Orbán Gábor, az NGM államtitkára emlékeztetett arra, hogy az idén februárban sikeres, jelentõs összegû dollárkötvény-kibocsátást hajtott végre a kormány. Szerinte azóta a forintpiacon és a lakossági szegmensben olyan felfutás tapasztalható a kibocsátásban, amely lehetõvé teszi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló tartozást, beleértve az év hátra lévõ részében, illetve a jövõ év elsõ negyedévében esedékes részleteket is, egy összegben rendezzék. 

Errõl heteken bell dönt a kormány. Bármilyen olcsó ugyanis az IMF-hitel, kamatmegtakarítást jelent, hogy a rendelkezésre álló összeg nem kamatmentesen áll a számlán, hanem egy összegben elõtörlesztik, és erre a szerzõdés adta jogi lehetõség is megvan - magyarázta az államtitkár.

Szerinte az õsszel kell visszatérni arra a kérdésre, hogy a devizakötvény-kibocsátás idei tervét milyen mértékben akarja az ország teljesíteni. Azt kell mérlegelni, hogy a jövõ évi lejáratokat milyen mértékben lehet elõfinanszírozni, azok piaci fogadtatása hogyan zajlik majd - fûzte hozzá.

A devizahiteles ítélettel is foglalkoznak

Orbán Gábor a devizahitelesek problémájáról is beszélt a rádiómûsorban. Azt mondta, a kormány számára érzékelhetõ, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos perekben a bíróságok számára is komoly fejtörést okoznak a szerzõdésekben meglévõ bizonytalanságok, a visszaélésre lehetõséget adó pontok értelmezése.

Azt mondta, a jövõ hét elején a kormány elé kerülõ anyag a Kúria legutóbbi döntése alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy fogyasztóvédelmi szempontból helyes volt-e a bankok, a bíróságok jogértelmezése a szerzõdéses pontokban. A kormány megvizsgálja majd, lehet-e a valamilyen jogi megoldást találni annak érdekében, hogy a tisztességes szerzõdéses viszony irányába mozduljon el a hitelezõk és az adósok szerzõdéses kapcsolata. A kormány most úgy látja, hogy ezt a viszonyt egyensúlytalanság jellemzi, a végleges döntés elõtt konzultálnak a Magyar Bankszövetséggel - tette hozzá.

Nagyobb növekedés?

Az államtitkár rámutatott: nagy biztonsággal kijelenthetõ, hogy az államháztartási folyamatok nem indokolnak további adóintézkedéseket a második félévben. Emlékeztetett arra, hogy a tranzakciós illetékbõl bejövõ bevételben valóban tapasztalható elmaradás, de a kulcsok változtatásával, illetve egyösszegû pótlék kivetésével éri el a kormány, hogy az elõirányzattól ne maradjon el a tranzakciósilleték-bevétel összege a teljes évre.

A gazdasági növekedésre vonatkozó kérdésre Orbán Gábor elmondta: megítélése szerint a konvergenciaprogramban szereplõ 0,7 százalékosnál valamivel nagyobb, akár az 1 százalékot elérõ gazdasági bõvülés is lehet az idén.

Orbán Gábor beszélt még arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevonásával hatékonyabb, modernebb, egységes pénzügyi felügyelet jön létre, a felelõsségi körök jobban elhatárolódnak. Bízik abban, hogy október 1-jétõl indul az új szervezet.