2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Óriásit bukhatsz a villanyszámlán: erre figyelj a kánikulában!Forrás: penzcentrum.hu
Utolsó módosítás: 2013-06-21 09:57:49
A jelenlegi extrém melegben egy átlagos lakás hûtési költsége - már amennyiben van benne klíma - a megszokott többszörösére nõhet. Felmérésünk szerint az elmúlt 20 évben harmadával nõtt az áramfogyasztás a nyári hónapokban.

A hosszúra nyúlt tél után rendkívüli kánikula tört be Magyarországra - az Országos Meteorológiai Szolgálat mérõállomásain 1901 óta nem regisztrálták olyan magas hõmérsékleti minimumot, mint június 20-án. Az ország számos megyéjében a 25 Celsius-fok feletti napi középhõmérséklet miatt citromsárga, vagyis elsõfokú figyelmeztetés van érvényben, de a hûvösebb területekre is narancssárga, vagyis másodfokú jelzést adtak ki. Pénteken a hõmérséklet legalacsonyabb értéke várhatóan 17-22, a legmagasabb nappali hõmérséklet pedig 32-36 fok között alakul. Szombaton és vasárnap némi felfrissülés jön - országszerte megnövekszik a felhõzet, több helyen várható zápor, zivatar.

 

A brutális hõség ugyanakkor nemcsak szervezetünket terheli, az extrém meleg miatt energiafogyasztásunk is meglódulhat. Hagyományosan a legmelegebb nyári hónapokban, vagyis júniustól augusztusig kiugró az elhasznált villamos energia mennyisége. A technológiai fejlõdés folyományaként ugyanis a hazai lakóingatlanokban is mindinkább megjelennek a különbözõ klímaberendezések, melyek köztudottan zabálják az áramot. A berendezések elterjedését a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) fogyasztási adatai is alátámasztják. Az elmúlt 20 évben közel 30 százalékkal nõtt meg a lakosság teljes energiaigénye a nyári hónapokban.

"A kánikula az elmúlt héthez képest az E.ON ellátási területén átlagosan 10 százalék fogyasztásnövekedést hozott" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére Egyházi Nikoletta, a társaság szóvivõje. Ráadásul nincs ez másképp régiós szinten sem. Köszönhetõen az elmúlt évtized kiemelkedõen meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban olyannyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mára eléri a mintegy 7-10 TWh-t, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete!

A gatyánk is rámegy a hûtésre!

Kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hõmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfûtése. Számítások szerint egy átlagos teljesítményû klímaberendezés havonta akár 250 kWh-val is megnövelheti az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletet is eredményezhet a villanyszámlánkon. Természetesen döntõen befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hõmérséklet értéke, illetve a napi üzemidõ is. Mivel az elszállított energia és a beállított hõmérséklet, illetve a kinti hõmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn, minél nagyobb különbséget állítunk be a külsõ levegõ hõmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.

A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál ugyanakkor a gépek hatásfokában, más néven jóságfokában rejlik. A hatásfok a klímák mûszaki felépítésétõl, a kivitelezés precízségétõl, valamint a használt hûtõközegtõl is függ. A hatásfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hûtõ, vagy fûtõenergiát képes elõállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehûtésére vagy felfûtésére. Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét, ha jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. De magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát. Szakértõk szerint egy "A" energiaosztályú géppel akár ezrekkel is kevesebb lehet az áramfogyasztásunk.

A körültekintõ választás annak fényében még inkább elõtérbe kerül, hogy klímák nem olcsók. A Magyarországon eladott klímaberendezések 85 százaléka nagyjából fele-fele arányban 50-70 ezer forintos "belépõ" kategóriájú modell, illetve 100-150 ezer forintos, középkategóriájú, míg a legfelsõ kategóriájú, 200 ezer forint feletti klímák csupán a piac 15 százalékát adják. Arról nem is beszélve, hogy a split klímák esetén a vevõknek beltéri egységenként 50-90 ezer forintos felszerelési költséggel is számolniuk kell. Mielõtt azonban hatalmas költségbe vernénk magunkat gondoljuk át, nem tudjuk-e otthonunk hõmérsékletét passzív megoldásokkal féken tartani. De az alternatív módszerekkel meglévõ klímaberendezésünk üzemidejét is csökkenthetjük.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!