A távolléti díj új számítása 2013. január 1-jével lépett életbe, és az elsõ pillanattól fogva heves szakmai vitákat váltott ki. A vita február elején kulminálódott, miután munkavállalók tömegével jelezték: a megszokottnál több vagy kevesebb bért számfejtett munkáltatójuk.

A 2013. januártól hatályos szabályozás ugyanis úgy rendelkezett, hogy a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, a 174-es bûvös osztószám segítségével kell meghatározni. Aminek pedig az lett a következménye, hogy abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra megy, biztosan nem visz haza ugyanakkora fizetést, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna. Ez a fajta rendszerbe kódolt anomália azonban munkahelyi konfliktusokat is okozhatott a szabadság kiadása kapcsán.

Az új 2013. augusztus 1-tõl hatályos szabályozással egy a szakmát alaposan felkavaró vita végére került pont.

Bérpótlékok

A Munka törvénykönyvének 2013. augusztus 1-tõl hatályos módosítása rendezi a havi alapbér meghatározott idõre vonatkozó számítási szabályait, valamint a bérpótlékok kapcsán felmerült egyes jogszabályi hiányosságokat, bizonytalanságokat is.

Az egy órára járó alapbér meghatározása során az augusztus 1-tõl hatályos szabály szerint a havi alapbér meghatározott idõszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára esõ összegét kell szorozni az adott idõszakra esõ általános munkarend szerint teljesítendõ órák számával, tehát a havi ledolgozható idõ lesz az osztószám.

A “régi” 174-es osztót csak akkor kell alkalmazni, amikor a bérpótlék számítási alapját akarjuk meghatározni. Az új rendelkezések szerint ugyanis a bérpótlék számítási alapja továbbra is az egy órára járó alapbér, azonban ha bérpótlékot számolunk, akkor az egy órára járó alapbér összegét  az általános teljes napi munkaidõ esetén 174 órával (rész- vagy általánostól eltérõ teljes napi munkaidõ esetén a 174 óra arányos részével) kell osztani.

A fenti két módosítás lényegében az egy órára járó alapbér két új, egymástól eltérõ számítási módját adja meg: egyet a távolléti díj, egyet pedig a bérpótlék számításához. A megoldás lényege, hogy a távolléti díjat minden hónapban az adott hónap hosszához igazodva, a bérpótlékot viszont minden hónapban azonos módon kell számítani.

A nevesített pótlékok terén újdonság, hogy a módosítás értelmében az 50 százalékos vasárnapi pótlék a törvényben korábban is meghatározott esetekben (pl. többmûszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók) nem csak rendes, hanem rendkívüli munkavégzéskor is jár.

Távolléti díj

A módosítás jelentõsen egyszerûsítette a helyzetet. A számítás lényege, hogy

• a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani,
• illetve amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, abban az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség elõtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni.

Egyszerûsítve: ha nincs teljesítménybér, és nincs bérpótlék, akkor csak a “fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi kifizetéseknek a távollét idejével arányos összegével, ahol az alapbér adott idõszakra esõ összegét úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára esõ összegét szorozni kell az adott idõszakra esõ általános munkarend szerint teljesítendõ órák számával.

További egyszerûsítés, hogy a távolléti díj a havibérnek, az órabérnek és a pótlékátalánynak a távollét tartamára történõ kifizetésével is teljesíthetõ és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerûen csak a szokásos havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni, mert az egyezni fog az adott idõszakra fizetendõ távolléti díj összegével.

A távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének idõpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdõ idõpontja. Vagyis például szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amelyikben a munkavállaló megkezdte a szabadságát, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelõzõ 6 hónapot kell figyelembe venni.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a távolléti díj számítás esetén a megelõzõ 6 hónap pótlékait is figyelembe kell venni, a pótlékok közé 2013. augusztus 1-jétõl már a vasárnapi pótlékok is beszámítanak, amennyiben ebben a 6 hónapban a munkavállaló a vasárnapok legalább egy harmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

Pótlékok kapcsán fontos újdonság az is, hogy a bérpótlékot (mûszakpótlékot, éjszakai pótlékot, vasárnapi pótlékot, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot) az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó idõszakra (azaz a távolléti díj esedékessége elõtti 6 hónapra) kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az idõszakban beosztás szerinti munkaidõben teljesített órák számával.

Szabadság

A törvény a szabadsággal kapcsolatos számos rendelkezést pontosítja és kiegészíti, így többek között:

• Pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak.
• Egyértelmûvé teszi, hogy az úgynevezett “apaszabadságot” nem kell arányosítani év közben kezdõdõ vagy megszûnõ munkaviszony esetén.
• Világossá teszi, hogy az egybefüggõ 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent.
• A következõ évre átvihetõ szabadságok közül a módosítás kiveszi az alapszabadságra vonatkozó hivatkozást, így 2014. január 1-jétõl csak az életkor miatti pótszabadság vihetõ át a felek megállapodása alapján a következõ évre. Fontos újdonság, hogy a felek ezen megállapodásukat csak egy adott naptári évre köthetik, így errõl minden évben újra meg kell állapodniuk.
• Egyenlõtlen munkaidõ-beosztás esetén választási lehetõséget biztosít a szabadság órában, vagy napokban történõ nyilvántartása között.

Hatályba lépés, alkalmazás

Az Mt-re vonatkozó módosítások 2013. augusztus 1-jei hatálybalépése alól két kivétel van:

• A kötetlen munkarendre vonatkozó módosítás.
• Az életkor szerinti szabadság megállapodás alapján következõ naptári évre történõ átvitele. Ezek 2014. január 1-tõl lépnek hatályba.

A bejegyzés szerzõje Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámítási vezetõje. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.