A mielin (velõshüvely) az a szigetelõanyag, amely az idegrostokat az agy és a gerincvelõ fehérállományában körülveszi, és fontos szerepet játszik az elektromos úton történõ ingerületátvitelben. Amikor ez a védõszigetelés roncsolódik, az idegimpulzusok abnormálissá válnak, és bénulás vagy vakság is kialakulhat.

"Ez a terápia leállítja a már aktivált autoimmun választ, és megakadályozza újabb autoimmun sejtek aktiválódását" – magyarázta Stephen Miller, a chicagói Northwestern Egyetem orvosi karának mikrobiológia és immunológia professzora, a Science Translational Medicine címû amerikai szakfolyóiratban megjelent tanulmány fõ szerzõje.

A Németországban kilenc páciensen elvégzett elsõ fázisú klinikai kísérlethez a kutatók a betegek fehérvérsejtjeivel együtt fecskendeztek be több milliárd mielin-antigént a szervezetükbe, hogy az immunrendszerük veszélytelenként érzékelje õket, és kialakuljon a tolerancia. A jelenlegi terápiák hatástalanítják az immunrendszert, így a betegek érzékenyebbek lesznek a fertõzésekre, és megnõ a daganatos betegségek kockázata.

A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi kísérletben szereplõ betegek száma túl alacsony ahhoz, hogy ténylegesen megállapítható legyen: az új kezelés valóban megakadályozza-e a szklerózis multiplex továbbfejlõdését. Az eddigi kutatás azonban megnyitja az utat az elõtt, hogy nagyobb mintán vizsgálják, hatásos-e a kezelés a szklerózis multiplex elõrehaladásának megakadályozására. A betegségben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2,5 millió ember szenved világszerte.