Az új Munka törvénykönyvének (Mt.) tavalyi hatályba lépésétõl eltérõen idén január 1-jétõl kellett alkalmazni a távolléti díj számítására vonatkozó új szabályokat. A változásokkal kapcsolatban többféle értelmezés alakult ki, ami a jogalkalmazók körében jelentõs bizonytalanságot okozott.

„A jelenlegi szabályozásban a problémát egyrészt az okozza, hogy a távolléti díj számítására a törvény kétféle módszert határoz meg. Másrészt egy speciális, az adott hónapban lévõ munkanapok számához nem igazodó osztószám miatt a havibéres dolgozók tényleges munkabére eltérhet az alapbértõl minden olyan hónapban, amikor a munkavállaló (közalkalmazott) legalább egy napra szabadságra ment. Ráadásul bizonyos esetekben a ténylegesen kézhez vett fizetés akár a minimálbértõl is elmaradhat" – összegezte Murvai László, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. felnõttképzési és közbeszerzési igazgatója.

A probléma kezelésére a Nemzetgazdasági Minisztérium egy módszertani segédletet is közzétett, de a munkaügyi szakma ettõl függetlenül is kérte, hogy egyértelmûsítsék a szabályozást.

Így módosítanák a számítást

Az Országgyûlésnek május közepén benyújtott és jelenleg parlamenti vita alatt álló törvénytervezetlényege, hogy a havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodjon az adott hónapban lévõ általános munkarend szerinti munkanapok számához. Tehát a távollét (például szabadság) esetén a munkabér ne változzon a munkanapok számától és a távollét idõtartamától függõen. A javaslat a jelenlegi szabályozást egyszerûbbé teszi, és csökkenti a bérszámfejtõk adminisztrációs munkáját is.

Az új Munka törvénykönyvének (Mt.) tavalyi hatályba lépésétõl eltérõen idén január 1-jétõl kellett alkalmazni a távolléti díj számítására vonatkozó új szabályokat. A változásokkal kapcsolatban többféle értelmezés alakult ki, ami a jogalkalmazók körében jelentõs bizonytalanságot okozott.

„A jelenlegi szabályozásban a problémát egyrészt az okozza, hogy a távolléti díj számítására a törvény kétféle módszert határoz meg. Másrészt egy speciális, az adott hónapban lévõ munkanapok számához nem igazodó osztószám miatt a havibéres dolgozók tényleges munkabére eltérhet az alapbértõl minden olyan hónapban, amikor a munkavállaló (közalkalmazott) legalább egy napra szabadságra ment. Ráadásul bizonyos esetekben a ténylegesen kézhez vett fizetés akár a minimálbértõl is elmaradhat" – összegezte Murvai László, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. felnõttképzési és közbeszerzési igazgatója.

A probléma kezelésére a Nemzetgazdasági Minisztérium egy módszertani segédletet is közzétett, de a munkaügyi szakma ettõl függetlenül is kérte, hogy egyértelmûsítsék a szabályozást.

Így módosítanák a számítást

Az Országgyûlésnek május közepén benyújtott és jelenleg parlamenti vita alatt álló törvénytervezetlényege, hogy a havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodjon az adott hónapban lévõ általános munkarend szerinti munkanapok számához. Tehát a távollét (például szabadság) esetén a munkabér ne változzon a munkanapok számától és a távollét idõtartamától függõen. A javaslat a jelenlegi szabályozást egyszerûbbé teszi, és csökkenti a bérszámfejtõk adminisztrációs munkáját is.