Németh Szilárd, a Fidesz rezsibiztosa pár hete még úgy nyilatkozott: összességében az idén 30 százalékos mérséklést szeretne elérni a pártja „a fûtési szezon beköszönte elõtt”. Ebbõl 10 százalékot már januártól letudtak, az újabb – már a kormányfõ által is bejelentett – 10 százalék mellett azonban „egyéb intézkedésekkel” is elérnék, hogy mérséklõdjék az ár. Most ez utóbbiról egyelõre nem esik szó.

Tapasztalataink szerint a honi energiatársaságok meglehetõs borús hangulatban várják az október 1-jétõl beharangozott újabb árcsökkentést. Hivatalosan ugyanakkor a korábbi szokásoknak megfelelõen egyik sem kívánt lapunknak várakozásairól nyilatkozni. Kétségtelen, egyelõre nem tudni, hogy az újabb, több tízmilliárdos terhet miként osztja el az energiacégek között a kormányzat.

Lapunk céges forrásai is rendre ezzel az érvvel tértek ki a helyzet érdemi elemzése elõl. Vagyis: a többnyire külföldi tulajdonú energiaszolgáltatók bíznak abban, hogy a kormány a januári esettõl eltérõen ezúttal nemcsak rájuk terheli az árcsökkentést, hanem az állami szereplõkre, az áram-nagykereskedõre, azaz az MVM-re, részint pedig a most állami kézbe kerülõ E.ON-os gáznagykereskedõre.

Noha a januári árcsökkentésbõl a tavaly 90 milliárdos rekordnyereséget elérõ MVM-nek nagykereskedelmi vonalon nem kellett kivennie a részét, Baji Csaba elnök-vezérigazgató legutóbbi sajtótájékoztatójukon a jövõre nézve úgy fogalmazott, hogy ha ez ügyben további lépéseket szükséges tenni, az MVM áll rendelkezésre. Egyszersmind arról számolt be, hogy nyereségük jelentõsen esni fog, erre az évre már csak 30 milliárdos profitot várnak. Sokak szerint tehát az októberi árcsökkentésbõl az MVM már kiveheti a részét, igaz, ez a pénz még alighanem hiányozni fog a vérmes – nem kis részben a kormány által irányított – piacszerzési terveket szövögetõ, épp most az E.ON gáznagykereskedõt, illetve gáztárolót több százmilliárdért megvásárló és atomerõmû-bõvítésben is gondolkozó állami energiacsoportnál.

A gázpiacon viszont úgy tartják, hogy a gázszolgáltatók kárára januártól eltérõen épp a folyamatban lévõ államosítás miatt kíméli majd a kormány az E.ON-os nagykereskedõt és tárolócéget. A Mol-tulajdonú vezetékcéget januárban csak visszafogottan terhelték, októbertõl is hasonlóra számíthatunk. Nem elfelejtendõ, hogy a honi gáztársaságokat – leginkább a nagykereskedõt – továbbra is befolyásolja az orosz gázár. Igaz, ez az olajárakhoz kötött formula miatt a nemzetközi piacok szokatlan, régóta tartó változatlansága okán nagy valószínûséggel nem mutat jelentõs kiugrásokat. A gáztársaságok helyzete ezenkívül függ a forint/dollár árfolyamtól is, de a forint most jellemzõen erõsödik. Egyelõre tehát úgy tûnik, hogy az októberi rezsicsökkentés újabb 10 százalékát mindenképpen a szolgáltatóknak kell lenyelniük – ami a társaságoknak nem túl sok jót jelent. A rezsicsökkentés kapcsán mindeddig leghatározottabban az Elmû-Émász elnöke, Marie-Theres Thiell fogalmazott. Lapunknak adott interjújában azt mondta: már a tízszázalékos januári árcsökkentés miatt is fájó költségcsökkentési lépéseket kellett végrehajtaniuk, ám további árcsökkentés esetén szavai szerint lehúzhatják a rolót, mert nem tudják fizetni a számláikat.

Név nélkül nyilatkozó forrásaink most nagyrészt hasonlóképp fogalmaztak saját cégeik jövõje kapcsán. Ez praktikusan azt jelenti – tudtuk meg –, hogy elõbb-utóbb nem fognak tudni fizetni az általuk átvett áramért, illetve gázért a nagykereskedõnek. Nem azonnal, október elsején, de egy cégvezetõ megfogalmazása szerint „januárra minden eldõl”. Ha tehát az októberi árcsökkentés nagy részét szintén a szolgáltatókra terhelik, szavaik szerint talán csak még pár hónapig húzhatják ki készpénztartalékaikból. Hitelt ilyen környezetben bankoktól nem kapnak.

Hallottunk ugyanakkor bizakodóbb hangokat is, mondván, van még tartalék a szolgáltatóknál is. Tény, hogy a rendkívüli panaszok ellenére januártól egyiküknél sem foganatosítottak látványos költségcsökkentõ lépéseket. Leginkább beszállítóikat ritkították meg, ami több száz munkavállaló elbocsátását eredményezte – máshol. Belsõ munkatársaikat ugyanakkor jórészt védik, erre a körre vonatkozó, nyilvános kiléptetési program csak az EDF Démásznál és a GDF Sueznél indult. Igaz, mint jelezték, további rezsicsökkentés esetén ez a gát is átszakadhat.

A további költségvisszafogó tervek közül leginkább csak felszínes megjegyzéseket hallottunk. Ilyen például a beruházások visszafogása. E tekintetben a szolgáltatók mozgástere kétségtelenül szûkebb, hisz a szolgáltatási színvonal szinten tartását biztosító intézkedéseket, karbantartásokat, fejlesztéseket nagyrészt szabályok írják elõ a számukra. Ezt mindenki le is szögezte: a szolgáltatási színvonal, mindentõl függetlenül, marad. A lehetõségek közül lapunknak egy árampiaci szereplõ meglehetõs indulatos vezetõje villantott fel konkrétumot: a nagyobb fogyasztók elõszeretettel kérnek olcsóbb középfeszültségû áramot, ami viszont tõlük beruházást igényelne. Ezt már nem tehetik meg, így az ügyfelet csak kisfeszültségen szolgálják ki. Ez viszont a vállalkozónak többletköltség, versenyhátrány, ami végül is az egész magyar gazdaságot kedvezõtlenül érinti.

A bevétel csökken, a teher nõ

A honi energiacsoportok a januári lakossági csökkentésen kívül leginkább az idén kivetett vezetékadóra panaszkodnak: e két tétel valamennyi cégre körülbelül tízmilliárdos pluszterhet ró, amivel idén már mind veszteségbe fordulhat. A vezetékadót leginkább a vidéki szolgáltatók fogadták felháborodottan, mivel nekik jóval nagyobb hálózattal kell ellátni arányaiban kevesebb fogyasztót, az új teher ezért sokkal nagyobb terhet ró rájuk, mint a fõvárosi társaságokra. Egyikük megfogalmazása szerint ezzel az intézkedéssel az Orbán-kormány a magyar vidéket sújtja. De megemlítendõk az elsõsorban Németh Szilárd Fidesz-képviselõ kezdeményezte törvénymódosítások is, amelyek egyenként több tízmilliárdos pluszterhekkel – ilyen nagyságrendû büntetésekkel, beruházási kötelezettségekkel – fenyegetik az energiatársaságokat.