A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A Reuters információi szerint a bankvezér hangsúlyozta, hogy az organikus növekedés mellett folyamatosan keresik a lehetséges felvásárlási célpontokat Kelet-Európában, ám a bank nincs felvásárlási kényszer alatt. Kedvezõ növekedési környezetet fõleg Lengyelországban, Oroszországban, Törökországban és Csehországban látnak − nyilatkozta Ghizzoni.

A nyilatkozat annak fényében érdekes, hogy az UniCredit elsõ embere a varsói út elõtt Budapesten járt, ahol többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott. Az a tény, hogy Magyarország nem lett nevesítve a potenciális akvizíciós piacok között, ezek után sokak számára azért is volt meglepõ, mert piaci körökben hónapok óta hallani lehetett, hogy az UniCredit is vizsgálni kezdte a CIB Bank esetleges megvásárlását.

Arról, hogy a CIB eladósorba került, a nyilvánosság márciusban szerezhetett tudomást, amikor a tulajdonos Intesa Sanpaolo vezérigazgatója, Enrico Cucchiani kifakadt magyarországi bankjuk mûködési környezetével kapcsolatban. A szakember szerint "Magyarország kiváló környezetet jelentett a pénzügyi szolgáltatások számára, de mára már rémálommá vált az egész", ezért a társaság vezérigazgatója jelezte, hogy az elõzõ két évben összesen 189,2 milliárd forintos veszteséget realizáló és a hírek szerint idén is 50 milliárd körüli mínusszal záró CIB-nél "a jelenlét lehetséges csökkentése is megtörténhet".

A CIB Bank Zrt.-t piaci információk szerint eddig az UniCredit Zrt. és az OTP Nyrt. vizsgálta, ám ennél tovább egyelõre nem haladtak az ügyek. Bár Ghizzoni megnyilvánulása után azt gondolhatnánk, hogy az olasz bankvezért eltántorította az, amit budapesti tárgyalásai során tapasztalt, banki körökben a mostani hátrébb lépést sem értékelik véglegesnek − úgy tudjuk, õsszel ismét napirendre kerül az UniCredit jövõben követendõ magyarországi stratégiája.

A CIB esetleges gyors felvásárlását − pontosabban az errõl szóló találgatásokat − gyengíti, hogy az Intesa magyar leányvállalata a közelmúltban hagyta jóvá a CIB új, hároméves stratégiáját és ennek szellemében kötöttek szintén hároméves szerzõdést a magyar bank felsõ vezetõi garnitúrájával is − bár e tények az értékesítés során azért olyan sokat nem számítanak. Szintén a felvásárlás ellen szól, hogy − bár például a vállalati szegmensben öles léptekkel halad − a szakértõk szerint még nem fejezõdött be a CIB portfóliótisztítása, a rossz hitelportfólió leválasztása és "rossz bankba" történõ szervezése − amelyben a hírek szerint a McKinsey segíti a bankot. E lépés nélkül bajosan lehet értékesíteni a pénzintézetet.

Eladó hitelintézet a CIB mellett is van − nyilvános információ, hogy a Bayerische Landesbanknak két-három éven belül a korábbi állami megsegítés fejében értékesítenie kell az MKB Bank Zrt.-t. Korábbi hírek szerint az állam már érdeklõdött a pénzintézet iránt, s idén tavasszal szintén forgott ilyen hír a piacon, míg mások itt is az OTP érdeklõdésérõl szóltak. Az anyabank azonnal cáfolta a hírt: a BayernLB nem biztosított kizárólagosságot egyetlen potenciális vevõjelöltnek sem, illetve "nem folytat elõrehaladott tárgyalásokat egyetlen érdeklõdõvel sem". Ugyancsak eladósorban lévõnek jelzi a piaci pletyka az AXA Bank Zrt.-t is, ám komoly kérdés, hogy a jelenlegi piaci környezetben egy ilyen kisbank megvásárlásába egyáltalán érdemes-e belefogni − a Banco Popolare háromévi folyamatos "házalás" után tudta csak értékesíteni magyar kirendeltségét a MagNet Banknak.