Minden elõzetes várakozás ellenére az idei elsõ negyedévben a korábbinál jóval nagyobb arányban csúsztak meg az adósok a törlesztéssel. Az OTP-nél 2013. március végén az egy évvel korábbi 14,5 százalékkal szemben a deviza jelzáloghitelek 19,2 százalékánál nem tudták fizetni az ügyfelek a részleteket több mint három hónapja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai egészen kétségbeejtõ képet mutatnak. A deviza lakáshitelek között már magasabb annak a tartozásnak az aránya, amelynél valamilyen törlesztési gond merülhet fel. A szabad felhasználású jelzáloghitelek között csak nem egészen a kölcsönök egyharmada tartozik a problémamentes kategóriába. A kilencven napon túli hátralékok aránya pedig ebben a kategóriában sohasem látott magasságba, 28 százalék fölé emelkedett.

Sok kölcsönnél csak látszólag kedvezõ a helyzet

Negatív rekordokról a deviza lakáshiteleknél és másutt is beszélhetünk. Az MNB statisztikái alapján a banki adóssegítõ programok között az idei elsõ negyedévben 44,2 százalékra rúgott a 90 napon túli késedelem. Az Azénpénzem.hu érdeklõdésére több banknál is elismerték: számos ügyfelük hitelét már háromszor is átalakították. Ezzel tudják – gyaníthatóan csupán átmenetileg – elkerülni a pénzintézetek, hogy a hitel bukottá váljon. Nem csak ezeknél az adósságoknál lehet azonban aggasztó a helyzet. A hitelboom idején ötéves türelmi idõvel is adtak a bankok jelzálogkölcsönt. Ezek közül pedig egy csomónál éppen mostanában jár le az a moratórium, amelyrõl az érintettek többsége mintha mit sem tudna.

A törlesztõrészletek drasztikus megemelkedése miatti panaszok közül soknál kiderült: az adós annak idején ötéves türelmi idõvel vette fel devizahitelét. A hozzánk érkezett jelzések alapján úgy látjuk, az érintettek még most sem igazán értik, mi történt/történik velük. Korábban részletesen írtunk arról, miért számolnak nagyon sokan hibásan a devizahiteleknél. Akkor a halasztott tõketörlesztést nem részleteztük. Most álljon itt néhány adat! Tízmillió forintos 15 éves futamidejû 8 százalékos hiteldíj mellett folyósított hitelnél már egyetlen éves türelmi idõ azt jelenti, hogy a kezdetben 66,7 ezer forintos törlesztõ majdnem 100 ezer forintra nõ. Ha öt évig csak a kamatot rendezi valaki, akkor a moratórium lejárta után már kétszerezõdik a havonta fizetendõ részlet. (változatlan kamat és árfolyam mellett). A válság elõtt pedig nem volt ritka az ötéves türelmi idõ sem. Ez azt jelenti, hogy sokan éppen mostanában kezdenek a „normál” törlesztésbe. Úgy, hogy ezidõ alatt tõketartozásuk egyetlen fillérrel sem csökkent (csak a kamatot fizették). Pontosabban nõtt, hiszen az árfolyamváltozás következtében egy akkori tízmillió forint mintegy 15 millió is lehet most.

Az érintett adósok pedig sokszor már nem tudják megugrani ezt a jókorára akadályt. Ilyenkor jöhet például a futamidõ hosszabbítása (ha ezt az adós életkora és az eredeti futamidõ hossza lehetõvé teszi). Ebben az esetben viszont az az összeg hízik alaposan meg, amennyibe végsõ soron a hitel kerül (lásd táblázatunkat). Az egész szisztéma alkalmazható a banki adóssegítõ programokra is, hiszen ezek is moratóriummal, a futamidõ hosszabbításával operálnak. A helyzet tehát akkor sem bíztató, ha nem számolunk kamatemeléssel és az árfolyamok megugrásával sem.

Pedig az utóbbi hatás sem elhanyagolható. A bankok (inkább csak négyszemközt) arról is beszélnek, hogy jól látszik: bizonyos árfolyamszintek átlépése a törlesztés azonnali és drasztikus elmaradásával jár.  Mostanában a svájci franknál a 250 forintos ár látszik ilyennek. Most szerencsére javult a helyzet, de az elmúlt idõszakban többször is átlépte a svájci deviza ezt a bûvös határt. 2010-ben a kormányváltás elõtt 184 forint volt az átlagos frankárfolyam. Az egész esztendõre azonban már 200 forintos átlag jött ki. Ez 2011-ben 227 forint volt, tavaly pedig 240 forint felett járt az átlagárfolyam. Ennél alig magasabb érték jött ki az idei elsõ negyedévre