Korábban az EB hét ajánlást fogalmazott meg hazánk számára: a foglalkoztatáshoz, az adórendszerhez, az oktatáshoz, az energiaár szabályozáshoz, energiahatóság függetlenségéhez, valamint a vállalkozói, szabályozási környezet javításához kapcsolódóan. A dokumentum kiemeli, hogy hazánk a "legtöbb ajánlás végrehajtását megkezdte, vagy konkrét tervek vannak a teljesítésre". A dokumentumban a kormány újra ígéretet tesz a hiány- és adósságcsökkentést elõtérbe helyezõ fiskális politika mellett: az idei és a jövõ évi 2,7 százalék után 2015-ben 2,2 százalékos, 2016-ban 1,3 százalékos deficitcélt tûzött ki a kormány. 

Az EB konkrét ajánlásai között szerepelt az is, hogy az adórendszert úgy kellene átalakítani, hogy az alacsony keresetûeket kevésbé terhelje, helyette a rendszeres vagyoni típusú adókra helyezné Brüsszel a hangsúlyt. Erre reagálva a reformprogramban a kormány ismerteti az idén januártól életbe lépett munkahelyvédelmi akcióterv részleteit. "A munkáltatók országos szinten januárban 615 ezer magánszemély után 8,1 milliárd forint a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében bevezetett szociális hozzájárulási adókedvezményt vettek igénybe, míg februárban 653 ezer magánszemély után összesen 9,7 milliárd forint adókedvezményt" - fogalmaz a dokumentum. 

Az ingatlanadót azonban határozottan elutasítja a kabinet a reformprogramban, mivel az szerinte hazánkban "súlyos morális és gazdasági (többek között ingatlanpiaci, jelzálogpiaci) kockázatokat hordoz." Brüsszel javasolta a szabályozott energiaárak fokozatos kivezetését is: ezzel a kormány rezsicsökkentése határozottan szembemegy, mondván a szabályozás eltörlésének több feltétele van, és még nem lát rá lehetõséget. A dokumentumban a kabinet részletezi a devizahitelesek megsegítésére tett intézkedéseket is - a kudarcba fulladt ócsai lakótelep építésérõl ugyanakkor "megfeledkezik".