Sokan tanulják az újraélesztés technikáját az iskolában vagy a jogosítvány megszerzésekor, éles helyzetben azonban az emberek 10 százaléka mer csak nekikezdeni. Pedig a keringés leállásakor az elsõ 4-5 perc a legkritikusabb, amikor a mentõk még talán el sem indultak. Egy cég dizájnos narancssárga életmentõ kapszulákat akar elhelyezni az egész országban, és oktatásokat is tart, hogy a rossz magyar túlélési mutatókon javítani lehessen. Hányat kell nyomni percenként a mellkason úgy, hogy ne törjük el a bordákat?

Az ember erõs mellkasi fájdalmat érez, ami a karba az állkapocsba és a torokba is sugározhat. Szédül, elgyengül, izzad, majd egyik pillanatról a másikra leáll a keringése, elveszti az eszméletét és megszûnik a légzése. Ez a hirtelen szívhalál vagy keringésleállás. Ilyenkor a vér oxigéntartalma folyamatosan csökken. Ha ezt az oxigénhiányt nem sikerül pótolni vagy a szív normális mûködését visszaállítani, akkor maradandó károsodás érheti az agyat és más szerveket, és bekövetkezik a halál.

Akivel ilyen történik és nem egy kórházban van, annak a túlélése egyedül a körülötte lévõ embereken múlik. A mentõktõl nem várható el, hogy 5 percen belül bárhova odaérjenek, pedig ilyenkor pont az elsõ 4-5 perc a döntõ. Kik vannak ilyenkor a földön fekvõ ember körül: egy 12 éves gyerek? Egy nyugdíjas? Egy elfoglalt és éppen rohanó üzletember? A gyerek talán az iskolában hallott valamit az újraélesztésrõl. Az üzletember egykor jogsit szerzett és talán le is vizsgázott ezekbõl az ismeretekbõl. Lehet, hogy a nyugdíjas látta egy tévésorozatban, hogyan próbálnak valakinek mesterséges légzést adni.

Mi a mentõk telefonszáma?

Amikor azonban ott fekszik elõttük egy szinte élettelen test, vajon tudják-e, mit kell csinálni. Mi a mentõk telefonszáma? Hányat is kell nyomni a mellkason? Hol kell nyomni? Erõsen vagy gyengén? Van-e gusztusuk szájon vagy orron át lélegeztetni a földön fekvõ embert?

Felmérések szerint Magyarországon ilyen vészhelyzetben az emberek 10 százaléka kezdi meg az újraélesztést. Más országokban, ahol ezt oktatják, ahol az elsõsegélynyújtás a társadalmi felelõsségvállalás része, ez az arány jóval magasabb. Hirtelen szívhalálnál a túlélési esély 10 százalék, szakszerû elsõsegélynyújtással akár 40-50 százalék is lehet. Magyarországon évente 25 ezren halnak meg keringésleállás miatt, azaz félóránként egy ember.

A földön fekvõ beteg körül álló laikusok gyakran inkább tízszer egymás után hívják a mentõt, minthogy megpróbálkozzanak az újraélesztéssel. Pedig az életmentés nemcsak a mentõk dolga. Ez a folyamat egy láncolat, amelynek elsõ - gyakran leggyengébb láncszeme - maga a laikus ember. Az elsõ teendõ a mentõk kihívása, de ezután is nagyon soka tud segíteni egy akár 10 éves gyerek is.

A szó megtévesztõ: a keringésleállás miatt hirtelen összeesett embert nem újraéleszteni kell, hanem esélyt adni neki arra, hogy maradandó károsodás nélkül vészelje át azokat a perceket, amíg a mentõk megérkeznek. Ilyenkor a vér nem áramlik a szervezetében, a sejtek nem kapnak oxigént. A feladat tehát az, hogy fenntartsák a vérkeringést a mellkas nyomogatásával, a légzést pedig az orron vagy szájon át befúvással.

Ha törik a borda

A potenciális elsõsegélynyújtók zavarát valószínûleg az is okozza, hogy az újraélesztés technikájára is több protokoll létezik. Régebben a tanfolyamokon, az autóvezetõ oktatáson azt tanították, hogy 15 mellkasi nyomás után kétszer kell a beteg szájába vagy orrába fújni, majd folytatni a nyomást. 2005 óta a protokoll 30 mellkasi nyomást és két befúvást ír elõ. A nemzetközi gyakorlat azonban ma már az, hogy elég percenként 100 mellkasnyomást alkalmazni, és nem feltétlenül kell a szájba vagy orrba fújni.

Ez eddig a tankönyvízû rész, érdemes azonban kipróbálni egy próbababával is azt, milyen ritmusban is kell percenként 100-at nyomni a mellkason, tehát másfélszer gyorsabban, mint a másodpercmutató ütése. Még nehezebb belõni azt, milyen mélyen kell lenyomni ilyenkor a beteg mellkasát (4-5 centire): ha óvatosan nyomjuk, akkor nem tudjuk biztosítani a keringést, ha túlságosan lenyomjuk, eltörhetjük a beteg bordáját. Igaz, ez az életmentésnél a kisebbik baj.

Nem lehet tudni, hiteles-e Michael Jackson boncolási jegyzõkönyve, de hihetõ, hogy több bordája eltört az újraélesztési kísérletnél. Az viszont – ha igaz - súlyos hiba volt, hogy orvosa állítólag az ágyon próbálkozott a mellkasnyomással. Alapvetõ dolog ugyanis, hogy a keringés fenntartásához csak szilárd talajon lehet csak hatékony mellkasnyomást végezni.

Bumm a szívbe

A hirtelen szívhalált össze szokták keverni az infarktussal, igaz, a két dolog összefügghet. Infarktus akkor következik be, ha az erek beszûkülnek, a szívizom oxigénellátása csökken, és egy szívterület elhal. A hirtelen szívhalálnál a kaotikus elektromos tevékenység miatt (kamrafibrilláció) teljesen összezavarodik a szív mûködése, amely nem képes vért pumpálni. Ezt a súlyos állapotot lehet egy defibrillátor által leadott kontrollált áramütéssel helyreállítani.

Az elmúlt években egyre több közterületen helyeztek el olyan automata vagy félautomata defibrillátort, amellyel életet lehet menteni. Ezek a gépek hangutasításokat adnak a segítségnyújtónak, az elektródák felhelyezése után elemzik a beteg szívritmusát, felismerik a kamrafibrillációt, majd áramütést is leadnak. Magyarországon becslések szerint 1000 közterületi defibrillátor lehet hivatalokban, pályaudvarokon, bankokban, bevásárlóközpontokban, sportegyesületeknél, igaz, az Országos Automata Életmentõ Defibrillátor Adatbázis egyelõre csak 30 címet tartalmaz, ennyit jelentettek be ugyanis eddig.

Nemrégiben az Adlife Media Pont (AMP) Zrt. egy átfogó kezdeményezéssel állt elõ. Professzionális marketinggel mutatták be életmentõ rendszerüket, ami jóval több, mint egy egyszerû defibrillátor. Egy dizájnos, messzirõl észrevehetõ narancssárga kapszulában helyeznek el egy életmentõ táskát, amiben defibrillátor, kesztyû, maszk, a mellkas szõrtelenítésére alkalmas borotva és automata oxilátort (lélegeztetõt) is van, amit csak szakember használhat.

Narancssárga kapszula

Az általuk kifejlesztett HELP (Human Emergency Life Point) rendszerhez egy LCD-monitor is csatlakozik, ami ha vészhelyzetben valaki kiveszi a narancssárga kapszulából az életmentõ táskát, azonnal elkezd tájékoztató anyagot sugározni az újraélesztésrõl. A gép ilyenkor automatikusan üzenetet is küld a mentõknek, hogy HELP Pontnál valószínûleg szükség van életmentésre. A kapszulához egy webkamera is csatlakozik, így ha ennek látóterében végzik az elsõsegélynyújtást, egy operátor akár közvetlen segítséget is tud adni.

A cég eddig egy HELP Pontot szerelt fel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat központjában. Terveik szerint az év második felében Budapesten 50 másik életmentõ központot szerelnek fel zárt terekben, hivatalokban, 50-et pedig az utcán, pályaudvarokon. Késõbb azt tervezik, hogy a programot az egész országra is kiterjesztik, fõleg a kistelepülésekre, ahová a mentõ is lassabban ér el.

Nagy kérdés persze, mikor fedezik fel maguknak az unatkozó emberek ezeket a csinos kapszulákat, és mikor fogják lefújni, összekarcolni vagy éppen hazavinni a benne lévõ eszközöket. Az életmentõ pontok vandálbiztosak, de kulccsal zárják le azokat, amely a kezelésére kiképzett embernél van. A kapszulában is található egy kis, betörhetõ üvegszekrényben kulcs, ha a felelõs nem érhetõ el.

Tanulni, tanulni, tanulni

Az LCD-monitor normál üzemmódban információkat közöl az életmentésrõl, bemutatja a megfelelõ technikákat. A cég reményei szerint az emberek a hivatalokban, bankokban várakozva megnézik ezeket a tájékoztatókat és közben is tanulnak. Tartanak szervezett oktatásokat is, amelyeken profi babákon és a hozzájuk kapcsolt kivetítõn lehet megtanulni és gyakorolni az újraélesztés helyes technikáját.

Mi ebben az üzlet, ha egy HELP Pont egy középkategóriás autó árába kerül? Az Adlife Zrt. abban bízik, hogy kezdeményezésükhöz cégek is csatlakoznak, akik szponzorálnak egy-egy HELP Pontot és a reklámra fordított költségeik egy részét ilyen nemes ügyre fordítják.