Az [origo]-nak nyilatkozó trafikosok szerint óriási a fejetlenség a trafiktörvény körül, egyelõre maguk a trafikosok sem látják pontosan, mi és hogyan fog változni júliusban. A hazai dohánypiac fõszereplõit tömörítõ Dohányipari Befektetõk Magyarországi Szövetsége (DBMSz) 130 forintos dobozonkénti áremelkedéssel, 1000 forintos cigarettaárral és a legális dohánypiac összeomlásának víziójávalborzolja a kedélyeket, Lázár János államtitkár pedig lassan havonta mond be egy új árrés-arányt a cigarettára. Legutóbb már maga Orbán Viktor kormányfõ nyilatkoztatta ki, hogy õ a 12 százalékos árrést tartja jónak.

Azt, hogy mennyire lesz jó üzlet Magyarországon 2013 júliusától az új rendszerben dohánytermékeket árusítani, a trafikosoknak garantált árrés mértéke dönti el. Jelenleg errõl semmilyen konkrét információ nem áll a pályázó trafikosok és a dohánygyártók rendelkezésére, a parlament ugyanis még Lázár János 10 százalékos árrésrõl szóló módosító indítványát sem fogadta el. A trafikok koncessziós pályáztatását bonyolító Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. is következetesen hárítjaweboldalán az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a globális átlagnak

A 3,5 százalékos, esetleg 5, 10 vagy 12 százalékos bemondások közül egyelõre - úgy tûnik - a két legmagasabb árrésnek van esélye a gyõzelemre, tehát a - jelenleg a dohánygyártók által  meghatározott - 3 és 5 százalék között alakuló árrés mindenképpen nõni fog. Logikus, hogy amennyiben a jövedéki szabályok nem változnak, ezt a növekményt nem a dohánygyártó akarja majd lenyelni, hanem megemeli a fogyasztói árat, mivel ezt továbbra is õ diktálja. Mielõtt azonban felháborodnánk a gyárak profithajhászásán, érdemes utánaszámolni, miért is fizetünk manapság, ha dohányárut veszünk.

Cigimatek

Egy doboz cigaretta ára három különbözõ helyre kerül, az államhoz, a gyárhoz és a trafikoshoz. A jelenleg hatályos szabályok szerint a cigaretta jövedéki adója ezer szálanként 12 500 forint (tehát szálanként 12,5 forint), valamint a kiskereskedelmi ár 31 százaléka, de legalább 24 920 forint ezer darabonként. Egy 800 forintos, 19 szálat tartalmazó doboz jövedéki adója tehát 19 x 12,5, azaz 237,5 forint, ehhez jön a 800 forint 31 százaléka (248 forint), egy 800 forintos cigarettán a jövedéki adó tehát összesen 485,5 forint.

A maradék 314,5 forintból fizeti meg a gyártó az áfát is, ez egy 800 forintos cigarettánál nagyjából 170 forint. Marad tehát dobozonként 144 forint és 50 fillér. Ezen osztozik a gyártó és a trafikos. Nagyjából 25-40 forint a trafikosé, a maradéknak kell tulajdonképpen fedeznie a gyártó költségeit.

Ha a gyártó csak ehhez, a nagyjából 112 forintos dobozonkénti bevételéhez ragaszkodik, számításaink szerint 800 forintról 927-930-ra kell emelnie a fogyasztói árat. Ha pedig a 10 százalékos tervezett árrés mégis 12 százalékosra nõ, még nagyobb áremelés jöhet.

Ezzel szemben Lázár János azt mondja, a cigaretta fogyasztói ára nem fog emelkedni, a trafikos árrésében jelentkezõ bõvülést a gyártónak kell majd állnia, egyelõre azonban sem az elfogadott dohánytörvényben, sem annak - most Lázár János által benyújtott - módosításában nem szerepel, hogy átalakulna az árképzés jelenlegi rendszere. Ha pedig továbbra is a gyártók mondják meg, mennyit kell fizetni a cigiért, valószínûleg emelni fognak az áron, bármivel is próbálkozik az államtitkár.

A két legnagyobb hazai dohány-nagykereskedõ bevételei egyébként 2011-ben nõttek az egy évvel azelõtti szinthez képest (tavalyi adat még nem áll rendelkezésre). A British American Tobacco 2010-es 758 millió forintos adózott erdménye 2011-ben 948 millióra nõtt, a Philip Morrisé pedig 160 millióról 1 milliárd 21 millióra (bár ez szervezeti átalakulásokkal is magyarázható). Ez alapján pedig reális forgatókönyvnek tûnhet az is, hogy a kormányt támogató parlamenti trakciószövetség akár törvénnyel garantálja, hogy a trafikosok jövedelemnövekedését a dohány-nagykereskedõknek kell kigazdálkodniuk. Ebben az esetben a kormány nem csinálna mást, mint átadná a dohánygyártók profitjának egy részét azoknak a trafikosoknak, akiket politikai megfontolásoktól nem mentesen választott ki.

Nem csak a tüdõnk feketedhet el

Az egyetlen rizikó az áremelésben az, hogy hazánknak két szomszédja is beleesik a kontinens legolcsóbb cigarettáit kínáló 10 államába. Szerbiában és Ukrajnában ugyanis legálisan lehet nagyjából 500 és 360 forintos áron cigit vásárolni, emellett mindkét államban virágzik a dohánytermékek feketepiaca is, ahol még olcsóbban kínálják az árut.

Nem kizárt tehát, hogy az egész dohánypiaci átalakulás a feketegazdaságot fogja leginkább felfuttatni. Az olcsóságon túl a fekete cigaretta elõnye lehet az is, hogy azokon a településeken, ahol csak mozgóboltok fognak majd árusítani, a fekete dohányáru sokkal könnyebben hozzáférhetõ lesz a legálisnál. A GfK Hungária adatai szerint egyébként az illegális dohánytermékek piaci részesedése a 2005-ös, 27,4 százalékos csúcs óta egészen 2011-ig csökkent, a sorozatos áremelések azonban szükségszerûen növelik ezt a mutatót.

A DBMSz szerint az új szabályozás rövid idõ alatt újra 15 százalékosra növelheti az illegális dohánytermékek piaci részesedést, ez pedig 45 milliárdos mínuszt is eredményezhet a költségvetésben - írta a Világgazdaság.