A Kúria után tegnap a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kimondta: az alanyi adómentes határig - 2007-ben 4 millió, 2008-2012-ig 5 millió forint éves árbevételig - nem számított üzletszerûnek az ingóságok eladása, így az abból származó jövedelem után az ingó értékesítésre vonatkozó, kedvezõbb szabályok szerint kell meghatározni az adót. Sõt, a bíróság ítélete ennél is tovább megy. 

Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivõje tavaly november végén közölte a Magyar Hírlap kérdésére, hogy október végéig csaknem 440 ellenõrzést végzett a NAV az aukciós portálokon megjelenõ eladók körében. Ez duplája az elõzõ év egészében tartott vizsgálatoknak. Az ellenõrzések során összesen 164 millió forintnyi adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság, a kiszabott bírság összértéke pedig elérte a 12,5 millió forintot. Kérdés, hogy a megállapított összegbõl mennyi volt jogszerû.

A Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tegnap meghozott ítélete szerint az alanyi áfamentes határig jogtalanul minõsítette üzletszerûnek az adóhatóság az ingó értékesítést. Ugyanezt állapította meg tavaly decemberi ítéletében a Kúria is.

A fõvárosi bíróság azonban még ennél is tovább ment: megállapította, hogy abban az évben, amikor a perben érintett magánszemély év közben lépte át az alanyi adómentességi határt, csak az afölötti bevételbõl származó jövedelme után lehet az üzletszerû ingó értékesítésre vonatkozó magasabb adóterhet megállapítani, az alanyi adómentes határig az ingó értékesítésre vonatkozó, kedvezõbb szabályokat kell figyelembe venni. A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte az adóhatóságot.

A bíróság döntésével mindenki jól járhat

Az ítélet nyomán nemcsak a perben érintett adózó lélegezhet fel, hanem a korábban megbírságolt és tetemes adóteherrel sújtott magánszemélyek is felügyeleti intézkedést kérhetnek, és visszakaphatják az adóhatóság által jogtalanul beszedett adóforintjaikat. A bíróság döntése valójában azt jelenti, hogy valamennyi ingó értékesítésbõl származó jövedelem ellenõrzése kapcsán hozott adóhatósági határozat jogsértõ - véli Angyal József okleveles adószakértõ, aki a mostani perben, és több más, ingó értékesítéssel kapcsolatos ügyben is szakértõként vett/vesz részt.

Bármely összegû értékesítés esetében van ugyanis az alanyi adómentes határig terjedõ része a bevételnek, ameddig - a bíróság döntése nyomán - az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezõbb adózási szabályokat kellett volna alkalmaznia az adóhatóságnak. Vagyis azokban az ügyekben is van keresni valójuk a magánszemélyeknek, amelyekben az értékesítésbõl származó bevétel meghaladta az adott évre meghatározott alanyi áfamentességi határt, de a teljes megszerzett jövedelemre az üzletszerû ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint rótta ki az adóhatóság a közterhet.

Azokban az ügyekben meg pláne érdemes lépni, amelyekben az árbevétel nem érte el a 4, illetve 5 millió forintot, mégis azt állapította meg az adóhatóság, hogy a magánszemély üzletszerû tevékenységet folytatott, és emiatt tetemes összegû személyi jövedelemadót, bírságot, egészségügyi hozzájárulást és általános forgalmi adót varrt a nyakába. Mind a bíróság, mind a Kúria döntése megerõsíti, hogy azok a magánszemélyek, akik 2012 elõtt az alanyi áfamentes határ alatt értékesítettek ingóságokat, nem folytattak üzletszerû tevékenységet - nyomatékosítja Angyal József.

Az ötéves elévülési idõn belül felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, akik beletörõdtek az adóhatóság elmarasztaló határozatába, és korábban nem fordultak bírósághoz, illetve azok, akik esetében még folyamatban van az adóhatósági eljárás. A 2007-es adóévet érintõ ügyekben jár le idén december 31-én az elévülési idõ. Azok, akik az elsõfokú adóhatósági határozatot sem támadták meg, a másodfokon eljáró adóhatósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Akik elmentek a másodfokig, és ott veszítettek, az adóhatóság elnökétõl kérhetik a felügyeleti intézkedést az említett ügyben hozott, illetve a Kúria korábban lapunkban ismertetett ítéletére hivatkozva.

Mit lép vajon az adóhatóság?

Egy neve elhallgatását kérõ revizor azt mondta, hogy a Kúria tavaly decemberben hozott ítélete után az ellenõrök azt az utasítást kapták a NAV elnökétõl, hogy minden változatlan marad, folytatja az adóhatóság a korábbi adómegállapítási gyakorlatát. Érdekesség, hogy egy folyamatban lévõ perben a NAV arra hivatkozva kérte a tárgyalás elhalasztását, hogy anyagtorlódás van, és az ügyintézõ nem ér rá az adott üggyel foglalkozni. Az érintett házaspár két tagja 2009-ben fejenként 4-4 millió forint értékben adott el ingóságokat az interneten, vagyis õk is az alanyi adómentes határon belül voltak.

Az ítéletnek egy másik vitatott kérdésre kiható megállapítása is van. Nevezetesen arra, hogyan kell kitölteniük a 2012. évi személyi jövedelemadó bevallásukat azoknak, akik az elmúlt évben megváltozott szabályok alapján egyértelmûen üzletszerû ingó értékesítést folytattak.

Ha az eladott ingóságokról nem volt meg a beszerzési számla, akkor a NAV a 2012 elõtti éveket érintõ ellenõrzések során, így a perben érintett ügyben is, jellemzõen azt feltételezte, hogy a vizsgált adózónak 10 százalékos költsége volt, és 90 (!) százalékot nyert az üzleten. Az így meghatározott jövedelemre határozta meg az adóhatóság, hogy a magánszemélynek mennyi adót, illetve egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A bíróság mostani ítéletében kifogásolta a NAV jövedelem-meghatározási módszerét. Megállapította, hogy a 2012 elõtt még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás és az aukciós oldalnak fizetett jutalék (jellemzõen 6 százalék) több mint a 10 százalékban meghatározott átalányköltség. Emiatt tételes elszámolást kell alkalmazni. Az ítélet leszögezte: az egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható az Szja. törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja szerint. Utóbbi megállapításnak nagy jelentõsége van abban a vitás ügyben, hogy használható-e vagy sem az adóhatóság által a 2012. évre rendszeresített szja-bevallási nyomtatvány.

Angyal Józsefre hivatkozva már több cikkben is felhívták a figyelmet arra, hogy nem lehet helyesen elszámolni a 2012. évi szja-bevallásban azokkal a jövedelmekkel, amelyek után a magánszemélynek kell megfizetni a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ilyen önálló tevékenységbõl származó jövedelem például az interneten keresztül üzletszerûen végzett ingó értékesítés, de ezek a szabályok vonatkoznak egyebek között az önálló tevékenységet végzõ magánszemélyekre is.

Az adóhatóság által készített bevallási nyomtatvány 7. sorában kellene feltüntetni azokat az önálló tevékenységbõl származó jövedelmeket, amelyek után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos eho megfizetésére. A bevallás kitöltési útmutatója szerint viszont a jövedelmet úgy kellene megállapítani, hogy alkalmazni kellene az úgynevezett 78 százalékos szabályt, vagyis a költségek és egyéb ráfordítások, vagy akár átalányköltség figyelembe vételével megállapított jövedelemnek a 78 százalékát kellene jövedelemként figyelembe venni. A nyomtatványkitöltõ szoftver is eszerint számol.

A törvény szerint azonban a 78 százalékos szabály nem alkalmazható akkor, ha az egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható. Mint azt már több cikkünkben is megírtuk, Angyal József már januárban figyelmeztetett arra, hogy hibás a bevallás, mivel a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként elszámolható az Szja. törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja szerint, tehát ezeknél a jövedelmeknél - függetlenül attól, hogy valaki elszámolja-e vagy sem az eho-t költségként - nem alkalmazható a 78 százalékos szabály. Ezt az álláspontot erõsíti meg a mostani ítélet is.

Megírtuk, hogy korábban a NAV saját szakértõje is úgy foglalt állást az adóhatóság szakmai lapjában, az Adóvilágban, hogy az önálló tevékenységbõl származó jövedelmek meghatározásakor nem lehet alkalmazni a 78 százalékos szabályt. Az adóhatóság azonban nem kívánta módosítani a nyomtatványt. Ehelyett az történt, hogy ugyanaz a fõmunkatárs megváltoztatta saját korábbi álláspontját a bevallásban foglaltaknak megfelelõen a nem hivatalos tájékoztatónak számító Adó újságban.