Elavult kalkulációra alapozva becsülte meg a Margit híd felújításának árát, ráadásul számos árdrágító tényezõvel nem számolt a fõváros. A szétesõben lévõ híd tatarozására két cég jelentkezett, hasonló ajánlattal, de mindkettõ majdnem kétszer annyiról szól, mint amennyit a fõváros akart a hídra költeni. Az egyik pályázó szerint növeli a költségeket az is, hogy a fõváros késõn kapcsolt, így rohanva kell felújítani a hidat. De valószínûleg nem tett jót a költségeknek az sem, hogy a munkához kevesen értenek, így a két pályázó magasabb árral is biztosra mehetett.

Megugrott az acél ára, nõtt az infláció, rossz alkupozícióba került a fõváros a híd állapota, valamint a felújításra szánt határidõ rövidsége miatt - Hagyó Miklós MSZP-s fõpolgármester-helyettes az elmúlt napokban ezzel magyarázta, miért szálltak el a Margit híd felújításának várható költségei.

Hagyó csütörtökön az MTI-nek azt mondta: még ezek sem magyarázzák a 20 milliárdon felüli összeget. A politikus azonban nem árulta el, hogy mire gondol. A fõváros márciusban, a közbeszerzési pályázat kiírásakor még azzal számolt, hogy 13 milliárdból kijöhet a híd felújítása, a beérkezõ árajánlatok megismerése után, június elején azonban kiderült, a 28 milliárdot is elérhetik a felújítási költségek.

A felhívásra két pályázat érkezett, az MTI május 28-án azt írta, az egyik ajánlat 21 milliárdról, a másik 22 milliárdról szól. A fõvárosi önkormányzat szerint a - a Szabadság hidat felújító és Megyeri hidat építõ - Hídépítõ Zrt., illetve a Vegyépszer Rt. volt a két jelentkezõ. A Vegyépszer megkeresésünkre megerõsítette, hogy pályáztak, azt is közölték, hogy õk tették a 22 milliárdos ajánlatot. A Hídépítõnél szerdán visszahívást ígértek, de vasárnapig nem telefonáltak. A 21-22 milliárdos ajánlaton felül a költségeket tovább növeli, hogy a végösszegbe be kell kalkulálni a szobrok helyreállítását, az ideiglenes villamosvágány építést, valamint a díszkivilágítást is.

Annyit kérnek, amennyit akarnak

Míg az útépítésnél a közbeszerzési eljárás lenyomja az árat, addig a hidak esetén ennek az ellenkezõje jellemzõ - állította az [origo]-nak a fõvárosi önkormányzat egyik munkatársa, aki azonban csak név nélkül vállalta nyilatkozatát. Hídépítéssel csak kevés vállalkozó foglalkozik, így gyakorlatilag akkora összeget kérnek, amennyit akarnak - fogalmazott. Forrásunk szerint külföldi cégek azért nem jelentkeztek a nemzetközi pályázatra, mert nem új híd építésérõl van szó, így a munkát csak helyben, magyar alvállalkozókkal lehetett volna elvégeztetni.

A Vegyépszer az [origo]-nak tagadta a fõváros azon állítását, hogy az ajánlati árak túl magasak lennének. Havainé Mally Eszter vállalkozási igazgató szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben egyetlen építõipari cég sem engedheti meg magának, hogy indokolatlanul nagyobb összeget mondjon, mint amit az elvégzendõ munka igényelne. Ezzel ugyanis azt kockáztatnák, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen lesz, így pedig nagy összegû megbízástól esnek el.

Havainé szerint az ajánlati ár kidolgozásánál kalkulálni kellett több költségnövelõ tényezõvel. Csak a rekonstrukció megkezdése, a híd állapotának felmérése után lehet majd megmondani, hogy milyen mûszaki megoldásokra lesz majd szükség. Növeli a költségeket az is, hogy nagyon feszített tempóban kell majd dolgozni. A híd felújítása tervek szerint július 20-án kezdõdik, 2010 augusztusában fejezõdik be. Miközben a Szabadság híd felújítása két évig folyt a lezárt hídon, addig a Margit hidat idõszakos forgalom - többek között ideiglenes pályát kell építeni a villamosoknak - mellett kéne felújítani.

A fõvárosi önkormányzat eredetileg azt tervezte, hogy már 2008. második felében elkezdik a munkát - de mindenképpen meg akarták várni a Megyeri híd felpítését, illetve a Szabadság híd felújítását -, az engedélyezési problémák miatt azonban csúszott a határidõ. Az beruházást pedig 2010-ig be kell fejezni, hogy fel tudják használni az EU-tól az erre a célra kapott 6 milliárd forintot.

Most pontosabban számolna a fõváros

A Vegyépszer vállalkozási igazgatója szerint a 13 milliárdos költségbecslést a fõváros valószínûleg a pályázat kiírása elõtt készítette, amikor még nem állt rendelkezésre minden felújítással kapcsolatos terv, így nem tudta a pontos árat jól megbecsülni. A felújítási költségek becslését 2008 májusában készítette el a Fõvárosi Mérnöki Tervezõ (Fõmterv) Zrt. Németh Tamás, a cég munkatársa az [origo]-nak azt mondta, több oka is van, hogy miért nagy a különbség a tervezõi becslés és a vállalkozói ajánlat között. Ezek közé sorolta a gazdasági válság okozta drágulásokat, a vállalkozók olyan sajátos szempontjait, amelyeket a Fõmterv nem tudott elõre bekalkulálni, illetve azt, hogy kevés hídépítéssel foglalkozó cég van, így Németh szerint korlátozott a versenyhelyzet.

A Fõmterv munkatársa szerint, ha most készülne az árkalkuláció, akkor az valószínûleg jóval meghaladná a korábban becsült összeget. Jelenleg ugyanis több tényezõt tudnának figyelmebe venni - például a gazdasági válság árfelhajtó hatásait -, azt azonban továbbra se tudnák megbecsülni, milyen szempontokat mérlegelnek az egyes vállalkozók az árajánlatuknál.

A Vegyépszer és a Hídépítõ árajánlata más hídépítõ beruházásokkal összehasonlítva is magasnak tûnik, bár ezeket a munkákat nem lehet pontosan összehasonlítani. A 333 méter hosszú Szabadság híd felújítása összesen 5,6 milliárdba került. Ez alapján számolva a 607 méteres Margit híd felújítása 10 milliárd forintra jönne ki. Igaz, a Margit jóval szélesebb, mint a Szabadság híd. A Megyeri híd hossza 1861 méter és 63 milliárd forintba került, tehát méterenként 34 millió forintért épült. Ha ezzel az árral számolunk, akkor 20,5 milliárd forint lenne a Margit hídra szánt összeg. A Margit hidat azonban nem újonnan kell felhúzni, mivel mûemlékrõl van szó, ez nyilván egyes esetekben okozhat pluszköltségeket.

Egy, az [origo] által megkérdezett, jelentõs referenciákkal rendelkezõ, több nagyszabású közbeszerzési eljáráson nyertes építõipari cég név nélkül nyilatkozó munkatársa azt mondta: a rövid határidõ, illetve a forgalom biztosítása valóban nagyon megdobja az árat, ezt szerinte a fõváros valószínûleg rosszul kalkulálta. "Ennek ellenére a két cég ceruzája vastagon fogott, mivel kevés vállalkozó alkalmas a munkára, biztosak lehettek benne, közülük nyer valamelyikük" - tette hozzá.

A csapdahelyzetbe került fõvárosnak június 25-ig kell döntenie, elhalasztja-e a beruházást, vagy kitalálja, honnan teremt elõ 25 milliárdot. Mivel a fõváros további hitelt már nem tud felvenni, a költségvetésében nincs komoly tartalék, csak a korábban betervezett projektek elhalasztásával tudna pénzhez jutni. Az MTI szerint az 1-es, 3-as villamos meghosszabbításának, az M5-ös Ipacsfa közút- és a kerékpárút-építések elhalasztásával tudna forráshoz jutni a fõváros. A pluszforrások elõteremtéséhez segítséget kértek a kormánytól is, az MTI szerint Molnár Csaba kancelláriaminiszter csütörtökön megígérte, megvizsgálják a fõváros kérését.

Bõhm András SZDSZ-es önkormányzati képviselõ szerint a pluszforrás megtalálása mellett mindenképpen vizsgálni kell, hogy az elõzetes kalkuláció volt-e rossz, vagy pedig az ajánlattevõk árazták fel munkát.