Az úgynevezett kooperatív intelligens közlekedési rendszereket (C-ITS) 2015-tõl tervezik bevezetni, az autógyártóknak addig kell felszerelniük az általuk piacra dobott jármûvek egy részét WLAN-modulokkal, hogy így biztosítsák az automatikus kommunikációt a gépkocsik és a kihelyezett modulok között. Miközben az utóbbiak folyamatosan információkat küldenek a közlekedési helyzetrõl a vezetõknek, addig a fedélzeti egységek szintén különbözõ adatokat (pontos tartózkodási hely, sebesség, esõ- és ködhelyzet) osztanak meg valós idõben. Az ADAC adatai alapján tavaly 285 000 dugó volt a német autópályákon, amelyek teljes hossza elérte az 595 000 kilométert. Az így elvesztegetett idõ 230 000 órát, míg az emiatt keletkezõ nemzetgazdasági kár több mint 100 milliárd eurót tett ki.

Ramsauer egyeztetni akar Doris Bures osztrák és Melanie Schultz holland közlekedési miniszterrel, hogy közösen írjanak alá egy nyilatkozatot. Az új rendszert fokozatosan vezetnék be, elõször Hessenben, majd egy korridort hoznának létre Rotterdam, Frankfurt am Main és Bécs között. Végül Észak-Rajna-Vesztfáliában, Hessenben, Rajna-vidék-Pfalzban, Baden-Württembergben és Bajorországban szerelik fel a hálózatot. Amennyiben ezek a tesztek is sikeresek, akkor az összes német autópályára kiterjesztik a rendszert. A 300 milliós projektben a szövetségi közlekedési minisztérium és több tartomány mellett részt vesz a BMW, a Daimler, a Ford, az Opel és a Volkswagen. Az a gyártókra lesz bízva, hogy az aktuális közlekedési információkat a navigációs eszköz képernyõjén vagy a mûszerfalon jelenítik meg.

Ramsauer azt szeretné, hogy a közlekedés még folyamatosabb és balesetmentes legyen, s eközben a jelenlegi infrastruktúrából akarnak még többet kihozni, úgy, hogy emellett az adatvédelem sem lesz elhanyagolva. Ebben segíthetnek a korszerû telekommunikációs és informatikai rendszerek, illetve olyan új technológiák, amikkel a közlekedést még intelligensebb módon lehet majd irányítani.

Az Európai Bizottság már 2008 decemberében egy akcióterv elfogadásával fontos lépést tett az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése és népszerûsítése felé. A szervezet azért szeretné felgyorsítani a C-ITS-ek bevezetésének folyamatát, mivel ezek a megoldások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közlekedés még tisztább, biztonságosabb és hatékonyabb legyen. Az egyes jármûvekben elhelyezett fedélzeti modulokból egy hatékony, olcsó és megbízható dugó-elõrejelzõ rendszert lehetne létrehozni. Magyarországon az M0 autóúton 2009 októberében vezették be a dugó-elõrejelzõ rendszert.

Intelligens autópálya épül Hollandiában is

A holland Roosegaarde iroda a Heijmans, infrastruktúrával foglakozó társasággal együtt tervezte meg, és elnyerte a Best Future Concept Dutch Design Award díjat. Az intelligens autópályák 2013 közepére készülnek el, biztonságosabbak, tartósabbak és könnyebben kezelhetõk lesznek a hagyományos sztrádáknál. Az interaktív fényeknek, a vezeték nélküli feltöltõ rendszereknek és útjelzéseknek köszönhetõen képesek lesznek alkalmazkodni a közlekedési és meteorológiai viszonyokhoz.

A cél az, hogy az autózás élményét és biztonságát ne a jármûvek fejlesztésével próbálják fokozni (amit nem biztos hogy mindenki megengedhet magának), hanem magát az utat változtassák meg, és építsenek bele minél több interaktív kijelzõt, a vezetést támogató segédeszközt.

Az intelligens út a mûködéséhez szükséges energiát napelemekkel és mini szélkerekekkel szerzi be. Az aszfaltba épített kijelzõk nappal a napsugárzással töltik magukat, hogy éjjel világítani tudjanak. A sötétben derengõ fényt bocsát ki a záróvonal, illetve az út szélét jelzõ csík, hogy segítse az éjjeli vezetést, hasonló a funkciója az út mellett elhelyezett fényforrásoknak is, amelyek mozgásérzékelõkkel vannak ellátva, és csak akkor kezdenek világítani, ha jármû közeledik feléjük.

A legérdekesebbek azok az aszfaltba épített kijelzõk, amelyek az útviszonyokról, a hõmérsékletrõl, és a forgalmi helyzetrõl adnak információkat. Ezek alapján a sofõrök mindig pontosan tisztában lehetnek azzal, melyik sávban érdemesebb haladniuk, várható-e lassulás vagy forgalmi dugó az úton, vagy hogy vigyázniuk kell-e a vizes, vagy lefagyott útszakaszok miatt

Technosztráda: A sötétedés óráiban a vízszintes jelzéseket élénk és világító színekkel alakítják ki, a megvilágítást a nappali órákban a napenergia begyûjtésével biztosítják (a feltöltés 10 órára elég). A prezentációs videóban a tervezet bemutatja ennek a Dynamic Paint-nek a mûködését: hatalmas hópelyhek borítják be a sztrádát, ha az aszfalt jeges és síkos, míg más meteorológia viszonyok között a rajzok megváltoznak az úton.

A prototípus: Daan Roosegaard elmondta, hogyan született az ötlet. Kocsiban ült és „elképzelte a jövõ útját, ahol a technológia a komputerbõl származik, és életünk részévé válik”. Így kezdõdtek a kutatások, amelyek az intelligens autópálya megépítésének tervéhez vezettek. Ennek az aszfaltnak az elsõ száz métereit Brabant északi részén építik meg. A fõ úton kívül külön sávok épülnek az elektromos autók számára, amelyeket vezeték nélkül töltenek fel, a sztráda mentén helyezik el az u.n Wind Lights-okat, az interaktív lámpákat, amelyek csak az autó áthaladásakor kapcsolnak be és a szélenergiának köszönhetõen mûködnek.

A fenntartható útviszonyok: a cél használhatóbbá tenni az útviszonyokat, s ez alkalommal nem az avangard autók érdekeibõl indul ki. „A kutatások ezen a területen több mint 30 éve folynak”- mondja Roosegaard. „A felfedezés és a találmányok megvalósításához erre van szükség”. A 2013 év ily módon a fordulat éve lehet, de a tervezõiroda és a kivitelezõ Heijmans társaság világossá tette, hogy az elsõ intelligens autópálya befejezéséhez még legalább öt évre lesz szükség.