A 2013. évi általános felsõoktatási felvételi eljárásban a diákok által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a felsõoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

Ezek alapján állapítják meg, hogy a diák besorolást nyert-e és ha igen hová.

Minden jelentkezõ felvehetõ és a ponthatár megegyezik a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb a jelentkezõ, mint a helyek száma. Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen ez a jogszabályban meghatározott minimum pontszám 240, felsõoktatási szakképzésben 200, míg mesterképzésen 50 pont. Néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében azonban magasabb.

A felvi.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint az idén is közvetlenül a felsõoktatási intézményeknek tehetik fel a jelentkezõk kérdéseiket a Felvi-fórum “Intézmény válaszol” topikjában. Emellett lehet informálódni a külföldi tanulmányutakról, ösztöndíj-programokról, nemzetközi szakmai gyakorlatokról is. Szakértõk beszélnek majd arról, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot a hétköznapokban miként hasznosíthatják a diákok.

Az idén az általános felvételi eljárásban 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsõoktatási intézménybe. A jelentkezõk 54,9 százaléka nõ, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkezõ harmadát teszi ki. A felvételizõk további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidõsebb jelentkezõje 1938-as születésû.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a mûszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre elsõ helyen jelentkezõk mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak.

Tavalyhoz képest jelentõsen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre elsõ helyen jelentkezõk létszáma. Erõteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsõhelyes jelentkezõinek száma.

A jelentkezõk 68 százaléka elsõ helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést elsõ helyen a jelentkezõk 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott.

A felsõoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsõfokú szakképzések) népszerûsége a tavalyi évhez képest erõsen visszaesett, az idén csak a jelentkezõk 3 százaléka, 3460 jelentkezõ jelölt meg elsõ helyen szakképzési szakot.

Az elsõ helyen osztatlan képzésre irányuló jelentkezések mintegy kétharmada a jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi területre érkezett be, további 13, illetve 14 százalékukon a mûvészeti, valamint a pedagógusképzés területe osztozik.

A munkarendek közül a nappali volt a legnépszerûbb, a jelentkezõk 75 százaléka elsõ helyen nappali képzést jelölt meg. Levelezõ képzést a jelentkezõk 23 százaléka választott elsõ helyen, az esti és a távoktatás munkarend választásának aránya most is nagyon alacsony.

A jelentkezõk 84 százaléka elsõhelyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne tanulni, önköltséges képzést csak 16 százalékuk jelölt meg elsõ helyen.

A jelentkezési stratégiák szempontjából mindenképpen érdekes, hogy a legalább két helyet megjelölõ jelentkezõk harmada második helyen már önköltséges képzést pályázott meg – olvasható a Felvi összegzésében.

A legtöbb jelentkezõ az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg elsõ helyen, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Az elsõ tízbe csak egy fõiskola, a Budapesti Gazdasági Fõiskola tudott bekerülni.

Szeptemberben az ösztöndíjas hallgatók a beiratkozáskor az egyetemen vagy fõiskolán már nem szerzõdést írnak alá, hanem nyilatkozattal kötelezettségeket vállalnak.

A korábbi szerzõdésekhez képest változás, hogy az oklevél megszerzését követõ 20 éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyezõ ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a végzett hallgatóknak.

Egy hallgatói félév 5 hónapnak, hozzávetõlegesen 150 napnak felel meg, ami például 6 féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.

Ha az oklevél megszerzését követõ 20 év alatt valaki nem dolgozik kellõ idõtartamot, akkor a már „ledolgozott” napokkal csökkentett ösztöndíjnak az évente a KSH által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét kell visszafizetnie.

Ha a hallgató a megszabott idõn, azaz a képzési idõ másfélszeresén túl szerzi meg oklevelét vagy egyáltalán nem szerez oklevelet, a törvény értelmében kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelõ idõtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe.

Az új szabályok azokra az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókra is vonatkoznak, akik 2012 õszén vagy 2013 tavaszán írták alá az ösztöndíjszerzõdést. Esetükben a szerzõdéseket ugyanolyan jognyilatkozatnak kell tekinteni, mint amelyet az õsztõl beiratkozó hallgatók tesznek.

- MTI -