Ma szavazza meg a parlament – manapság teljesen értelmetlennek látjuk a korábban szokásos feltételes módot, hiszen a kormánypárti képviselõk mindent engedelmesen elfogadnak – az állami pénzmosodás törvényt (a konstrukció részleteirõl lásd keretes írásunkat). Az utolsó pillanatban persze szokás szerint a már megszavazott módosítóhoz érkezett változtatás, de ebben nincs semmi érdemi alakítás. Paragrafusszámokat és hivatkozásokat, valamint ragokat tettek rendbe (kapkodni kellett, nyilván sürgõs a dolog a sok-sok fekete, vagy szürke pénzt felhalmozóknak). Az indoklásban mindez „a jogszabály belsõ összhangját biztosító észrevételek”-nek minõsítették. Karagich István, a Blochamps Capital privátbanki területen szakértõnek számító vezetõje az Azénpénzem.hu érdeklõdésére elmondta: úgy véli, sokat alakul majd még ez a jogszabály.

Alighanem így lesz, hiszen a mai végszavazás után még hátravan a végrehajtási utasítás. Ki kell dolgozni a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) vezetésének, a kiállítandó igazolásoknak, a banki adatszolgáltatásoknak a részletes szabályait. Persze mindez akár egyetlen nap alatt is elkészülhet.

Az országot is leértékelhetik

Karagich hangsúlyozta: az alapcélok ugyan jók, de ez egyáltalán nem mondható el az alkalmazott eszközökrõl. A korábbi adóamnesztiában szereplõ 10 százalékos adóteher elég vonzó volt, nem azért nem érkeztek haza tehát nagyobb vagyonok, mert jobb feltételeket vártak volna el a befektetõk. A bizalom és a befektetéseket érintõ pillérek kikezdhetetlensége lenne ilyen szempontból a legfontosabb. Vigyázni kell – nyomatékosította –, mert az adóamnesztia formája, módja, idõzítése és gyakorisága visszafelé is elsülhet, leértékelve az országot. (A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban már több forrásból hallottuk, hogy „nagyon olcsón adjuk magunkat”, másutt ugyanis ilyesmiért nem csak befektetni, hanem fizetni is kell.)

A szakember szerint rosszul látjuk, amikor úgy gondoljuk, hogy az SMSZ üzenete, hogy bátran csaljon mindenki adót. Szerinte a háttérben az a gondolat állhat, hogy annak, aki az államot finanszírozza valamilyen formában, hajlandóak szemet hunyni még efelett is.  A jelenlegi javaslat ugyanis elsõsorban az országon belüli szürke pénzek becsatornázását célozza.

A politikusok saját körei lehetnek a nyertesek

Néhány pénzügyes igen szkeptikusan tekint a SMSZ várható sikerére, nem biztos ugyanis, hogy a megcélzott kör eléggé bízik majd a magyar állampapírokban (külföldi kötvényt pedig csak akkor lehet a számlára helyezni, ha azt forintban bocsátották ki, ilyen pedig egyelõre nincs).  Mint többen felhívták ugyanis a figyelmünket, ha az önkormányzati adósságnál (az állampapír is az állam adósságlevele) a kormányzat azt mondja, hogy ennek csak a 93 százalékát fizeti vissza, ezt a „módszert” másutt is bevetheti. Zdeborsky György közgazdász, volt bankvezér az ATV Egyenes beszéd címû mûsorában arról beszélt, hogy semmi sem akadályozza a jelenlegi kormányt abban, hogy az állampapírok kifizetésére 30 százalékos adót vessen ki.

Az egész konstrukcióval kapcsolatban erõsen elgondolkodtató viszont az, amit éppen a Blochamps Capital korábbi tanulmányában olvashatunk. E szerint: „jelenleg a vagyonosodó szûk réteg – kevés kivételtõl eltekintve – a privátbanki üzletágak beszámolói szerint jellemzõen az állammal megbízási viszonyban lévõkhöz köthetõ”. Elképzelhetõ tehát, hogy az SMSZ-t is a saját köreiknek hozzák létre a politikusok. Ebben az esetben pedig – legalábbis ez a kormány – aligha hoz kedvezõtlen szabályokat a jövõben.