A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes eligazítást tett közzé honlapján a gépjármû megszerzésére vonatkozó 2013-es illetékszabályokkal kapcsolatban. A regula alapvetõen megegyezik a 2012-essel, ám az illetéktörvény változása okán bekerült a mentességet élvezõ tranzakciók közé az egyenes ági rokonok közötti adásvétel is. Szintén fontos változás az özvegyi öröklés illetékmentessége, illetve az, hogy több százezres mulasztási bírság szabható ki nemcsak a vagyonszerzés késedelmes bejelentése esetén, hanem akkor is, ha az adózó egyáltalán nem jelenti be a tulajdonosváltást az okmányirodában.

Az illetékrendszer alapját az életkortól és a hajtómotor teljesítményétõl függõ számítási módszer adja. (Ha a forgalmiban csak lóerõben van feltüntetve a teljesítmény, akkor ezt az adatot 1,36-tal osztva, egész számra kerekítve jön ki a számítás alapjául szolgáló kW-érték.) Megjegyezzük, hogy a vagyonszerzési illeték csak nevében az, hiszen nem teljesíti az illeték definíciójának azon elemét, amely szerint mértéke az adott eljárással felmerülõ költségekhez igazodik - nem jár ugyanis költségesebb állami adminisztrációval egy új és erõs autó adatainak kezelése.

Életkor, teljesítmény

A fenti táblázat alapján egyértelmû, hogy az illetéken úgy lehet a legegyszerûbben spórolni, ha odafigyelünk az autó gyártási évére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - azonos vételárat, felszereltséget és állapotot feltételezve - érdemes lehet például egy 3,5 éves autó helyett egy épp négyéveset választani. Ugyanígy megtakarítást hozhat, ha szerényebb teljesítményû autót választunk - ez ráadásul a gépjármûadó megfizetésekor is némi spórolást jelent.

Üzembentartói szerzõdés, ajándékozás

Másik, ám szürkébb út lehet - már ha ebbe az eladó is belemegy - az, ha adásvételi szerzõdés helyett üzembentartói köttetik meg a két fél között. (A kölcsönadási szerzõdésre - bár azzal teljesen megúszható az illetékfizetés - azért nem térünk ki, mert azzal a kötelezõ biztosítást is az eredeti tulajdonosnak kellene tovább fizetnie.) Az üzembentartói jog ellenérték fejében történõ megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25 százalékát kell csak megfizetni. Ugyanez a mérték vonatkozik a haszonélvezet és használat ellenérték fejében történõ megszerzésére is.

Ajándékozási szerzõdéssel kikerülni az adásvételit - illeték szempontjából legalábbis - nem érdemes. A hatályos jogszabály szerint ugyanis dupla illetéket kell fizetni, persze csak akkor, ha az ajándékozás nem egyenes ági rokonok között történt. Ha egyenes ági rokonok között zajlik, illetékmentes az ajándékozás csakúgy, mint az öröklés. Fontos, hogy a mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelõszülõ esetében a 20 millió forintos illetékmentesség nem alkalmazható. Lényeges változás, hogy 2013 január 1-jétõl a túlélõ házastársnak (azaz az özvegynek) sem kell illetéket fizetnie a gépjármû, pótkocsi öröklése után.

Illetékmentes ügyletek

A NAV útmutatója tételesen felsorolja azokat az eseteket is, amelyeknél egyáltalán nem kell illetéket fizetni, ám ezeknek csak egy része érhetõ el a magánszemélyek számára.

Utóbbi körbe tartozik például, hogy illetékmentes a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármû tulajdonjogának megszerzése. (Tavalyelõtt még kW-onként 800 forint volt a mérték.)

Az ajándékozáshoz hasonlóan az adásvétel is illetékmentes, amennyiben az egyenesági rokonok között történik.

Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerzõ a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejûleg külföldi kivitel céljából Z betûjelõ ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerzõ a gépjármû tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon vagy a gépjármûvet belföldön értékesíti.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármû, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek elõzõ adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjármûvek és pótkocsik értékesítésébıl származott (gépjármû-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

Bár a magánszemélyeket nem érinti, a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az Illetéktörvény alapján teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap,
k) z Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (NATO), az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevõ államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erõi, valamint az Észak-atlanti Szerzõdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erõk és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévõ és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggõ illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o) a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt.

A c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetõleg az eljárás megindítását megelõzõ adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Illetékmenteséget élvez továbbá a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselõi és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzõdés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.

Határidõ és büntetési tételek

A vagyonszerzési illetéket a gépjármû, pótkocsi átírását megelõzõen a járási hivatalnál (az okmányirodánál) beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve - amennyiben erre lehetõség van - bankkártyával kell a NAV Gépjármû vagyonszerzési illeték beszedési számlára (10032000-06057684) befizetni, vagy készpénzzel a házipénztárban rendezni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a gépjármû-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az errõl szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával - annak keltétõl számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál (okmányirodánál) kell bemutatni.

Amennyiben a magánszemély késve vagy egyáltalán nem jelenti be a vagyonszerzést, az állami adóhatóság 200-500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújthatja.