2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Hétfõtõl lépett életbe a munkavállalókat érintõ változásForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-08-07 09:12:04
Mától módosultak a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok, a havi béresek esetében lényegében visszaáll a január elseje elõtti rend. Változnak emellett a szabadság kiadására, illetve a bérpótlékok elszámolására vonatkozó rendelkezések is.

Augusztustól már nem függhet a havi béresek juttatása szabadság esetén attól, hogy hány munkanap van az adott hónapban. A törvény kimondja, hogy a havi béres munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A havi alapbér meghatározott idõszakra járó részének számításánál a havi alapbér egy órára esõ összegét szorozni kell az adott idõszakra esõ általános munkarend szerint teljesítendõ órák számával.

A változtatások mostani hatályba lépésével elsõsorban a munkáltatók járnak jól. Augusztusban, októberben és decemberben is - a fizetett ünnepnapokkal együtt - a korábbi szabályozás szerint átlagosnak vett 22 munkanapnál több van.

A Munka törvénykönyve korábban érvényben lévõ 136. § 3. bekezdése szerint havi idõbér esetén a szabadság idõtartamára a 174-es osztószám figyelembevételével kellett meghatározni a távolléti díjat. A munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál a havi alapbért a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok számával kellett elosztani, és azt kellett megszorozni a ledolgozott munkanapok számával.

Többször felvetették korábban, hogy a Munka törvénykönyve egyszerûbb megoldást is kínált a távolléti díj meghatározására azoknál a munkavállalóknál, akiknek nem függ a fizetésük attól, hogy az adott hónapban mennyit dolgoztak, és egyenletes a munkaidõ-beosztásuk, vagyis például minden nap 8 órát dolgoznak. Angyal József oklveles adószakértõ végig kitart amellett, hogy a fix havibéres munkavállalóknál a törvény 149. § 1. bekezdés c pontját kellett volna alkalmazni, amely kimondja, hogy a "havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel". A nemzetgazdasági Minisztérium azonban nem értett egyet az érvelésével.

Változik a pótlékszámítás is

A törvény szerint a bérpótlék számítási alapja ezentúl nem a munkavállaló alapbére, hanem egy órára járó alapbére lesz. A számítási alap meghatározásakor a havi alapbér összegét vagy 174 órával (teljes napi munkaidõ esetén) vagy a 174 óra idõarányos részével kell elosztani (rész- vagy általánostól eltérõ teljes napi munkaidõ esetén).

Nem kap 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot az a munkavállaló, aki a munkaköre vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre. A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.

A munkavállaló augusztus 1-jétõl akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidõ-beosztás szerinti napi munkaidõt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidõben, a munkaidõkereten vagy az elszámolási idõszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidõt is kaphat a dolgozó, amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidõ vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.

A szabadságot augusztustól - eltérõ megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggõ napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenõnap (heti pihenõidõ), a munkaszüneti nap és az egyenlõtlen munkaidõ-beosztás szerinti szabadnap vehetõ figyelembe - tartalmazza a törvény.

Egyenlõtlen munkaidõ-beosztás esetén a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenõnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlõtlen beosztás esetén úgy is ki lehet adni a szabadságot, hogy a munkavállaló beosztásával azonos idõtartamra mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Változik az is, hogy gyermek születése esetén az apa - függetlenül a munkaviszony kezdetének idõpontjától - mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesülhet a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól, vagyis ilyen itt nem arányosítják a szabadságot.

Augusztus elsejétõl emellett nemcsak azoknak a munkavállalóknak jár majd öt munkanapos pótszabadság, akiknek legalább 50 százalékos mértékû egészségkárosodásuk van, hanem a fogyatékossági támogatásra, vagy a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak is.

A törvény összhangba hozza az Mt.-t a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel is, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszûnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától. Kimondja továbbá, hogy augusztus elsejétõl a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylõ munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelõ összeg illeti meg.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!