Sok ezer család életét keseríti meg a válság óta a devizahitelek törlesztése. A devizaárfolyamok változása miatt gyakorlatilag nincs olyan ügyfél, akinek ne emelkedett volna a törlesztõrészlete, sok háztartás erejét haladja már meg az adósság visszafizetése. A válság ráadásul nem csak a devizaárfolyamok változásában, a svájci frank erõsödésében mutatkozik meg: cégek mentek tönkre, családfenntartók veszítették el munkahelyüket, így nem csak a bankok felé történõ helytállás, az autó részletének kifizetése, hanem sokszor a villanyszámla, a vízdíj kifizetése is komoly gondot okoz.

Nem véletlen, hogy egyre több per indul a devizahitelek ügyében - ezek kimenetele azonban meglehetõsen kétséges, még az is elõfordulhat, hogy mindkét fél veszít az ügyekben. Mielõtt valaki jogi útra terelné hitele ügyét, érdemes azt is megfontolni, milyen más lehetõségek vannak, ha gondot okoz a törlesztés.

A devizahiteles probléma a társadalom széles rétegét érinti, így a válság óta számos olyan program indult, ami az érintettek helyzetén próbál segíteni. Ezek egy részét az állam indította, más részét maguk a bankok, de civil szervezetektõl is érkezhet segítség a fizetési nehézséggel küzdõknek. A Magyar Máltai Szolgálat nem csak a lehetõségek között segít eligazodni: a komplex, személyre szabott adóstanácsadás mellett a probléma gyökerének feltárásában is segítenek.

Állami programok

Az állami programok közül a legtöbb ügyfelet az új árfolyamrögzítés lehetõsége érinti: a programban résztvevõ adós hitelét maximum 5 éven át rögzített árfolyamon törlesztheti. A fix és az aktuális árfolyam közötti különbözet egy úgynevezett gyûjtõszámlán halmozódik, ennek egy részét azonban az állam és a bankok átvállalják.

Az állam otthonteremtési kamattámogatást is elérhetõvé tett: ennek lényege, hogy az állam bizonyos célokra – például a meglévõ, hitellel terheltnél kisebb lakás vásárlására, késedelmes devizahitel kiváltására – forint kölcsönök kamatfizetéséhez kamattámogatást nyújt, a futamidõ elsõ 5 évében.

Ahol igazán nagy a baj, ott léphet be a képbe a Nemzeti Eszközkezelõ: a szociálisan leginkább rászorult hitelesek lakását az eszközkezelõ megvásárolja, és lehetõséget biztosít az adósnak arra, hogy a továbbiakban az államtól bérelje vissza ingatlanát.

A bankok sem tétlenkednek

Bár sokan a bankokat kiáltják ki a legnagyobb bûnösnek a devizahitelezés elharapózásában, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a helyzet megoldásában épp annyira érdekeltek a pénzintézetek is, mint a hitelszerzõdéseket szintén aláíró ügyfelek. Nem véletlen, hogy ha egy hiteles fizetési nehézségekkel szembesül, elsõ körben mindenképp a bankját érdemes felkeresnie. A hitelintézetek tájékoztatói szerint a megoldás kulcsa, hogy idõben kell segítséget kérni, nem szabad megvárni, hogy összecsapjanak a hullámok a fejünk felett.

Ahelyett, hogy hónapokig nem fizetjük be a törlesztést, nem vesszük fel a telefonunkat és várunk, hogy beköszöntsenek a jobb idõk, meg kell állapodni a bankkal arról, milyen feltételekkel tarthatnánk fenn szerzõdésünket. Szóba jöhet például a futamidõ meghosszabbítása, ami a törlesztõrészlet vállalható szintre történõ csökkenésével járhat. Sok bank hajlandó a törlesztés felfüggesztésére egy idõre, de olyan megoldásokat is kínálnak, amikor a tõketörlesztés szünetel, és csak a kamatokat kell fizetnie az ügyfélnek. Ezek a lehetõségek sokszor kombinálhatóak is, és megoldást jelenthetnek az idõlegesen felmerült fizetési problémákra, munkanélküliség vagy hosszabb betegség, keresõképtelenség esetére.

A rövidebb futamidejû, magasabb kamatozású fogyasztási hiteleket gyakran lehetõség van hosszabb futamidejû jelzáloghitelre váltani – ennek kamatai és törlesztõrészletei is kedvezõbbek lehetnek.

Ha minden más lehetõség kimerült, a jelzáloghitelek esetében sor kerülhet az ingatlan értékesítésére is. Ez történhet a bankkal együttmûködve, a vételárat részben vagy egészben a hitel törlesztésére fordítva is, de a szociálisan rászorulók esetében a Nemzeti Eszközkezelõ is bevonható az ügyletbe.

Árverezés: nem mindig a bank a hunyó

Az árverezés nem úgy történik, hogy egyszer csak megjelenik a végrehajtó, és kipakolja a családot az utcára – ehhez számos lépcsõn kell végigmennie a folyamatnak, ami közben még megegyezhetünk a bankkal, vagy más hitelezõvel, közmûszolgáltatóval, aki épp a végrehajtást indította. Hónapok vagy akár évek is eltelhetnek a szerzõdés felmondása és az árverés között, és az sem biztos, hogy a végén tényleg eladják a lakást – 2011 óta érvényben van egy kényszerértékesítési kvóta is, ami azt jelenti, hogy az érintett ingatlanok csak kis részét adhatják át a hitelezõk végrehajtásra.

Akinek bedõlt a hitele, természetesen nem alaptalanul fél attól, hogy elveszíti ingatlanát. Sok esetben egyébként nem a bank indítja a végrehajtást, hanem más hitelezõ - amikor közmûcégek, adóhatóság, vagy más állami szervezet indítja el a végrehajtást, akkor viszont a bank is bejelenti hitelezõi igényét és bekapcsolódik az eljárásba.

Mielõtt árverezésre kerülne sor mindenképpen hasznos felvenni a kapcsolatot a lakóhely szerint illetékes önkormányzattal - õk megmondják, milyen feltételekkel lehet pályázni önkormányzati bérlakásra, ha családi, baráti körben nem lehetséges megoldani a lakhatást.

A bankok saját adósvédelmi programjaikat és az állam által biztosított eszközöket is kínálják az ügyfeleknek, a megoldás kulcsa azonban az, hogy a bajban lévõ adósok idõben felkeressék a hitelezõjüket, próbáljanak közös megoldást találni, amelynek keretében a hitel visszafizetése úgy válik lehetségessé, hogy annak ütemezése és feltételei az ügyfél számára is kezelhetõ legyen.

Hova forduljak? A Máltai Szeretetszolgálat segít

A válság amellett, hogy újfajta problémákat hozott felszínre, arra is késztet, hogy új válaszokat is megfogalmazzunk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a családok számára a fizetésképtelenség valós veszély, és ennek kezelésére csak azok a hatékony megoldások, amelyek a fenntarthatóságot célozzák, a lakásmentés helyett a családmentésre helyezik a hangsúlyt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezt tartotta szem elõtt, amikor 2009-ben elindította a Hitel-S Programot - közölte a Privátbankár érdeklõdésére a Major Gábor, a program vezetõje.

A Program alapvetõ célja tehát a családok megerõsítése. A Hitel-S Program mindenki elõtt nyitva áll, akinek nehézségei vannak a kötelezettségeik teljesítésében. Ez azt jelenti, hogy nem csak a felmondott közüzemi vagy hitelszerzõdéses adósok jelentkezhetnek, hanem azok is, akik még csak veszélyeztetve látják a kifizetéseik teljesülését.

A Hitel-S Program egyfajta "információs akadálymentesítést" biztosít. Nemcsak információkat adnak a lehetõségekrõl, hanem az információk feldolgozásában, és az azokra lapozott cselekvés megvalósításában is segítenek.

A Hitel-S program egyrészt egy komplex, személyre szabott adóstanácsadás, amelynek célja, hogy olyan megoldást találjanak a család fizetési nehézségeinek kezelésére, amelyet maga az érintett alakít ki, és vállal. Nem speciális eszközöket, forrásokat szolgáltatnak, hanem a megfelelõ - piaci és szociális - eszközök megtalálásában segítenek.

Másrészt kulcsfontosságú a probléma konkrét okainak feltárása: van-e esély a bevételi források növelésére, különös tekintettel a munkajövedelemhez jutás visszaállítására? De a gazdaságos lakhatást, a családi kiadások csökkentési lehetõségeit, a kerthasznosítás tartalékait is fel kell tárni.  A segítõ munka kiemelt feladata - nem utolsó sorban - a felek közötti mediáció. Munkatársaink, ha kell, közvetítenek a hitelezõ bankok/szolgáltatók és a családok között, hogy a családok jövedelméhez igazodó törlesztési megállapodások jöhessenek létre, segítenek az ügyek intézésében - mondja Major Gábor.

A Programba önkéntes jelentkezéssel lehet bekerülni. A Hitel-S Program irodáját bárki megkeresheti, aki a fizetési kötelezettségeinek átmenetileg vagy tartósan nem tud eleget tenni, és ennek következtében lakhatása is veszélybe került, függetlenül attól, hogy hány hónapos az elmaradása, vagy aktuálisan rendelkezik-e munkával, egyedül álló-e vagy családos.

A Program tudatosan építi a kapcsolatait a hitelezõi oldallal is, valamint felvették a kapcsolatot a követeléskezelõk kamarájával. Emellett proaktív közös pilot projekteket is megvalósítottak már takarékszövetkezetekkel, az egyik nagy közüzemi szolgáltatóval és az OTP Bankkal.