A veszélyhelyzetet június 4-én a Duna felsõ szakaszain, 10-én pedig az alsóbb részeken érintett területekre hirdette ki a kormány. Ezt Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a parlament július 19-ig meghosszabbította. Az országban intenzív árvízi védekezés hat napon keresztül, 807,4 kilométer hosszú töltésen folyt.

Magyarországon elõször június 7-én Gyõr-Moson-Sopron megyében, Nagybajcsnál 907 centiméteren tetõzött a Duna. Ez 35 centiméterrel volt magasabb az eddig ott mért legnagyobb vízállásnál. A fõvárosban június 10-re 891 centiméterrel tetõzött a folyó, 31 centiméterrel túllépve az addigi legmagasabb értéket. Mohácsnál június 13-án 964 centiméternél érte el a Duna a legmagasabb állását, húsz centivel alacsonyabb értéken az eddig mért legnagyobb vízállásnál.

Június 4. és 13. között a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és az oktatási intézmények hallgatói közül 18 687-en vettek részt az árvízi védekezésben. A Magyar Honvédség állományából 8306 katona dolgozott a gátakon. A BM OKF speciális mentõcsapatainak, a Hunornak és a Huszárnak nyolcvankilenc tagja indult a legkritikusabb helyekre segíteni. A megyei önkéntes mentõszervezetek 369, az önkéntes tûzoltók 3500 emberrel védték a gátakat, a polgárõrség 19 515 emberét küldte a védmûvekhez. A közfoglalkoztatottak 6018-an, a civil önkéntesek 36 780-an voltak a szükséges helyszíneken, utóbbiak a saját lakókörnyezetük mellett mások ingatlanát is védték az ár ellen. A katasztrófavédelem szerint múlt hétfõn volt a védekezés legnehezebb napja. Ekkor a hivatásos egységek és az önkéntes segítõk, összesen 13 253-an 95 település védelmi szakaszain küzdöttek a víz ellen.

Mint írták, az árvízi védekezés legkritikusabb pontjai Gyõrújfalu, Dunaszentpál, Neszmély, Szõdliget, Mecsér, Pilismarót, Tát, Dunabogdány, Kisoroszi, Nagymaros, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Kisapostag, Báta, Baja és Dunaszekcsõ települések voltak. A védekezési helyszíneken a katasztrófavédelem hivatásos tisztjei 81 településen vették át a védekezés irányítását a polgármesterektõl. Kiemelték továbbá, hogy a Duna mellett 64 olyan, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem áll, amelyre az árvízi védekezés során különös figyelmet kellett fordítani. Ezek egyikébõl sem került szennyezõ anyag a Dunába - tették hozzá.

A Duna 47 285 hektárnyi külterületet öntött el, 36 575 hektár erdõt és 10 710 hektár mezõgazdasági területet. A védekezés során a gátak megerõsítésére, ideiglenes védmûvek kialakítására 10 179 046 homokzsákot és 242 500 köbméter homokot használtak fel, 254 munkagépet, 1092 szállítóeszközt és 338 szivattyút mûködtettek. Kilenc helikoptert és 573 terepjárót vettek igénybe a rendkívül nehéz körülmények áthidalásához.

Az OKF arra is kitért, hogy az egyik megszûnt kereskedelmi rádió frekvenciáján új rádióadó indult, az Árvízvédelmi Rádió (Árvíz FM), amely június 9-én kezdte meg mûködését. Ekkortól kezdve mintegy 70, a BM OKF által kiadott közleményt, hírt olvastak be. A katasztrófavédelem honlapját a leglátogatottabb pillanatban 48 ezer 481-en tekintették meg. A szervezet hivatalos Facebook-oldaláról pedig június 14-ig csaknem 215 ezer ember tájékozódott. A katasztrófavédelemtõl telefonon összesen 25 ezer 541-en kértek az árvízi helyzettel kapcsolatos információt - tették hozzá.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint Magyarországnak Izrael, Szlovénia, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Ukrajna ajánlotta fel segítségét a védekezésben, míg Magyarország Ausztriának, Szerbiának és Horvátországnak kínálta fel támogatását.

Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivõje az MTI megkeresésére azt írta: nyilvántartásuk szerint június 4-tõl 48 országos közút, és Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, Tolna, Bács-Kiskun és Baranya megyék voltak érintettek a korlátozásokban. Összesen 102 szakaszon, 222,5 kilométeren volt érvényben forgalomkorlátozás. A közút 69 helyszínen teljes, míg 33 úton félpályás lezárást vezetett be hosszabb-rövidebb idõre - írta a szóvivõ.