Nyilvánosak az elsõ átfogó hazai stresszteszt adatai; ennek alapján az idõsebb budapesti marketinges férfiaknak a legkisebb, és a fiatal szabolcsi háztartásbeli nõknek a legnagyobb a stresszkockázatuk. A nemzetközi kutatási módszerek alapján honosított online tesztet 90 ezren töltötték ki márciusban, az ország minden területérõl. Az adatok arra utalnak, hogy a férfiaknak nagyobb a stressztûrõ képessége és kevesebbet aggodalmaskodnak, de a nõkben nagyobb a hajlandóság arra, hogy beszéljenek a problémáról.

A teszt arra is rávilágított, hogy az idõsebbek és a nyugati országrészen élõk kevesebbet aggódnak, mint a fiatalok vagy a keleti régiókban lakók; az aggódásra való hajlam összefügg a megélhetéssel kapcsolatos mindennapi problémákkal. Bár a stressz negatív hatásaira egyre nagyobb figyelmet fordítunk, az is kiderült, hogy a stresszhez hozzá lehet szokni. A budapestiek és a stresszes szakmákban dolgozók jobban tûrik a feszültséget.

A nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott kutatási módszerre alapozott online pszichológiai tesztet a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelõen. A tesztben a kutatók azt vizsgálták, hogy a válaszadók mennyire aggodalmaskodnak és milyen stressztûrõ képességgel rendelkeznek

A teszt két kérdõívet tartalmazott. Az elsõvel azokat vizsgálták, akik hajlamosak a felesleges aggódásra, mindig a legrosszabbra készülnek, és emiatt sokat szoronganak. A második kérdõíven azok értek el magas pontot, akik stresszhelyzetben higgadtak maradnak, hideg fejjel döntenek, jól tûrik a kritikát, és nem sértõdékenyek, hanem megbirkóznak a helyzettel.

Az idõsebbek kevesebbet aggódnak

A teszt az internetezõk minden korcsoportját megszólította, de a legtöbb válaszadó 35-49 éves volt. Az adatok alapján az életkor elõrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje és nõ a stressztûrés mértéke. A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik; õk azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, és a tanulmányaik befejezése után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek csak a 6 százaléka mutat átlagon felüli aggódást.

Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y-generáció tagjai, a 18-33 év közöttiek jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idõsebb korosztály tagjai. Az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat.

Milanovich Dominika pszichológus szerint lehetséges, hogy a nyugdíjas korúakat kevesebb, esetleg más jellegû stressz éri; rájuk nem annyira jellemzõ a munkahelyi követelményekbõl és a felpörgetett életritmusból származó feszültség. Ugyanakkor a személyiségfejlõdéssel az ember életében megváltozhatnak a prioritások: az idõsebb emberek kevésbé hajlamosak stresszként megélni a mindennapi bosszúságokat. A pszichológus szerint ezt csak más típusú vizsgálatokkal lehetne pontosan kimutatni, mivel nem zárható ki, hogy generációs különbségek állnak az eredmények hátterében, és a tesztet kitöltõ személyek már fiatalabb korukban, más társadalmi és történelmi kontextusban is jobban viselték a stresszt.

A marketingesek biztonságban vannak

Nemzetközi kutatások igazolják, hogy folyamatosan növekszik az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt. Egy 2012-es felmérésben a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy a mindennapi stressz szintje növekedett a kutatást megelõzõ évben, és a válaszadók közel 60 százaléka a munkáját jelölte meg elsõ számú stresszfaktorként az életében.

A mostani felmérés szerint a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggõ területeken dolgozó munkavállalók tûrik legjobban a stresszt. A szakértõ szerint az ilyen területen dolgozóknak a sikeres munkavégzéshez elengedhetetlen a hatékony stresszkezelés. Milanovich Dominika szerint érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztûréssel rendelkezõ személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ezt a képességet a pályaszocializációval sajátítják el. Az is elképzelhetõ, hogy a két tényezõ együttes hatásáról van szó.

A stresszel legnehezebben megbirkózó és legjobban aggódó emberek a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. A bizonytalan életkörülmények jelentõsen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.

Kõnyugalom Vas megyében

A tesztet az ország minden területén nagyjából egyforma arányban töltötték ki, de a legtöbb válaszadó budapesti lakos volt. A stressztûrõk száma Budapesten a legnagyobb; ez nem tûnik meglepõnek, mivel a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése. Milanovich Dominika szerint a fõvárosban élõk hozzászokhattak a nagyvárosi létbõl eredõ megemelkedett stresszhez, míg azok, akiknek túl nagy volt ez a tempó, valószínûleg máshová költöztek. A pszichológus szerint a fõváros zajos, nyüzsgõ, ingergazdag világa egyeseket kifejezetten vonz; lehetséges, hogy õk eleve magasabb stressztûréssel rendelkeznek, vagy a kulturális sokszínûség és a munkalehetõségek ígérete miatt költöznek a fõvárosba.

Az eredményekbõl jól látszik, hogy a Vas megyében élõk a legkevésbé hajlamosak a stresszre. A szakértõ szerint ez a terület gazdasági fejlettségével, a magasabb életszínvonallal, illetve a nyugati világhoz való közelséggel magyarázható.


A nõk többet aggódnak

A felmérést kitöltõk között nem csupán a fõvárosiak, de a nõk is többségben voltak. A kérdõívek 73 százalékát nõk töltötték ki, ami arra utal, hogy õket jobban foglalkoztatja a témakör. A kutatók szerint a nõk jóval nagyobb önismereti igénnyel és pszichológiai érzékenységgel rendelkeznek, mint a férfiak. A reprezentatív mintára kiterjedõ elemzés szerint a magasabb stressztûrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemzõ, mint nõre. Milanovich Dominika szerint a a nõk hajlamosabbak beszélni a problémáikról, orvoshoz fordulni, szakemberek segítségét igénybe venni, és ez egy önbevallásos kérdõívre adott válaszaikat is befolyásolhatta.

A magyar nõk nemcsak kevésbé stressztûrõk a férfiaknál, de többet is aggodalmaskodnak náluk. A nõk mindössze 11 százaléka jellemezhetõ alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelki állapotukra egyaránt. A mai nõknek az egész világon több szerepben kell helytállniuk, és a Magyarországhoz hasonló fejlõdõ országokban még az alacsony jövedelmek és az általános bizonytalanság is növeli a mindennapi stresszt.

Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása szerint a nõk kevésbé tûrik jól a munkahelyi illetve magánéleti stresszhelyzeteket, mint a férfiak. Ugyanakkor ez a felmérés arra is rámutatott, hogy a nõk sokkal fontosabbnak tartják a stressz kezelését, mint a férfiak.

Fontos a stressz kezelése

Egyre többen szenvednek a stressz okozta belsõ feszültségtõl. Erre utal, hogy folyamatosan nõ a kereslet a különbözõ magnéziumkészítmények iránt, melyek forgalma az elmúlt évben 22%-kal, az idei év elsõ negyedévében pedig további 27%-kal emelkedett a tavalyi év elsõ negyedévéhez képest. A tartós stressz negatív hatásai közismertek: az egyszerûbb gyomorpanaszoktól, alvászavaroktól kezdve olyan súlyos betegségeket is összefüggésbe hoztak már ezzel az állapottal, mint a gyomorfekély, az idegösszeroppanás, illetve a megnövekedett agyvérzés- és szívrohamkockázat.