2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Földtörvény – Az új szabályozás hatása az agrárpolitikáraForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2013-07-14 15:20:52
Budapest, 2013. július 14., vasárnap (MTI) – A mezõgazdaság 3-4 százalékos GDP-részesedése miatt nem lehet a nemzetgazdaság húzóágazata, de mindenképpen stratégiai terület, és sikerágazattá is tehetõ – sõt részben már ma is az.  

Egyebek mellett errõl is beszélt Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) fõigazgatója az MTI-nek annak az összegzésnek a kapcsán, amelyet egy, az új földtörvénnyel foglalkozó szakmai tanácskozáson ismertetett a napokban a Kúrián.

A fõigazgató szerint a jelenlegi társadalmi és politikai feltételek mellett – tekintettel az ország stabilitásának jövõbeni szempontjaira – nehéz lett volna a jelenleginél jobb földforgalmi törvényt kodifikálni. Hozzátette: látni kell ugyanakkor, hogy a hatályba lépõ törvénynek az alapvetõen pozitív hozadékai mellett vannak negatív hatásai is.

A pozitív hozadékok – amelyek elsõsorban társadalmiak – között említette a vidéki családi közösségek termelési közösségként való megszervezését, a helyi vállalkozások gyarapodását, a közepes méretû agrárüzemek számának növekedését, a regionális élelmiszergazdaság bõvülését, valamint a földforgalom és földhasználat spekulatív elemeinek korlátozását.

A negatív externáliák – amelyek fõként gazdaságiak – közé sorolta egyebek mellett az állatállomány esetleges csökkenését, a foglalkoztatás mérséklõdését, az esetleges vagyonvesztést, továbbá a mindezek miatt jelentkezõ esetleges ágazati, gazdasági teljesítmény visszaesését.

Véleménye szerint a magyar mezõgazdaság az elmúlt két-három évtizedben nem volt olyan kedvezõ gazdasági helyzetben, mint napjainkban. Ennek fontosabb okaiként említette a mezõgazdasági termékek árának emelkedését, az uniós támogatási rendszert, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetet.

Ezt a megállapítást támasztotta alá a szakember többek között azzal, hogy a mezõgazdasági vállalkozások adózás elõtti eredménye – szinte folyamatos növekedés mellett – 2011-ben 137,9 milliárd forintot tett ki, míg az elmúlt évben – a kedvezõtlen idõjárási hatások ellenére is – az elõzetes adatok szerint meghaladhatja a 150 milliárd forintot.

Megemlítette azt is, hogy a mezõgazdasági hitelállomány a válság ellenére nem csökkent számottevõ mértékben: a társas vállalkozások összesített kölcsönösszege most is 300 milliárd forint feletti. Emellett a lejárt hitelek aránya is rendkívül alacsony: míg a nemzetgazdaságban 4-5 százalék, a mezõgazdaságban 0,33 százalékot tesz ki.

Emlékeztetett: Magyarországon az uniós tagságot megelõzõen a mezõgazdaság évente mintegy 200 milliárd forintos támogatást kapott, míg az ország uniós tagságát követõen ez a támogatás jelentõs mértékben emelkedett. Ez a múlt évben meghaladta a 600 milliárd forintot, aminek döntõ részét uniós források biztosították. Mindez az ágazat stabilitására is jótékony hatással volt.

Jelezte, az ország mezõgazdaságát a termelési struktúra szempontjából a sokszínûség jellemzi. Vannak társas, egyéni és nem üzemszerûen termelõ, ház körüli termelést folytató gazdaságok is az ágazatban. A fõigazgató úgy vélekedett, hogy a közepes méretû birtokok erõsítése mindennek fényében jogosnak ítélhetõ. Hozzátette: ez nem okoz gazdaságilag gondot és teljesíti a társadalmi elvárásokat is. Ez az erõsödés most is folyik – ami az 50-500 hektár közötti üzemméretet jelenti – de csak mérsékelt ütemben.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a preferált kategória gazdaságai elsõsorban szántóföldi növényeket termelnek, kevesen foglalkoznak állattartással és kertészettel, ami kedvezõtlenül hat a foglalkoztatás növelésére. Az 50-500 hektár közötti gazdaságok 74,2 százaléka döntõen a szántóföldi növénytermesztésben érdekelt, általában csak gabonát és olajos magvakat termel. Ez biztosíthatja ugyan egy család megélhetését, de egész évre szóló munkát nem ad. Ha ezen nem sikerül változtatni, az üzemszerkezet megváltoztatása nem segíti a kormány foglalkoztatás bõvítési céljait.

A fõigazgató beszélt az új föltörvényben meghatározott 1200 és 1800 hektár feletti gazdaságok szerepérõl a magyar agrárium termelési szerkezetében. Jelezte: az 1200 hektár feletti területtel rendelkezõ gazdaságok száma most 518, ami az összes, a magyar mezõgazdaságban mûködõ – a KSH által regisztrált – gazdasági egység számának 0,1 százaléka. Viszont ezek a gazdaságok használják a mezõgazdasági terület negyedét és tartják – például – a tehénállomány 44 százalékát. Az 1800 hektár feletti területtel bíró gazdaságok aránya 0,05 százalék a magyar mezõgazdaságban, számuk pedig 280-ra rúg.

A földhasználati korlát bevezetésének elméletileg következményei lehetnek: elveszhet a teljes tehén- és sertésállomány 28 százaléka – ez 100 ezer tehenet és 700-800 ezer sertést jelent – továbbá megszûnhet 7500 munkahely, az összes munkahely 8,6 százaléka, továbbá a vagyonvesztés elérheti a 100-150 milliárd forintot. Ezzel szemben birtokpolitikai célra felszabadulna 612 ezer hektár.

Úgy vélekedett ugyanakkor: a földhasználati korlát bevezetésének tényleges hatása nem lesz ilyen drasztikus, mert tompítja azt, hogy a földhaszonbérleti szerzõdések lejárta elhúzódik, de a birtokpolitikai célokra rendelkezésre álló területen is kialakulhatnak állattenyésztéssel és kertészkedéssel foglalkozó gazdaságok. Kiemelte, hogy a földforgalmi törvény késõbbiekben megalkotásra kerülõ kiegészítõ jogszabályai lehetõséget biztosíthatnak a földforgalmi törvény pozitív hatásainak erõsítésére és a meglévõ kockázatok mérséklésére. Ezzel a lehetõséggel élni kell – mondta a fõigazgató.

- MTI -

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!