A tanulmány rámutat, hogy a nõk alacsony foglalkoztatása még a nyugdíjas korukra is kihat, ugyanis a gyengébbik nem képviselõi átlagosan 39 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak a férfiaknál. Ez három munkaerõ-piaci trendre vezethetõ vissza: egyrészt a nõket a férfiakhoz képest kevésbé foglalkoztatják, másrészt kevesebb munkaórát és/vagy évet dolgoznak, harmadrészt pedig átlagosan kevesebbet keresnek.

A EB által készíttetett tanulmány megjegyzi: a "rossz hír", hogy az említett három ok lavinaszerû hatást gyakorol a nõk karrierívének keresetére, a "jó hír" ugyanakkor, hogy eközben a férfiak és nõk fizetései közötti különbség csökkent az elmúlt két évtizedben, még ha az üteme lassult is az elmúlt években. Utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy hasonló ütemben csökken a nemek közötti nyugdíjak különbsége - figyelmeztet a tanulmány, amely megjegyzi azt is, hogy az amerikai tapasztalatok ezen a téren nagyon kiábrándítóak. A közelmúltban végzett elemzések ugyanis azt mutatják, hogy a keresetek közötti különbségek csökkenése mellett a nyugdíjak közötti szakadék változatlan maradt. Európában erre a kérdésre még nem lehet választ adni - teszi hozzá a tanulmány.

Nagy a szóródás

Az EU-n belül a helyzet  - mint ahogy ez más területen is szokott lenni - nagyon nagy eltéréseket mutat. A tagállamok nagy részében jelentõs nyugdíjszakadék mutatkozik, 17 tagállamban a GGP értéke 30 százalékos vagy ennél nagyobb mértékû. Ez a fizetések közötti szakadéknak több kétszerese (16 százalékos az átlagos különbség). A tanulmány készítõi azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a két mutató között nincs egyszerû összefüggés. Erre példaként Észtország esetét említik, ahol a legalacsonyabb nyugdíjkülönbséggel szemben a legnagyobb fizetési szakadék áll.

A tanulmány rámutat, hogy a nyugdíjrendszerek nem egyszerûen a ledolgozott éveket tükrözi vissza: a nyugdíjak csökkenthetik, újratermelhetik vagy akár fel is erõsíthetik a nemek közötti munkaerõ-piaci egyenlõtlenségeket, valamint a gondozás terén betöltött felelõsségbeli megoszlást a férfiak és a nõk között.

Nemek közötti nyugdíjszakadék (GGP), 65+ éves nyugdíjasok
Forrás: Európai Bizottság, számítás: EU-SILC 2010 (CY és IE 2009-es adatok alapján)

Büntetés a gyerekvállalásért

A tagállamokat nézve a két legnagyobb arányt Luxembourgban (47 százalék) és Németországban (44 százalék) találták, a legkisebb rátákat pedig Észtországban (4 százalék) és Szlovákiában (8 százalék). Magyarországon a nõk átlagos nyugdíja 15 százalékkal marad el a férfiak átlagos juttatásától, amellyel az alacsonyabb különbségû tagállamok között van az ország.

A tanulmány szerint a házasság és az anyaság növeli a nyugdíjszakadékot: az egyedülálló nõk esetében a különbség kisebb, de még így is jelentõs (17 százalék). Az adatok egyértelmûen mutatják a gyerekvállalás miatti "büntetést": az anyaság majdnem minden tagállamban hátrányként jelenik meg, sõt a gyerekek számával a legtöbb esetben nõ a "büntetés" mértéke is.