Ehhez azonban a házas- vagy élettársuknak hozzá kell járulniuk, hogy adótitkaikat kiszolgáltassa az adóhatóság a nyugdíjfolyósítónak. Így már nemcsak a volt korhatár alatti nyugdíjasok, hanem a családjuk jövedelmi helyzetét is fel lehet térképezni. Ráadásul nem kevés papírmunkával kell számolniuk az érintetteknek.

Tavaly január óta a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegû juttatást kapnak a szolgálati járandóságban, illetve az országgyûlési képviselõk korhatár alatti ellátásában részesülõk. (Kivételt képeznek ez alól azok, akik rendelkeznek minõsítõ határozattal arról, hogy a szolgálati viszonyuk megszüntetésére a szolgálati kötelmekkel összefüggõ egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor, illetve ha a korábbi szolgálati nyugdíjuk összege nem haladta meg a 117 ezer forintot, vagy önkéntes tartalékos szerzõdést kötöttek.)

A csökkentés azonban nem számít adólevonásnak, egyszerûen csak egyfajta büntetõsarcként értelmezhetõ. Az említett ellátásokból ugyanis nem adóelõleget vonnak, hanem egyszerûen csak 16 százalékkal csökkentett összegben folyósítják azokat. A csökkentés nem jelent adókötelezettséget, és így nem minõsül adóelõlegnek sem - szögezi le a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Hivatala a kormany.hu oldalon közzétett tájékoztatójában. Emiatt az érintettek adókedvezményt sem vehetnek igénybe. Nyakatekert formában hozzájuthatnak az õket az elmúlt évre megilletõ családi adókedvezménynek megfelelõ összeghez, egyéb adókedvezményeket azonban ténylegesen csak akkor tudnak igénybe venni, ha egyéb, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet (egyebek között bérjövedelem, önálló tevékenységbõl származó jövedelem, vállalkozói kivét) szereztek.

A törvény több mint másfél éves csúszással teszi lehetõvé, hogy az érintett magánszemélyek - sajátos módon - igénybe vehessék a gyermekek utáni adókedvezményt. Ha a csökkentett korhatár elõtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülõ személy jogosult családi kedvezményre, és azt nem tudja teljes egészében igénybe venni az adóévben megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelmébõl - még úgy sem, hogy a kedvezményt megosztja a házastársával, illetve élettársával -, akkor a kihasználatlan összeget a korhatár alatti ellátás, illetve a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesítheti.

A törvényhez kapcsolódó kormányrendelet szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ki nem használt összeget a nyugdíjbiztosító kiutalja az érintett magánszemély számára. Ehhez azonban igazolások tömkelegével és nem kevés papírmunkával kell számolniuk az érintetteknek.

Elõször is az adóhatósághoz kell kérelmet benyújtani, hogy állítson ki igazolást a ki nem használt adókedvezményrõl. A törvény szerint az adóhatóság június 30-át követõen adja ki az igazolásokat Az adózás rendjérõl szóló törvény szerint az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetõségigazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétõl számított 6 napon belül kell teljesíteni.

A kérelemnek tartalmaznia kell

- az ellátásban részesülõ természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét,
- az ellátásban részesülõvel közös háztartásban élõ házastárs, élettárs természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét, valamint
- a kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és - ha adóazonosító jellel rendelkeznek - adóazonosító jelét.

A kérelemhez csatolni kell az ellátásban részesülõvel közös háztartásban élõ házastárs, élettárs nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul adótitkainak a kiadásához. Ezt teljes bizonyító erejû magánokiratba (kézzel írott, vagy két tanúval ellenjegyzett), illetve közokiratba kell foglalni.

Az adóhatóság által kiadott igazolás tartalmazza

- az ellátásban részesülõ személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
- az ellátásban részesülõvel közös háztartásban élõ házastársként, élettársként feltüntetett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
- az elõbbiekben említett magánszemélyek személyi jövedelemadóról szóló bevallásában kedvezményezett eltartottként megjelölt személyek természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a várandósságról szóló nyilatkozat tényét,
- az adóévben már igénybe vett családi kedvezmény összegét.

Igazolást kell kérni a családi pótlékot folyósító szervtõl is arról, hogy az adott évben hány gyermek után, hány hónapban volt jogosult az ellátásban részesülõ, illetve a házas- vagy élettársa családi pótlékra.

A családi pótlék igazolás tartalmazza

- az ellátásban részesülõ, illetve vele közös háztartásban élõ házastársa, élettársa természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
- azoknak a kedvezményezett eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik után az ellátásban részesülõ vagy vele közös háztartásban élõ házastársa, élettársa az adóévben családi pótlékban részesült
- azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes kedvezményezett eltartottak után az adóévben családi pótlékot folyósítottak
- azoknak az eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vettek, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes eltartottakat a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vették.

A családi adókedvezmény magzat után is igénybe vehetõ a fogantatástól számított 91. naptól. Ha valaki magzat után szeretné érvényesíteni az adókedvezményt, akkor orvosi igazolást is be kell szereznie a várandósságról.

Mindezeket követõen lehet kérelmet benyújtani az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. A rendelet szerint az ONYF erre a célra rendszeresít egy adatlapot, illetve elektronikus ûrlapot, amelyet az ONYF, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétesz.

Az adatlap és az elektronikus ûrlap tartalmazza

- az ellátásban részesülõ, vele közös háztartásban élõ házastársa, élettársa és az eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
- a nyilatkozatot a családi kedvezmény jogcímérõl,
- a nyilatkozatot a családi kedvezmény feltételeinek való megfelelésrõl
- az igényelt összeget.

A kérelemhez csatolni kell

- az állami adóhatóság igazolását,
- kedvezményezett eltartott esetén a családi pótlékot folyósító szerv igazolását
- magzat után érvényesítendõ kedvezmény esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást.

A kérelemrõl a nyugdíjfolyósító igazgatóság dönt. Az ellátásban részesülõnek járó adókedvezmény összege nem lehet több annál, mint amennyivel az elmúlt évben összességében csökkentették a juttatását. A rendelet szerint a nyugdíjfolyósító határozatának végrehajthatóvá válásától számított 10 munkanapon belül kell elküldeni az érintettek részére megállapított összeget.

Korábbi felmérések szerint nagyjából negyvenezer volt szolgálati nyugdíjast érintett az ellátások átalakítása. Nagy kérdés, hogy közülük hányan jogosultak családi adókedvezményre, és hányan lesznek azok, akik csak az utólagos kérelmekben tudják azt érvényesíteni. Erre csak a beadványok elbírálása után kaphatunk választ.

Amit elbuknak az érintettek

Egyéb adókedvezményekkel, adójóváírási lehetõségekkel azonban nem lehet élni a szolgálati járandóságból levont 16 százalékos büntetõsarc terhére. Azok, akiknek nincs egyéb, összevont adóalapba tartozó jövedelmük, nem tudják kihasználni például a súlyosan fogyatékos magánszemélyeknek járó adókedvezményt. Mint arról korábban beszámoltunk, a fogyatékos állapot kezdõ napjának hónapjától az állapot fennállása idején havonta az adóév elsõ napján érvényes minimálbér 5 százalékának megfelelõ összeg (személyi kedvezmény). Ez a tavalyi évi havi 93 ezer forintos minimálbérrel számolva azt jelenti, hogy aki az egész évre jogosult volt a kedvezmény igénybe vételére, az összesen 55 800 forinttal csökkentheti a fizetendõ adóját.

A nyugdíj-elõtakarékossági számla tulajdonosok sem tudnak a szolgálati járandóságukból levont 16 százalék terhére rendelkezni arról, hogy a befizetett összeg 20 százalékát jóváírhassák a számlájukon. Ezt ugyanis csak az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részébõl lehet megtenni. Azoknak viszont, akik az elmúlt évben csak szolgálati járandóságban, illetve országgyûlési képviselõk korhatár alatti ellátásában részesültek, nincs megfizetendõ adójuk, így nincs mibõl jóváírniuk a kedvezményt. Egyetlen könnyebbség, amivel számolhatnak azok, akiknek tavaly nem volt egyéb jövedelmük a korhatár alatti ellátáson kívül, hogy nem kell adóbevallást benyújtaniuk.

Mikor dönt végre az Alkotmánybíróság? Több mint egy éve gyûlnek a beadványok a taláros testületnél
Több korábbi korhatár alatti nyugdíjas is alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben a korhatár elõtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezéseinek a megsemmisítését kérik. Több ízben szerepelt már az Alkotmánybíróság napirendjén egy alkotmányjogi panasz, amelyet vélhetõen egy ex országgyûlési képviselõ nyújtott be 2012. február 15-én, aki a korábban hatályos szabályok szerint korhatár alatti nyugdíjat kapott. Indítványában a törvénynek éppen azon rendelkezéseit sérelmezi, amelyek szerint a korábban korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülõ országgyûlési képviselõk korhatár elõtti ellátását csökkenteni kell a személyi jövedelemadóval.

Az alapvetõ jogok biztosának álláspontja szerint is ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fûzõdõ joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései. Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet - egyikük a KNOÉ - beadványát figyelembe véve kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát.