Radikálisan korlátozó, szigorúan elõíró és kedvezményekkel ösztönzõ javaslatokkal is elõállt az MNB az idei fizetési rendszerrõl szóló jelentésében, hogy minél többen és minél többször használjanak elektronikus fizetési módokat a készpénz helyett. A jegybank évek óta küzd ezért a célért, mivel optimális esetben becsléseik szerint évente több mint 100 milliárd forint lenne megtakarítható a készpénzmentesítéssel. Az MNB szerint a készpénzes fizetésekre felsõ határt kellene meghatározni, a kártyaelfogadást kötelezõvé kellene tenni, a bankközi jutalékot már 2014 elejétõl korlátozni kellene. A sárga csekk is fõellenség, az elektronikus számlafizetést lehetõvé tévõ rendszerek segíthetnek a legyõzésében.
Az irány jó, de van még helye a bõvülésnek
Magyarországon a készpénzhasználat továbbra is nagy népszerûségnek örvend mind lakossági, mind vállalati körben, a kiskereskedelemi fizetések pedig különösen nagy százalékban zajlanak készpénzzel. A készpénzhasználat visszaszorítása társadalmi érdek, a jegybank évek óta foglalkozik ezzel a problémával. Egy 2012-ben kiadott tanulmányban az MNB arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a fejlett nyugat-európai, skandináv országokhoz hasonló arányban történnének a fizetések elektronikus úton Magyarországon, azzal össztársadalmi szinten évente 100 milliárd forintos költségmegtakarítás lenne elérhetõ. Az elektronikus fizetések jóval könnyebben ellenõrizhetõk, jobban dokumentáltak, mint a készpénzes fizetési forgalom, ezért a készpénzhasználat visszaszorítása a feketegazdaság fehérítését is támogatja.
Klikk a képre!
|
A németeknek is drága mulatság a készpénz
Német egyetemi kutatók tanulmánya szerint a német állampolgárok átlagosan évente fejenként 150 eurót költenek a készpénzes fizetési rendszer fenntartására. Ez a költség a készpénz teljes körforgásának összes elemét tartalmazza, így például a készpénz kezelési költségét, a nem realizált kamatokat és a biztonsági kockázatokat. Az évente 12,5 milliárd euróra tehetõ költség legnagyobb részét (6,7 milliárd eurót) a kereskedõk állják, a bankok 4,5 milliárd eurót, a fogyasztók 1,3 milliárd eurót fizetnek a készpénzhasználatért. Eközben a kártyás fizetések éves költségét 1,4 milliárd euróra becsülték a kutatók.
A készpénzhasználat csökkentése leghatékonyabban a bankkártyás fizetési infrastruktúra fejlesztésével, a kártyás fizetésekre ösztönzõ lépésekkel lehetséges. Az egyéb elektronikus fizetési alternatívák, például a mobilfizetések még nem számítanak eléggé elterjedt fizetési módszernek ahhoz, hogy valódi versenytársat jelentsenek a készpénznek. Az utóbbi idõszakban a POS-terminálok száma évrõl-évre jelentõsen nõtt, tavaly több mint 83,5 ezer terminál mûködött kereskedõknél.
Eközben kártyás vásárlási tranzakciók száma 13,1 százalékkal 245 millióra nõtt egy év alatt. A kártyás vásárlások összértéke pedig 11,9 százalékkal 1752 milliárd forintra emelkedett 2012-re. Mindezek ellenére további jelentõs bõvülésre van még lehetõség a területen, hiszen 2012-ben összesen 6049 milliárd forint készpénzt vettek fel a kártyatulajdonosok.
Hogyan fejlõdhet tovább a kártyapiac?
Annak érdekében, hogy a kártyás fizetések aránya tovább nõjön, az MNB az elfogadóhelyek számának növelését tûzte ki elsõdleges célul. Ennek legfõbb indoka az, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar bankkártya-infrastruktúra ebbõl a szempontból számít a leginkább alulfejlettnek. Az EU-átlaghoz képest az egy fõre jutó bankkártyák számában sem áll fényesen Magyarország (az átlag valamivel több mint 60 százaléka a hazai arány), de ez az arány még mindig kevésbé marad el az uniós átlagtól, mint a POS-terminálok elterjedtsége (amely az átlag kevesebb mint 50 százalékát éri el).
Emellett az infrastruktúra kiépítettségéhez képest az egy fõre jutó kártyás vásárlások száma még inkább elmarad az uniós átlagtól, annak csupán alig több mint 30 százalékára tehetõ. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kártyahasználati kultúra az infrastruktúra fejlettségénél is lényegesen alacsonyabb színvonalú, mint általában Európában.
Állami szerepvállalásra lehet szükség
A MasterCard az MNB kérésére korábban 1 millió eurót ajánlott fel koncentrált piacfejlesztési célra. Ezt az összeget Fejér megyében használják fel arra, hogy kedvezményesen juthassanak hozzá a kereskedõk POS-terminálokhoz, vagyis a tervezett kártyapiaci szabályozással összhangban az MNB célja az elfogadói oldal erõsítése. A program keretében a pénzforgalmi szolgáltatók, vagyis lényegében véve az elfogadó bankok és pénzügyi vállalatok igényelhetnek kedvezményt a sikeres POS-telepítések után. A kedvezményt csak akkor kaphatják meg, ha a terminált olyan kereskedõnél telepítik, amely addig nem tudott kártyát elfogadni. Az új termináloknak meg kell felelnie a legmodernebb elvárásoknak, vagyis támogatniuk kell az érintésmentes fizetést és a chippel ellátott kártyákat is. A programról részletes értékelést készít a jegybank többek között annak érdekében, hogy a megszerzett tapasztalatokat felhasználhassák egy nagyobb projekt elindításához.
Fejér megye kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a kiskereskedelmi, települési és lakossági, valamint egyes makrogazdasági adatok alapján ne térjen el lényegesen az országos átlagtól. Az 1 millió eurós összeg nem lenne elegendõ egy országos projekt levezényléséhez a forrás túlzott elaprózódása miatt, azonban az MNB úgy véli, hogy szükség lenne egy átfogó, Magyarország egész területén érvényes fejlesztési program elindítására. Egy ilyen programhoz 6-8 milliárd forintra lenne szükség, amelynek elõteremtése a jegybank szerint uniós és költségvetési forrásból történhetne. Korábban az uniós forrás felhasználása azért nem tûnt racionálisnak, mert becslések szerint az adminisztratív költségek magasabbra rúgtak volna, mint az egyes kereskedõknek nyújtható támogatások. Ezt a problémát az MNB úgy oldaná meg, hogy a mostani programhoz hasonlóan nem a kereskedõk, hanem az elfogadók igényelhetnének támogatást, így jelentõsen csökkennek az adminisztratív költségek.
Patthelyzet - a szabályozásról mindenki elmondott mindent
Ahogyan arról már korábban részletesen írtunk, a kormány a belföldi bankközi jutalékok nemzetközi díjakban való korlátozását tervezi. Az egyeztetések még mindig folynak a hatóságok és az érintett piaci szereplõk (kártyatársaságok, kereskedõk, bankok) között, lényeges elõrelépés azonban néhány hónapja nem történt az ügyben. Az egymással gyakran érdekellentétben álló felek kevés újabb érvvel vagy adattal álltak elõ az utóbbi idõben, egyfajta patthelyzet alakult ki közöttük. Az MNB javaslata szerint a tervezett szabályozást már 2014 elejétõl be kellene vezetni.
2013.04.05 15:40 Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelezõ lesz a kártyaelfogadás?
2013.06.04 11:51 Óriási lépéseket tervez az MNB a bankkártyás fizetéseknél
2013.03.06 14:27 Megtudtuk: így szabályozza a kormány a bankkártyákat
2013.02.21 13:36 Dúl a bankkártyacsata - Súlyos érdekek a háttérben
Jöhet a kötelezõ kártyaelfogadás
Az MNB a fentiek mellett további szabályozási beavatkozást is szükségesnek tart a készpénzforgalom visszaszorítása érdekében, ugyanis a feketegazdaság magas szintje miatt elképzelhetõ, hogy az ösztönzõk önmagukban nem bizonyulnak elegendõnek. A rejtett gazdaság fehérítéséban a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése is segíthet. Ugyanakkor az elektronikus fizetési módok, különösen a kártyaelfogadás fokozatos kötelezõvé tételével jelentõsen csökkenhet a készpénzhasználat aránya, így a feketegazdaság mozgástere is.
Több európai országban van már példa olyan szabályozásra, amely a készpénzes lakossági fizetéseket egy bizonyos korlát felett csak elektronikus úton engedélyezi. Magyarországon jelenleg csak a vállalati készpénzes tranzakciókra vonatkozik egy 1,5 millió forintos korlát, e határérték felett csak elektronikus tranzakciót indíthatnak. A fejlett pénzügyi kultúrával és elektronikus fizetési infrastruktúrával rendelkezõ országokban, mint például Finnország, nem korlátozást, hanem a bérkifizetések minél szélesebb körû elektronikus bonyolítását írják elõ.
Ahhoz azonban, hogy ezek a szabályozások ne érintsék hátrányosan a bankszámlával nem rendelkezõket, elõször a közel 0 forintos alapszámlák biztosítása lenne célszerû. Az errõl szóló uniós irányelv tervezete nemrég került nyilvánosságra.
2013.05.08 16:04 Jön az uniós irányelv: a legszegényebbek is bankolhatnak
A sárga csekk is "fõellenség" a harcban
A rendszeres fizetések (jellemzõen közüzemi számlák kiegyenlítése) az elmúlt egy évben is nagy arányban sárga csekkel, vagyis készpénz-átutalási megbízással bonyolódtak. Az ilyen típusú fizetések száma ugyan 4,8 százalékkal, összértéke pedig 3,9 százalékkal csökkent, de ahogyan az alábbi grafikonokon látható, így is túlnyomó többségben ezt a fizetési módot választják a lakosok a rendszeres fizetéseknél. Gyakran elhangzó érv a sárga csekk mellett, hogy ezekkel a csoportos beszedési megbízással ellentétben könnyen el lehet halasztani a számlák befizetését, ha mégis azonnal felhasználható pénzre van szüksége az ügyfélnek.
A jegybank nem ért egyet azzal a szabályozással, amely tavaly lépett hatályba, és megtiltja a közmûszolgáltatóknak és telekommunikációs cégeknek, hogy pluszdíjat számítsanak fel az ügyfeleknek azért, mert sárga csekkel fizetnek. Az MNB szerint ez fogyasztóvédelmi szempontból is aggályokat vet fel, mivel a szolgáltatónak is olcsóbb elektronikus fizetési módot használó ügyfelek nem profitálhatnak ebbõl. Nézõpontjukból ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sárga csekkes fizetések költségét nekik is viselniük kell.
Az elektronikus számlafizetést lehetõvé tevõ rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása is segíthet a sárga csekkes fizetések visszaszorításában - véli az MNB. Ezeknek a szolgáltatásoknak a legnagyobb elõnye a csoportos beszedéssel szemben az, hogy a sárga csekkhez hasonlóan az ügyfélre bízzák, hogy mikor egyenlíti ki a számlát.
Kedvenc hírek
