A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A kétmillió forint áfatartalom feletti kibocsátott számlákról minden cégnek jelentést kell készítenie, a beszerzéseknél pedig az ilyen befogadott számlák mellett azokról a partnerekrõl is adatot kell szolgáltatni, amelyektõl az adott idõszakban (hónapban vagy negyedévben) több mint 2 millió forint áfatartalmú árut szerzett be vagy szolgáltatást vett igénybe a vállalkozás. Az adatszolgáltatás alól a számlák feldarabolásával sem lehet kibújni, hiszen az értékek összeadódnak.

Az adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell továbbítani. A hatóság minden ügyletrõl két irányból kap jelentést: egyrészt a beszerzõi, másrészt az eladói oldalról − ha eltérést tapasztal, ott érdemes körülnézni. Az adatok a kockázatelemzésekben lesznek hasznosak, pluszadalékot jelentenek majd az ellenõrzendõ társaságok kiválasztásában.

Az elsõ tapasztalatok alapján az adatszolgáltatás legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy összeghatárhoz kötött. Ha nem lenne ilyen határ, akkor egy egyszerû szoftverfejlesztéssel meg lehetne oldani az adatok kigyûjtését a számviteli rendszerekbõl − mondta a Napi Gazdaságnak Ágoston Péter, az RSM DTM partnere. A nehézség nem is az eladói oldalon van, hanem a beszerzõin, hiszen itt az értékhatár feletti számlák mellett az egyes partnereket is figyelni és jelenteni kell.

A kétmilliós értékhatárt célszerû lenne lejjebb vinni, a kisebb összegek esetében is igen hasznos volna ugyanis az adatbázis felállítása. Minimális értékhatárt csak azért lenne érdemes mégis húzni, hogy a kisebb tételekrõl ne kelljen jelenteni − ezzel az adatok leválogatása és továbbítása is könnyebbé válna. Talán megfontolandó az összeigazítás a készpénzes kifizetések felsõ határával, ami 1,5 millió forint és 405 ezer forint áfatartalom.