Májusban szintén 1,8 százalékos volt az éves infláció, áprilisban pedig négy évtizedes mélyponton volt, 1,7 százalékkal. A KSH jelentésében kiemelte: továbbra is a háztartási energiaárak jelentõs mérséklése miatt alacsony az infláció éves üteme. A tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés történt, míg a szeszes italok, dohányáruk, élelmiszerek és a szolgáltatások átlag felett drágultak egy év alatt.

Mináry Borbála, a KSH statisztikusa szerint júliusban a háztartási palackos gáz árának 10 százalékos csökkentése (tavaly decemberhez képest), továbbá a július 1-jétõl bevezetett újabb rezsicsökkentés (szennyvízszippantás, kéményseprés) játszott szerepet az infláció mérséklõdésében. Kiemelte még az élelmiszerek közül a zöldségek árának esését, ami szintén az átlagos infláció lassulásának irányába hatott. Mindez ellensúlyozni tudta az üzemanyagok árának júliusi emelkedését. Megjegyezte, hogy a víz, csatorna, valamint a szemétszállítás díjának szintén júliustól hatályos csökkentése az augusztusi-szeptemberi árindexben jelenik majd meg.

A KSH kedden ismertetett adatai szerint az Európai Unió módszertana szerint számított harmonizált fogyasztóiár-index évi 1,7 százalékos drágulást jelzett júliusban. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,8 százalékra csökkent a júniusi 3,0 százalékról, míg havi összevetésben változatlanul 0,2 százalékot tett ki. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 1,5 százalék volt a júniusi 1,8 százalék után.

A KSH kimutatása szerint júniushoz viszonyítva egy hónap alatt az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs 11 százalékos árcsökkenésének következménye. Szintén mérséklõdött a tojás ára 3,4 százalékkal, a liszté 3,2 százalékkal, a párizsi, kolbász ára 1,7 százalékkal és a cukor ára 1,4 százalékkal. Drágult a sertéshús 2,1 százalékkal, a csokoládé, kakaó 1,6 százalékkal került többe, mint júniusban, a sajt ára egy hónap alatt 1,4 százalékkal nõtt.

A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (0,6 százalékkal), ide tartoznak a lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, jármûüzemanyagok, valamint kulturális cikkek, ezen belül a jármûüzemanyagokért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni. Szintén árnövekedés volt (0,3 százalékos) a szeszes italok, dohányáruk esetében, a cigaretta 0,7 és a bor 0,6 százalékos drágulása miatt, míg a sör 0,6 százalékkal olcsóbb lett a múlt hónapban. A szolgáltatások hasonlóan 0,3 százalékos havi áremelkedésén belül, az üdülési szolgáltatások 6,7 százalékkal drágultak, mialatt a szemétszállításban 5,9 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhetõ, a kéményseprés és a szennyvízszippantás díjának júliusi csökkentése nyomán.

A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért átlagosan 2,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Csökkent a háztartási energia ára is, 0,4 százalékkal a múlt hónapban, ezen belül a palackos gázért 6,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkeknél kisebb mértékû, 0,3 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhetõ. A palackos gáz esetében a tavaly decemberi árakhoz képest, míg a víz- és csatornadíjak, valamint a szennyvízszippantás díja a januári összeghez képest csökkent tíz százalékkal, a szemétszállításért pedig a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók - ismertette a KSH.

Egy év alatt 2012. júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentõsen, 11,1 százalékkal nõtt az idényáras élelmiszerek ára , valamint a sertéshúsé 6,8 százalékkal, a sajté 5,7 százalékkal, az étolajé 4,9 százalékkal és a száraztészta is drágult 2,9 százalékkal tavalyhoz képest. Árcsökkenés következett be többek között a tojás és a cukor árában, elõbbi 11,5 százalékkal, utóbbi 6,8 százalékkal került kevesebbe az idén júliusban, mint tavaly ugyanilyenkor. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett a szeszes italok, ezen belül 10,4 százalékkal a borok ára és 13,3 százalékkal drágultak a dohányáruk. A szolgáltatásoknál szintén átlag feletti, 3,5 százalékos árnövekedést mért a KSH, ezen belül a helyi tömegközlekedés ára 5,3 százalékkal került többe.

Az egyéb cikkek átlag alatt, 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül a jármûüzemanyagok ára 0,9 százalékkal nõtt egy év alatt. A tartós fogyasztási cikkekért 2,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, a használt autók, például, 9,2 százalékkal olcsóbbak lettek.  A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent.A háztartási energia ára 8,8 százalékkal csökkent tavaly júliushoz képest, ezen belül a palackos gázért 7,4, a vezetékes gázért, az elektromos energiáért és a távfûtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. júliushoz képest.

Vélemények

A Fidesz szerint a tartósan alacsony inflációnak köszönhetõen a fizetések és a nyugdíjak õrzik vásárlóerejüket és a vállalkozások számára is kiszámíthatóbb az üzleti környezet. A nagyobbik kormánypárt reagálásában azt írta, negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint az idén, ebben már a kéményseprés, a szennyvízszippantás és a palackos gáz árának csökkentése, vagyis a júliusban hatályba lépett rezsicsökkentõ lépések egyes elemi is éreztetik hatásukat.

A következõ hónapokban az inflációra nézve felfelé mutató kockázatot jelenthet az elektronikus útdíj bevezetése, valamint az emelt pénzügyi tranzakciós illeték. Ezek hatását azonban ellensúlyozhatja, ha újabb rezsicsökkentés lép be õsszel, az inflációs fõindex így 1% közelébe is lesüllyedhet, de elképzelhetõ, hogy ez alá is benéz, véli Kondrát Zsolt, az MKB vezetõ elemzõje.

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzõje szerint az élelmiszerárak ugyancsak lefelé húzhatják az inflációt, bár az elmúlt hetekben súlyosbodó aszály kérdésessé teszi, mekkora mérséklõdés mehet át az árakba. Gárgyán Eszter mindent összevéve augusztusban 1,6%-os inflációra számít, a további rezsicsökkentéssel pedig év végére 1,3-1,4%-ra süllyedhet a fõindex.

A rezsicsökkentés hatásainak elmúltával változik a helyzet. Ha jövõre már nem lesz további rezsicsökkentés, akkor az infláció 2014 végére a jegybanki cél, azaz 3% közelébe kúszhat vissza Kondrát Zsolt szerint. A monetáris politikával kapcsolatos képet alapvetõen a mostani adat nem változtatja meg. Több elemzõ is arra számít, 10 bázispontos lépésekkel folytatja a kamatcsökkentést a monetáris tanács.

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzõje viszont nem lát okot arra, miért ne folytathatná a kamatcsökkentést 25 bázisponttal az MT. A tanács figyelemmel lehet arra is, hogy szeptemberben az újabb devizahiteles mentõcsomag is növelheti a kockázatokat.

Az élelmiszerek drágulásának mértéke alacsonyabb a korábbinál

Az elmúlt négy év minden júliusában drágultak az élelmiszerek, és bár a tendencia nem tört meg 2013-ban sem, a 2,8 százalékos mérték a korábbi nyári idõszakokhoz képest a legalacsonyabb volt - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kedden az MTI-vel.

A kereskedelmi szövetség szerint a KSH adataiból kitûnik, hogy az áruházakban megvásárolható termékek körében az élelmiszerek, élvezeti cikkek tovább drágultak az egy évvel ezelõttihez képest, az iparcikkek árszintje viszont mérséklõdött. Kiemelték, hogy mindkét termékcsoport árváltozása megegyezik az elõzõ évek irányzataival. A folyamatos drágulás a döntõ oka annak, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmi fogyasztása csökkent ebben az évben is. Az átlagos élelmiszer évrõl-évre drágább, ami világjelenség, az árakat - elsõsorban a mezõgazdasági alapanyagokét - a nemzetközi piacok mozgatják döntõ részben - fejtette ki közleményében az OKSZ.

Emlékeztettek: a sertéshús 6,8 százalékkal, a baromfihús 3,9 százalékkal, a sajt 5,7 százalékkal, az étkezési szalonna 9 százalékkal, a liszt 7,1 százalékkal, a burgonya - rekordmértékben - 70 százalékkal, a friss zöldség 6,1 százalékkal, a friss gyümölcs 7 százalékkal lett drágább. A tavaly júliusi árakhoz képest olcsóbb lett ugyanakkor a tojás 11,5 százalékkal, a cukor 6,8 százalékkal, a kenyér ára pedig nem változott érdemben.

A szövetség szerint az idei aszályos nyár rányomta bélyegét az élelmiszerárakra, és az útdíj áremelõ hatása is érvényesült, ugyanakkor az áthárítás piaci korlátai miatt a vállalkozások egy része csak fokozatosan emeli az árakat. Az élvezeti cikkek 8,6 százalékos drágulásának oka az adóemelés az OKSZ szerint, a ruházati cikkek árszintje gyakorlatilag nem változott, július egyébként a nyári leárazások hónapja.

A szervezet kitért arra is: a tartós fogyasztási cikkek 2,1 százalékos csökkenésében szerepet játszott, hogy a használt személygépkocsik átlagos árszintje közel 10 százalékkal esett vissza, mivel egyre öregebb jármûvet vásárolnak a vevõk. A hûtõkészülékek árai nem változtak, a kánikulában azonban feltehetõen több fogyott belõlük. A televíziók ára 10 százalékkal csökkent, hasonlóképpen nagyobb mértékben, 5 százalékkal esett az audio-készülékek ára, a számítógépek, fényképezõgépek, telefonkészülékek ára pedig 8 százalékkal alacsonyabb. Ez a júliusi áresés az elmúlt évek nyári hónapjaira is jellemzõ volt.

A mûszaki cikkek nagy forgalma az év végére esik, ezt megelõzõen õsszel jelenik meg a legtöbb újdonság, így a régebbi típusoktól még nyáron meg kell szabadulniuk az áruházaknak, így ez az ármozgás sajátossága ennek a területnek. Az alacsonyabb árszint sem mozgatta meg azonban a pénztárcákat, a fogyasztás ezeken a területeken sem nõtt eddig - olvasható a közleményben.