Tavaly az élelmiszer-ipari cégek 7,67 százaléka ellen indult valamilyen eljárás, ami 40 százalékkal több, mint 2010-ben - derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának friss, az Opten céginformációs szolgáltató adataira épülõ ­iparági elemzésébõl. A vizsgált 5695 élelmiszer-ipari vállalkozásból - amelynek jelentõs része mikrovállalkozás - minden tizenharmadik nehéz helyzetbe került 2012-ben, és valamilyen módon kénytelen volt befejezni mûködését. Az adatok szerint összes  eljárás kétharmada csõd vagy felszámolás (fõként felszámolás), 40 százaléka pedig végelszámolás.

A mezõgazdaságban az elmúlt években 2 százalék körül ingadozott a felszámolási eljárások aránya, ami elég kedvezõnek mondható, ezzel szemben az élelmiszeriparnak csaknem két és félszer ilyen magas a rátája - hívta fel a figyelmet Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának igazgatója.

A legtöbb bajba került élelmiszer-ipari vállalkozás az elmúlt években a fõvárosra és Pest megyére jutott. Vidéken Bács-Kiskun, Heves és Békés megye vezeti az élelmiszer-ipari felszámolások, csõdeljárások és végelszámolások statisztikáját. A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy mindössze három megyében mérséklõdött 2010 és 2012 között a bajba került cégek száma, miközben több megyében három- vagy akár négyszeresére is emelkedett ez az arány.

A bank elemzése szerint a cégek megszûnéséhez több ok vezetett, többek között a korszerûtlen a termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerõ, az alacsony kapacitáskihasználtság, az egyre kiterjedtebb szürke- és feketegazdaság, valamint - az élelmiszeriparra oly jellemzõ - rendkívüli alultõkésítettség. További probléma, hogy a hazai élelmiszeripar átfogó technológiai megújításához az elõzõ uniós ciklusban az ágazat súlyához képest kevés támogatási lehetõség állt rendelkezésre. "Az élelmiszeripar jövedelemtermelõ-képessége gyengül, ami kedvezõtlen hatással van a finanszírozhatóságra, és ez megmutatkozik a szektor hitelállományának folyamatosan csökkenésében is - tette hozzá Szabó István.

A következõ 7 éves uniós költségvetési ciklusban már jelentõsebb támogatási forrás juthat az élelmiszeriparra, mivel a vidékfejlesztési célok közé sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését, illetve lehetõség van támogatási forrás igénylésére a strukturális alapokból is, ami friss tõkét jelenthet mind a kisebb, mind a nagyobb élelmiszergyártó üzemeknek. A fejlesztések megvalósításában a bankoknak is jelentõs szerep juthat. Az OTP egyébként 2012-ben 15 százalékkal növelte a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari hitelállományát, és ezzel 10,7 százalékról 12,5 százalékra növelte piaci részesedését az agrárhitelezésben. "Az elmúlt idõszakban jelentõsen növeltük piaci részesedésünket az agráriumban, ám semmiképpen sem szeretnénk itt megállni, arra törekszünk, hogy megfelelõ termékkínálatot nyújtva tovább tudjuk építeni portfóliónkat" - emeli ki Szabó István.