás kifejtette: ne ért egyet azzal, hogy minden szobát el kell adni, az alacsony árak ugyanis rombolják a szolgáltatás színvonalát, veszteségessé teszik a házat. Elhangzott az is, bár rengeteg szálloda a csõd szélén áll, nem tisztul a piac, ami a finanszírozói háttérrel magyarázható.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!