A tanulók, hallgatók foglalkoztatása történhet munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, egyszerûsített foglalkoztatásnak számító alkalmi vagy idénymunka keretében, illetve háztartási alkalmazottként. Ezek egyedi szerzõdésen alapuló jogviszonyok, amelyek a foglalkoztatók és a diákok között közvetlenül jönnek létre. További lehetõség az iskolaszövetkezet tagjaként történõ munkavállalás – összegezte Ritter Anita, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. tanácsadója.

Eltérõ adóterhek – ki mit fizet?

Munkaviszony esetén a munkáltatót a bruttó munkabér után 27 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulási kötelezettség terheli, azonban a 25 év alatti foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményt 100 ezer forintos munkabérig érvényesítheti, ha teljes munkaidõs foglalkoztatásról van szó. A diákoknak járó bruttó munkabérbõl 16 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot és 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot von le a munkáltató.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (klasszikusan megbízási jogviszonyban) a fiatalok önálló tevékenység elvégzésére vállalnak kötelezettséget. Bevételükkel szemben tételes költségelszámolásra vagy tíz százalékos költséghányad alkalmazására van lehetõségük. A kifizetõt a költségnyilatkozat (legfeljebb a bevétel 50 százaléka) alapján megállapított jövedelem után 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás terheli. Ha a jövedelem havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor a diákmunkás biztosítottá válik: jövedelmébõl 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 16 százalék személyi jövedelemadó kerül levonásra. A minimálbér harminc százalékánál alacsonyabb jövedelem esetén csak személyi jövedelemadó kerül levonásra.

Példa: egy diák elvállalja, hogy egy gyártó cég számára piackutatás céljából kérdõíveket töltet ki véletlenszerûen kiválasztott magánszemélyekkel. A megbízási díja 32 000 forint havonta. A kifizetõ 10 százalék költséghányad figyelembevételével állapítja meg a diákmunkás jövedelmét, amely bruttó 28 800 forint. A megállapított jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (a 29 400 forintot), ezért a kifizetõ csak 16 százalék személyi jövedelemadót von le (ami 4608 forint). A tanulónak pedig a 32 ezer forintos megbízási díjból 27 392 forint nettó jövedelme marad.

Egyszerûsített foglalkoztatás – alkalmi munka, idénymunka

Alkalmi munkánál a foglalkoztatónak figyelnie kell arra, hogy ugyanazt a diákot egymást követõen csak 5 napra, egy hónapban legfeljebb 15 napra, és  éves szinten maximum 90 napra foglalkoztathatja. A munkáltatónak naponta 1000 forint közterhet kell fizetnie.

Mezõgazdasági és turisztikai idénymunkára a fiatalok egybefüggõen akár 120 napig is foglalkoztathatók – naponta 500 forint közterhet kell fizetnie a munkaadónak. A számukra történõ kifizetés adó- és járulékmentes. Az egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelmet be sem kell a diákoknak vallani, csak abban az esetben, ha az egy ledolgozott napra jutó jövedelmük meghaladja a minimálbér egy napra jutó összegét, a 4510 forintot.

Például: ha idén 90 napot dolgozik a tanuló egyszerûsített foglalkoztatás keretében, és összesen 450 ezer forintot keres, akkor 90 x 4510, azaz 405 900 forint a jövedelemadó alól mentesített jövedelem. A felettes rész (a 44 100 forint) adóköteles jövedelemnek számít. Ennek 16 százalékos adóját a diákok a 2013. évre vonatkozó adóbevallásuk beadásával egyidejûleg fizetik meg 2014-ben.

A foglalkoztatónál – akár gazdasági társaság, akár egyéni vállalkozó – a minimálbér napi összegének a kétszerese minõsül elismert költségnek – tette hozzá a Saldo szakértõje. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a foglalkoztató az alkalmi munkavállalás keretében foglalkoztatott diáknak például naponta 15 000 forint jövedelmet ad, akkor a minimálbér kétszerese, azaz 9 020 forint feletti összeg után társasági adót köteles fizetni.

Segítség a ház körül

Ha a tanulók háztartási alkalmazottként vállalnak munkát, akkor adórendszeren kívüli jövedelemhez jutnak, vagyis a keresetüket sem adó, sem járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettség mellett havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie. Háztartási munka keretében végezhetõ például a kertgondozás, a gyermekfelügyelet és a takarítás.