2019. december 9. Hétfő, Natália.
 
A legrégebbi maja romokat és 3000 éves piramisokat tártak felForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-04-30 10:37:25
Az eddig ismert legkorábbi maja építményeket tárták fel régészek, többek között 3000 éves piramisokra leltek.

Az eddig ismert legkorábbi maja építményeket tárták fel Guatemalában: a köztér és piramis alkotta komplexum kétszáz évvel korábbról származik, mint a terület egyéb ilyen típusú építményei és a szakemberek szerint valószínûleg napmegfigyelõ obszervatóriumként szolgálhatott a maják szertartásaihoz. A kutatók felfedezésükrõl a Science címû folyóiratban számoltak be.

A lépcsõs piramisok és nyitott terek fontos elemei voltak az idõszámításunk elõtt 800 körül épült korai maja településeknek. Ekkor az olmékoké volt a legjelentõsebb civilizáció Mezoamerika területén. A régészek egy része úgy véli, hogy mivel az olmékok legnagyobb és leghíresebb központjának számító La Ventában is magasodnak az idõszámításunk elõtti 800-ból származó piramisok, ezért a maják minden bizonnyal az olmékoktól tanulták el a piramisépítés fortélyait.

A Guatemala szívében fekvõ, Ceibal nevû korai maja településen talált új leletek azonban mást sugallnak. Az Arizonai Egyetemen dolgozó Takeshi Inomata és kollégái egy teret fedeztek fel Ceibalban, rajta egy nyugati épülettel és egy keleti platformmal, amelyek kétségtelenül hasonlítanak a La Ventában található építményekhez.

A leleteken talált szerves minták radiokarbonos kormeghatározásából kiderült, hogy a piramis nagyjából az idõszámításunk elõtti 850-bõl származik, míg a platformot az idõszámításunk elõtt 1000-ben emelték, vagyis kétszáz évvel idõsebb, mint a többi maja építmény és ugyanennyi évvel elõzi meg a La Venta-i monumentális építkezéseket.

A ceibali komplexum megépítésekor La Venta még nem lehetett hatalmas és befolyással bíró központ - húzta alá Inomata. Így, bár a korai majákra valamilyen szinten hatással lehettek az olmékok, valószínûtlennek tûnik, hogy tõlük tanulták el a monumentális építkezések fortélyait. A szakemberek szerint úgy tûnik, hogy az egész régió jelentõs változásokon ment keresztül ebben az idõszakban, és az egyes csoportok átvették egymás építészeti és rituális hagyományait, amelyeket átalakítottak és tovább fejlesztettek.

Az új leletek azonban még mindig nem adnak választ arra a kérdésre, hogy miért építették az elsõ piramisokat, illetve azok miért váltak számos mezoamerikai civilizáció jelképévé. Inomata szerint a folyamat egyik fontos tényezõje lehetett a politikai berendezkedés átalakulása. A La Ventától száz kilométerre nyugatra fekvõ San Lorenzo nevû olmék település hanyatlása például olyan hatalmi vákuumot eredményezett, amelyben különbözõ csoportok kerülhettek elõtérbe és kísérletezhettek új ötletekkel, akár a piramisépítéssel is.

30679_maja1.jpg

Titok övezi a maják eredetét

A maja civilizáció egy Közép-Amerikában élt prehispán civilizáció, amely fõleg a kifejlett írásmódjáról, mûvészetérõl, monumentális építészetérõl, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteirõl híres. A legjelentõsebb õsi amerikai civilizáció volt.

A maják eredetérõl nagyon keveset tudunk. Két elmélet van errõl, az egyik szerint egy õsibb civilizáció, az olmék kultúra leszármazottai, a másik szerint tõlük teljesen függetlenül fejlõdtek. A maják klasszikus korszakáról, vagyis idõszámításunk szerint 300-950 közötti idõszakról viszonylag sokat tudnak a kutatók. Az ezelõtti korról, a preklasszikusnak nevezett idõszakról, amely az idõszámításunk elõtt 1000 körül lehetett, alig tudnak valamit. Inomata Takesi, az Arizona Egyetem professzora szerint egyik fenti teória sem igaz, guatemalai kutatásai alapján egy sokkal összetettebb elméletet dolgozott ki.

A majákat gyakran monumentális építészetükkel azonosítják, hatalmas piramisokat emeltek, nagy tereik pedig kultúrájuk komplexitását és gazdagságát hivatott mutatni. A piramisok azonban nem egyik napról a másikra emelkedtek, ezért Inomata és társai a piramisok mélyére ástak. Feltételezése szerint a hatalmas építményeket ráépítették a jóval régebbi épületekre, és elmélete igaznak bizonyult. Jóval kisebb épületeket talált a nagy piramisok alatt, amelyeket idõszámításunk elõtt 1000 körül emelhettek.

Ez pedig azt jelenti, hogy a maják már akkor letelepedett életet folytattak, földet mûveltek, fejlett vallási rendszerük és társadalmuk lehetett. Inomata szerint az olmék civilizáció nem régebbi, mint a maja, sõt a Ceibal melletti maja települések két évszázaddal megelõzték a La Venta melletti olmék településeket. Az is igaz azonban, hogy voltak ennél jóval öregebb olmék települések is, de ezeknek semmilyen kapcsolatuk nem volt a majákkal, így nem is lehettek az õseik. Azt sem jelenthetjük ki, hogy a maják teljesen függetlenül alakultak ki, mert a két civilizáció kölcsönösen hatott egymásra. La Venta és Ceibal párhuzamosan alakult és fejlõdött, két nagy kultúrát létrehozva a régióban.

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, Inomata nem lát hatalmas különbséget a két civilizáció között a kezdeti idõszakban. A klasszikus korban már teljesen különböznek egymástól, hiszen a majáknak fejlett nyelvük és kultúrájuk volt, de az idõszámításunk elõtti ezres évben még nehezen lehetett megkülönböztetni a maját és az olméket. A professzor és csapata a következõ években erre az idõszakra koncentrál és megpróbálja megkülönböztetni a két kultúrát egymástól a Ceibalnál talált leletek alapján. A mindennapi életet próbálják megfejteni, mert a vallási és kereskedelmi központtól távolabbi leletek több kapaszkodót adhatnak, hogy milyenek lehettek az elsõ maják.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!