Hatszázalékos ehoteher a megtakarításokon

Augusztus elsejétõl 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a kamatjövedelmek után a 16 százalékos kamatadón felül. Átmeneti szabályok alapján, ha a kamatperiódus augusztus 1. elõtt kezdõdik, de csak utána ér véget, akkor csak az elsejét követõ idõszakra jutó kamatot terheli az új ehoteher.

A 6 százalékos hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli. Az államkötvényekbõl származó kamatjövedelem mentesül az eho fizetésének kötelezettsége alól; a mentesítés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre is vonatkozik. Az eho nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvezõ tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-elõtakarékossági számlára (NYESZ).

Módosul a hegyközségi törvény

A hegyközségi tagoknak, valamint a szõlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek mûködési területén tevékenykednek - egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétõl a hegyközségi törvény.

A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját - a választmány javaslata alapján - minden év május 31-ig a közgyûlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli. A hegyközségi járulék alapja a szõlõtermelõknél az ültevény területe és a megtermelt szõlõ mennyisége. A borászati termelõnél a járulékot az általa mûvelt szõlõültetvény területe és a feldolgozott szõlõ-, valamint bor mennyisége határozza meg.

A szõlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szõlõ, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot. A szõlészeti termelõnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szõlõmennyiség után, amelyet borászati termelõnek, vagy szõlészeti és borászati felvásárlónak értékesített. A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter - a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek mûködésének elõsegítésére - miniszteri biztost nevezhet ki.

A miniszteri biztos jogosult - egyebek mellett - részt venni a hegyközségi szervezetek közgyûlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselõitõl, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levõ személytõl. A biztos feladata még a hegyközségi szervezetektisztújításának az elõsegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.

Közhiteles hatósági nyilvántartásba kerülnek a rokkantak parkolókártyái

A közúti közlekedési nyilvántartás tartalmazza a jövõben a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványainak az adatait is - a közigazgatási hatósági eljárásokat, és az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokat módosító törvény augusztus elsejétõl teszi ezt kötelezõvé.

Az ilyen parkolási engedély megszerzésének a jogosultsága nem változott. A kormány a rendeletében csak a kiadó hatóságot módosította, ez pedig elsõ fokon a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH).

A parkolási igazolvány nyilvántartása - egyebek mellett - tartalmazza a jogosult személyi adatai mellett a fényképét és az aláírását is. A parkolási igazolvány sorszáma, az érvényesség idõtartama és a kiállítás dátuma is bekerül a közhiteles nyilvántartásba.

Új, közlekedéssel kapcsolatos bírságok

Az a mûszaki vizsgaállomás, amely közúti közlekedésre alkalmatlan gépjármûvet alkalmasnak minõsít, jármûvenként 500 ezer forintos bírságot köteles fizetni. Az ezt tartalmazó kormányrendelet augusztus elsején lép hatályba. Szintén bírságot kap a vizsgaállomás, ha a közlekedési hatóság engedélye nélkül átalakított jármûvet alkalmasnak minõsít (levizsgáztat). Ekkor azonban a bírság csak 200 ezer forint lesz. A teherautók üzembentartóit 100 ezer forintos bírsággal fenyegeti a rendelet, erre akkor büntethetõk, ha a menetíró készülékbe csatlakoztatható jármûvezetõi kártya adatait nem töltik le. Ez esetben a 200 ezer forintos bírság esetenként értendõ.

Nõ a cégek távközlési adója

Augusztus elsején a nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nõ a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendõ távközlési adó mértéke. Az ilyen elõfizetõk esetében az adóbefizetés felsõ határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.  A távközlési adóról 2012 májusában határozott az Országgyûlés, és elõször tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is.

Hatályba lép az egyházügyi törvény módosítása

A módosított egyházügyi törvény augusztus elsején hatályba lépõ új szabályozása szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést. A parlament június 26-án szabályozta újra az egyházként való elismerés rendjét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végzõ szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyûlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végzõ szervezeteket a Fõvárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.

A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi mûködés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként mûködjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérõ taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttmûködés.

A vallási tevékenységet végzõ szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell elõterjeszteni, akinek az eljárásba szakértõket is be kell vonnia. Ezt követõen a tárcavezetõ továbbítja állásfoglalását az Országgyûlés vallásügyi bizottságának, amely elõkészíti az errõl szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályai szerint a vallásügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielõtt a Ház meghozza döntését.

Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyûlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve az Országgyûlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetõségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot - az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel késõbbi ismételt megindításának lehetõsége. Egy módosítással rögzítették a törvényben, hogy a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja.