Közbeszerzési eljáráson, négy évre nettó 900 millió forintért keretösszegben keres felszámolókat az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN). A pályázat ajánlattételi szakaszát a társaság a nagy érdeklõdés miatt meghosszabbította, így június 10. helyett június 25-ig jelentkezhetnek a felszámolóbiztosok, a tervek szerint 20 személyt választanak ki, eddig 12-en jelentkeztek - tudtuk meg Kovács Csabától, az NRN ügyvezetõjétõl.

A felszámolókkal keretmegállapodást kötnek, majd a második körben, a konkrét ügyekre, a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan újra versenyeztetnek (a kétszakaszos, keretmegállapodásos közbeszerzésnek ez a szabálya), s a nyertes személyekkel egyedi megbízási szerzõdést írnak alá. A keret összege soknak tûnhet, azonban meg kell jegyezni, hogy ez négy évre tartalmazza a 20 felszámoló és asszisztenseik összes díját és költségét, amit a felszámolási eljárásokból kell fedezni, ehhez az állam nem ad plusz forrást - tette hozzá az ügyvezetõ. Az NRN-t a kormány azzal a céllal hozta létre, hogy az úgynevezett stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezetek − e különleges státust és eljárási szabályokat szintén az Orbán-kormány hozta létre a csõdtörvény 2011. júliusi módosításával − csõdeljárásaiban és felszámolási eljárásaiban járjon el vagyonfelügyelõként, illetve felszámolóként.

Az NRN felszámolókat toborzó közbeszerzése elõször május 10-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítõben, majd a június 10-ei ajánlattételi határidõ elõtt, május 31-én új, módosított felhívást tettek közzé. Ennek érdekessége, hogy változtattak az alkalmassági követelményeken, eltörölték a nettó 50 millió forintos árbevételi feltételt, amelyet az elmúlt három évben kellett elérni, a közbeszerzés tárgya szerinti feladatokból pedig 25 milliós árbevételt. Szintén törölték a pályázatból a nettó 50 millió forint értékû referenciakövetelményt, amit az elmúlt három évben egy vagy több szerzõdésbõl lehetett teljesíteni. - Mivel természetes személyeket és nem felszámolócégeket keresünk, nehéz lett volna teljesíteniük ezeket a feltételeket, ezért módosítottunk a részvételi feltéteken - mondta az ügyvezetõ. A pályázóknak ezenkívül be kell tudni mutatniuk legalább egy felszámolási vagy vagyonfelügyeleti szakirányú végzettséggel rendelkezõ szakembert, aki a felszámolók névjegyzékében legalább öt éve szerepel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkezik.

Törvényt módosítottak

A kormány kellõ indokkal szinte bármely csõd- és felszámolási eljárás alá került céget (az eljárásokat az adós és hitelezõ is kérheti) stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezetté minõsíthet rendeletével (errõl lásd alábbi keretes írásunkat). Ez ellen kizárt a jogorvoslat. Míg eddig a felszámolás kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül hirdethette ki a kormány ezt a rendeletet, addig az idén áprilisban elfogadott törvénymódosítás nyomán erre már 365 napja van (csõdeljárás esetén változatlanul 15 nap a határidõ). A bíróságnak a rendelet hatálybalépése után három munkanapon belül fel kell mentenie a korábban kijelölt felszámolót és kötelezõ kirendelnie az állami felszámolót.

A NRN-t 2012. december 3-án jegyezte be a cégbíróság (az alapítói okiratát november 16-án írták alá), tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. A kormány egy december 5-ei rendeletében jelölte ki állami felszámolóként az NRN-t a korábban eljáró Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. helyett. A váltást az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) lapunknak azzal magyarázta, hogy a már régebb óta mûködõ Hitelintézeti Felszámoló a pénzügyi szektor intézményeinek végelszámolásához és felszámolásához lett kialakítva, egy új üzletág létrehozása helyett pedig a kormány késõbb egy önálló állami vállalkozás megalapítása mellett döntött. Az NRN nemcsak az állami felszámolói feladatokat láthatja el, hanem az állami vállalkozások reorganizációs tanácsadójaként is mûködhet − válaszolta a minisztérium.

Áprilisban tõkét emeltek

Az NRN-t 20 millió jegyzett tõkével hozták léte, amit idén április 23-án 100 millió forintra emeltek. A társaság felállításához és mûködésének megkezdéséhez kellett a tõke, mivel a felszámolási ügyek egy évig, a különösen bonyolult eljárások pedig még tovább tarthatnak, így a felszámolói díjak is csak a következõ évtõl folyhatnak be az NRN-hez, ezért volt szükséges a tõke emelése - tájékoztatta lapunkat Kovács Csaba.

A cég 2012-ben, mûködése mintegy másfél hónapja alatt 3 millió 678 ezer forintot költött bérek fizetésére a járulékokkal együtt − derül ki a beszámolójából. A társaság ügyvezetõje Kovács Csaba, az õ alapbére − az NRN honlapján közzétett adatok szerint − havi 1,2 millió forint, a felügyelõbizottság (fb) elnökének, Varga Jenõnek 120 ezer forint a havi díjazása, míg az fb két tagjának, Márton Péternek és Szegõné Kemerle Juditnak 80-80 ezer forint. Az NFM tájékoztatása szerint a 12 fõ alkalmazottnak az ügyvezetõ és az fb-tagok nélkül a havi átlagos bruttó bére 382,6 ezer forint volt idén január−márciust tekintve. "A társaság mûködésének megkezdését az alapító által rendelkezésére bocsátott jegyzett tõke tette lehetõvé. Az állami felszámoló éves költségvetési támogatásban nem részesül, mûködési költségeit bevételeibõl kell fedeznie" − közölte lapunkkal az NFM.

Milliárdos fb-elnök

A Malév felszámolásával elsõként kinevezett állami felszámolóbiztos, s az azóta létrehozott NRN fb-elnöke, Varga Jenõ az egyik legjelentõsebb hazai felszámolócég, a Vectigalis Zrt. alapítója és volt tulajdonosa, milliárdos üzletember. Számos cégben volt vagy jelenleg is érdekelt, a Napi Gazdaság A 100 leggazdagabb címû kiadványában évekig szerepelt mintegy hétmilliárd forintra becsült vagyonával.

Az NRN honlapja szerint jelenleg kilenc stratégiailag kiemelt gazdasági társaság felszámolási ügyét viszi, ezek közül hét eljárás felszámolóbiztosa kötõdik a Vectigalishoz. Varga két felszámolást vezet, a Malévét és a Gyulai Húskombinátét, szintén kettõt, a Szalók Holding és a Kapuvári Bacon eljárását a Vectigális-tisztségviselõ Péter Márta, s vectigalisos felszámolóbiztosa van a Mal Zrt.-nek (Szegõné Kemerle Judit), az R-Co Ingatlanforgalmazó Zrt.-nek (Veres Bocskay Katalin) és a Higi Papírsoft Zrt.-nek (Máté Istvánné). A munkatársak felkutatása és alkalmazása az ügyvezetõ feladata és felelõssége − közölte lapunkkal az NFM. A jelenleg dolgozó felszámolóbiztosok kiválasztásának elsõdleges szempontja a szakmai tapasztalat volt, valamennyien nagy felszámolási eljárásokban bizonyított, az eljárások során alapos termelési ismereteket is szerzett szakemberek. Kovács Csaba korábban jogi pályán dolgozott, Varga Jenõvel nem állt munkakapcsolatban − írta válaszában a minisztérium.

A NRN tisztségviselõi - nagyobb méretért, adatokért kattintson az ábrára!

Önkormányzati csõdöket is vihetnek

Az állami felszámoló feladatait idén áprilisban kiegészítették a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásainak pénzügyi gondnoki tevékenységével is. (A stratégiailag kiemelt státust kezdetben a veszteséges állami vállalatokra szabták, elsõként az állami támogatásokkal együtt mintegy 170 milliárdos tartozással csõdbe ment Malévre.). "Az önkormányzatok a polgári demokratikus társadalom alapvetõ intézményei, ezért a fizetésképtelenségük esetén szükséges reorganizációjuk nyilvánvalóan kiemelt közérdek, jelentõs vagyonnal rendelkezõ önkormányzatok esetén nemzetgazdasági érdek" − indokolta lapunknak az NFM, hogy miért bõvítették ki az állami felszámoló feladatait az önkormányzatok csõdeljárásaiban eljáró pénzügyi gondnoki tevékenységgel.

A stratégiailag kiemeltnek minõsített szervezeteket rendkívüli moratórium illeti meg a velük szembeni kötelezettségek és szerzõdések teljesítésében - amint a bíróság a felszámolást jogerõs végzésében elrendeli, a moratóriumot 90 nappal meghosszabbítja. (Akkor ha a cég a bíróság elõtt úgy nyilatkozik, hogy van fedezete tevékenysége fenntartásához a moratórium alatt.) A moratórium alatt a hitelezõi követelések kamatoznak.

Nem nyilvános pályázaton értékesíthetik a cégvagyont

Az állami felszámoló megtagadhatja a tájékoztatást az eljárásról. A cég vagyonát nem nyilvános, zártkörû pályázaton értékesítheti. A nem nyilvános értékesítés elõtt a hitelezõi választmány véleményét kéri, ám az értékesítés módjához és a pályázati feltételek meghatározásához nincs szükség a hitelezõi választmány hozzájárulására. A nem nyilvános eladásra vonatkozó döntése ellen kifogás nem nyújtható be. Csak az eladott vagyon leírását és vételárát kell közzétennie a Cégközönyben és a honlapján.

A törvény szerint a felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5 százaléka, de legalább nettó 300 ezer forint. Ha a cég a felszámolás alatt mûködik, akkor a bevétel 2 százaléka vehetõ díjként figyelembe. A bíróság ettõl a mértéktõl különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg - áll a csõdtörvényben. (Az egyszerûsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 ezer forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt követelések összegének 1 százaléka.)

Ha egyezség jön létre az adós és a hitelezõk között, akkor a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyon értékének 5 százaléka (de legalább 300 ezer forint). Ha a felosztható vagyon mértéke több mint egymilliárd forint, akkor a felszámolói díjat a bíróság ennél alacsonyabb mértékben, a felszámoló által elvégzett tevékenység és munkateher figyelembevételével állapítja meg - derül ki a csõdtörvénybõl.

A Vectigalis tisztségviselõi és tulajdonosa, nagyobb méretért, adatokért kattintson az ábrába!

A kormány rendelete ellen kizárt a jogorvoslat

Az áprilisi törvénymódosításhoz kapcsolódóan (amikor 30-ról 365 napra emelték a határidõt, amíg a kormány stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezetté minõsíthet egy gazdasági szervezetet) Schiffer András LMP-s politikus is nyújtott be egy módosító javaslatot, amelyben cégértékhez, legalább 50 milliárd forint mérlegfõösszeghez kötötte volna a cégek stratégiailag kiemelt jelentõségû minõsítését, továbbá lehetõséget adott volna arra, hogy a minõsítéssel szemben bírósági felülvizsgálattal éljen az, akinek jogos érdekét sérti az állam ilyen célú beavatkozása. Lapunk kérdésére, hogy nem lenne-e megfontolandó minimum cégértékhez kapcsolni egy magáncég stratégiailag kiemeltté minõsítését, és biztosítani az érdekelteknek a bírósági felülvizsgálati jogot, az NFM azt válaszolta, hogy "egy cég reorganizációjához vagy gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerinti megszüntetéséhez nem kizárólag a cég piaci értékének vagy mérlegfõösszegének függvényében fûzõdhet közérdek, nemzetgazdasági érdek. A stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezetté minõsítés csõdtörvényben meghatározott feltételei elsõsorban célszerûségi és gazdaságossági szempontok, amelyek mérlegelését követõen a kormány rendeletben határoz a minõsítésrõl. A kormány rendelete nem közigazgatási határozat, hanem jogszabály, amelynek bírósági felülvizsgálata kizárt." Schiffer módosító javaslatáról nem szavazott a a parlament.