Március végén megközelítõleg 2000 milliárd forintnyi köztartozást tartott számon az adóhivatal, a tartozást félmillió cég és 1,2 millió magánszemély halmozta fel. Utóbbi körben minden negyedik adózónak volt tartozása. Az adóval elmaradó állampolgárok tábora egy év alatt közel százezerrel nõtt - számolt be nemrégiben a Magyar Nemzet. 

A hiányzó összegek behajtásáért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elsõ három hónapban négyszázezer végrehajtási intézkedést foganatosított. Legtöbbször az inkasszó eszközéhez nyúlt, az elsõ negyedévben 280 ezer esetben próbálta meg leemelni az adósok bankszámlájáról a hiányzó forintokat. Közel negyvenezer alkalommal a magánszemélyek munkabérének letiltásával próbálkozott, ám sokszor sikertelenül: tizenhatezer ügyben azért hiúsult meg az intézkedés, mert az érintettnek nem volt olyan legális munkabére, jövedelme, amelynek egy részét elvonhatták volna.

A hivatal nem egyszer ingóságok, különféle vagyontárgyak lefoglalásával és elárverezésével igyekezett beszedni a köztartozást. A NAV hétezer ingatlant is lefoglalt. Már csak az a kérdés, összhangban van-e az Alaptörvénnyel az adóhatóság eljárása?

Szabó Máté, alapvetõ jogok biztosa május elején az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy a taláros testület semmisítse meg az adózás rendjérõl szóló törvénynek azt a passzusát, amely szerint a pénzintézeteknek akkor is le kell emelniük a NAV által megjelölt pénzösszegeket az adótartozást felhalmozók számlájáról, ha az adóhatóság nem csatol végrehajtható okiratot. A Magyar Nemzet az ombudsman kezdeményezését úgy állítja be, mint ami tovább nehezíti a tartozások behajtását. Szabó Máté szerint viszont azon van a hangsúly, hogy a jelenlegi rendszer alkotmányellenes.

Egy magánszemély fordult az alapvetõ jogok biztosához, hogy vizsgálja meg, az Art. 152. § (1) bekezdése összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Megítélése szerint ugyanis sérül a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy a hitelintézetek az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül kötelesek teljesíteni. Szabó Máté arra a következtetésre jutott, hogy az említett rendelkezéssel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerû határidõn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket megindokolni - hangsúlyozza az ombudsman.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában utalt arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhetõ más alapvetõ jog vagy alkotmányos cél. A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben vizsgálandó az a rendelkezés, hogy az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

Ellentétes a tisztességes eljárás követelményével az a jogszabály, amely tartalmilag ellehetetleníti az érintett ügyfél számára azt a jogot, hogy ügyérõl teljes körû és részletes tájékoztatást kapjon, vagy azt a lehetõséget, hogy jogainak és jogos érdekeinek védelmében felléphessen - szögezi le indítványában Szabó Máté. Jelenleg a hatósági átutalási megbízás adattartamán kívül érdemi információt nem tudnak adni a pénzintézetek, nem biztosított a magánszemélyek tisztességes eljáráshoz való joga.

Az Alaptörvény az alkotmányos alapjogok között rögzíti a jogorvoslathoz való jogot is. Az érintettnek tehát minden olyan esetben, amikor azt az adott jogszabály lehetõvé teszi, meg kell adni a lehetõséget arra, hogy az általa sérelmezett döntés ellen jogorvoslattal éljen. A jogorvoslati lehetõség biztosítása azonban nem pusztán formai (jogszabály biztosítja vagy kizárja), hanem tartalmi (tényleges lehetõség volt-e az igénybevételére) kérdés is.

A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetõleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértõ intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérõ, illetõleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsõfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elõ. A végrehajtási kifogásnak - az ismételt, illetõleg az árverés kitûzését követõen benyújtott, az árverés kitûzésének jogszerûségét nem vitató végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezésérõl a végrehajtót az adóhatóság haladéktalanul értesíti.

A hatósági átutalási megbízás benyújtásakor azonban a fizetõ fél - különösen, ha több számlatulajdonos van vagy tévesen nem az adós számlatulajdonossal szemben hajtják végre - lényegesen nehezebben jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy el tudja dönteni, az adóhatóság eljárása valóban jogszabálysértõ volt-e. Fontos megjegyezni, hogy a hitelintézet értesítésének átvételétõl kezdõdik az Art. 159. §-ában megállapított 8 napos határidõ, ugyanakkor ennek az értesítõnek az átvételekor nem minden esetben tudja megítélni a fizetõ fél a hatósági átutalási megbízás jogszerûségét.

A követelés pontos megnevezése, jogcíme, esedékessége, járulékai olyan adatok, amelyek ismerete feltétlenül szükséges, ugyanakkor a hitelintézethez benyújtott megbízás nem tartalmazza, de a végrehajtható okirat igen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a végrehajtó okirat hiánya érdemben akadályozza a jogorvoslat gyakorlását a fizetõ fél számára.

Az ombudsman úgy ítéli meg, hogy az a rendelkezés, amely szerint az adóhatóság átutalási megbízását - a végrehajtás alapvetõ adatait tartalmazó - végrehajtható okirat nélkül köteles a pénzforgalmi szolgáltató teljesíteni, akadályozza a magánszemélyek jogorvoslathoz való jogának gyakorlását, amely ellentétes az Alaptörvénnyel. Szabó Máté kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Art. 152. § (1) bekezdésének a "végrehajtható okirat csatolása nélkül" szövegrészét.