Rendhagyó ponthúzásra készülhet szerdán az a 95 ezer 237 felvételizõ, aki az idén adta be a jelentkezését valamelyik egyetemre vagy fõiskolára. A kormány elvileg minden szakra elõre megállapította a ponthatárokat, ezek azonban csak minimumpontok. A valódi ponthatár attól függ majd, hányan akarnak továbbtanulni az adott szakon, hány pontot szereztek az oda felvételizõk, és mekkora az intézmény befogadóképessége. Vagyis végsõ soron most is szinte mindenki izgulhat amiatt, hogy hol folytathatja a tanulmányait, és hogy kap-e állami támogatást.

A felvételizõk többsége, 84 százaléka elsõ helyen ösztöndíjas képzést jelölt meg, vagyis szinte mindenki azért küzd, hogy államilag finanszírozott helyre jusson be. Ezért érhette sokként tavaly nyáron a felvételizõket az a kormányfõi kijelentés, amely az ösztöndíjas helyek radikális megvágásáról szólt. Orbán Viktor egy kõszegi rendezvényen az önmûködõ felsõoktatási rendszert dicsérte, és kijelentette, hogy "bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni".

Orbán Viktor már nyáron közölte zárt ajtók mögött a rektorokkal, hogy azt is tervezi, hogy a 2012-es csökkentés után 2013-ban a jogi és gazdasági területennem biztosít a kormány állami helyeket. A felsõoktatási szereplõk egész õsszel találgatták, mit jelent pontosan ez az önmûködõ rendszer, azt szinte mindenki biztosra vette, hogy a kormány kevesebb pénzt akar költeni az ösztöndíjakra.

Drasztikus keretszámcsökkentés, aztán mégsem

Amirõl egész õsszel csak a rektorok és a hallgatói érdekképviseletek sugdolóztak, december elején vált nyilvánvalóvá. A kormány ekkor fogadta el az államilag finanszírozott felsõoktatási keretszámok drasztikus csökkentését, ami azt jelentette volna, hogy a 2012-es 38 ezer helyett az idén már csak alig több, mint tízezren tanulhattak volna állami támogatással. A többieknek félévente százezres tandíjat kellett volna fizetniük, amelyet a kormány által kidolgozott kedvezményes Diákhitel2-bõl finanszírozhattak volna. A kormány teljesen lenullázta volna a jogi, gazdasági és turisztikai szakokat, és szinte kizárólag csak a mérnök- és természettudományok képzésre adott volna pénzt.

A kormánydöntést rengeteg tiltakozás fogadta, és december közepén diákok ezrei vonultak utcára, mert az intézkedésben valójában a tandíj bevezetését látták. A többször is demonstráló egyetemisták és középiskolások a keretszámcsökkentés visszavonása mellett a hallgatói szerzõdések eltörlését és Hoffmann Rózsa államtitkár távozását követelték. A kormány a tiltakozások miatt végül meghátrált, és lényegében teljesen felülírta eredeti terveit.

Elõre meghúzott ponthatárok, aztán mégsem

Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány eltörli a keretszámok rendszerét, és az új tervek szerint a miniszter elõre meghatározza majd a pontokat az egyes szakokon. Vagyis ha ezt a pontszámot egy diák eléri, államilag finanszírozott formában tanulhat a kívánt szakon. Giró-Szász András kormányszóvivõ azt ígérte, hogy 2013-ban legalább 55 ezer államilag finanszírozott elsõs kezdheti meg a tanulmányait.

Késõbb kiderült, hogy ez a rendszer ebben a formában csak 2014-tõl mûködik majd. Balog Zoltán miniszter az idén valamennyi szak esetében csak a minimum-ponthatárról döntött (ez alapképzésben és osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsõoktatási szakképzésben 200 pont), és az intézmények befogadóképességétõl függ, hogy hány embert tudnak majd felvenni a ponthatár fölött. Vagyis végeredményben mégsem történt változás a ponthúzásnál: most is ugyanúgy izgulhat minden felvételizõ a valódi, végleges ponthatár miatt.

16 szak fizetõs, aztán mégsem

A kormány külön kezelt 16 szakot, ezeken elõször teljesen megszüntette az ösztöndíjas helyeket, majd késõbb - a hallgatókkal való egyeztetés után - mégis megállapított államilag finanszírozott ponthatárokat. A kommunikáció (470 pont), a jogász (465), a turizmus-vendéglátás (465) és például a gazdálkodás és menedzsment (460) szakokra olyan magas, a maximális 500-hoz közeli pontokat határozott meg a kormány, hogy ide az elõzõ évek statisztikái alapján csak néhány tucatnyian tudnak majd bekerülni.

Ezek a pontok még változhatnak, mert a végleges pontszám attól is függ, hogy az adott intézményben hányan tudták megugrani a szintet. Elõfordulhat, hogy egyes intézményekben még ennél is magasabb lesz a ponthatár, ha sokan jelentkeztek nagy pontszámmal az ösztöndíjas helyekre. Korában Balog Zoltán azt ígérte, hogy ha egy szakon szinte senki nem tudja megugrani ezt a szintet, akár kevesebb is lehet a ponthatár.

Annyi biztos, hogy a kormány a 16 szakon megállapított ponthatárokkal végül is eléri azt a célját, hogy alig lesz ezeken a szakokon állami ösztöndíjas. A jogi képzésre már tavaly is csak összesen 100, a gazdaságira csupán 250 helyett hirdettek, így a többség már 2012-ben is csak önköltséges formában tanulhatott.

Népszerûek a kormány által fúrt szakok

A miniszterelnök és az idõközben a felsõoktatási ügyektõl elbúcsúzó Hoffmann Rózsa is többször kijelentette, hogy a kormány célja, hogy több mérnök és természettudós legyen, és az intézkedésekkel a jogászok, közgazdászok és kommunikáció szakosok számát szeretnék csökkenteni. Az idei statisztikákból az látszik, hogy a diákok kedvét egyelõre nem sikerült elvenni a gazdasági és a turisztikai szakoktól.

A legnépszerûbb szakok az alapképzésben

Bár a kommunikációra és a jogi képzésre jelentkezõk száma visszaesett (ezek az idén nincsenek a húsz legnépszerûbb szak között), a Felvi.hu adatai szerint a legtöbben a gazdálkodás és menedzsmentet, illetve a gépészmérnöki képzést és a turizmus-vendéglátást írták be elsõ helyre.

A legnépszerûbb karok (Forrás: Felvi.hu)

A legnépszerûbb kar is gazdasági: a Corvinus Gazdálkodástudományi Kara vonzotta a legtöbb jelentkezõt (5129), és elsõ helyen is ezt az intézményt jelölték meg a legtöbben. A második legnépszerûbb hely az ELTE bölcsészkara (4946 jelentkezõ), amelyet az ELTE pszichológia kara követ (4466).