2019. június 24. Hétfő, Iván.
 
Elindult a keresés: ilyen albérleteket lehet találniForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-08-23 09:36:23
A felsõoktatási felvételi ponthatárokat csaknem egy hónapja kihirdették, ami egyben az egyetemisták, fõiskolások albérlet keresési rohamának is kezdete. A fõ szempont az ár mellett továbbra is az egyetem közelsége, illetve a jó közlekedés.

Szakértõi tapasztalatok szerint a diákok - fõleg a magyarok - kisebb, 2-4 fõs lakóközösségeket alkotnak, hogy a rezsit minél több részre eloszthassák. Ennek megfelelõen a nagyobb, 2-4 szobás albérleteket keresik. Budapesten átlagosan 35 ezer forintot hajlandóak fizetni szobánként a 3-4 fõs csoportok tagjai, míg vidéken ez az összeg 26 ezer forintot tesz ki.

A fõiskolások, egyetemisták tradicionálisan a nyár végén pezsdítik fel a bérleti piacot, ami az Otthon Centrum tapasztalatai szerint idén is érezhetõ volt. A lakásbérleti szerzõdésekrõl sajnos nem érhetõ el olyan pontos statisztika, mint az adásvételekrõl, ami részben annak is köszönhetõ, hogy e szerzõdések egy része a gazdaság szürke-fekete zónájába esik. "Az egyetemisták rohama július végén indult, és a lendület még mindig kitart - mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezetõ igazgatója. - "Bár a kínálat még mindig bõséges, a legjobb lakások már bérlõre találtak."

Nem emelkedtek jelentõsen az albérleti díjak

Az albérleti díjak az idei elsõ félévben minimálisan, néhány százalékkal emelkedtek 2012 azonos idõszakához képest. A diákok költségmegosztás céljából verbuválódott lakóközösségei a közösen kivett lakás egy-egy szobájára átlagosan 35 ezer forintot szánnak Budapesten, és 26 ezer forint körüli összeget vidéken, amit vagy egy-egy diák áll, vagy a szobatársak megosztanak maguk között.

Közel az iskolához

Az egyetemisták számára a havi költségek mellett a másik legfontosabb szempont a lakás kiválasztásakor a felsõ oktatási intézmény közelsége a bérleményhez. Ez nem feltétlenül csak földrajzi értelemben vett közelséget jelent, az egyetemhez, fõiskolához átszállás nélküli tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezõ területek lakásai hasonlóan vonzóak, mint az iskola szomszédságában lévõk. Ráadásul ez az egyik szempont, ami miatt a késõn ébredõk általában kompromisszumra kényszerülnek. Az albérlet keresési roham egyelõre kitart, az érdeklõdés a hónap végéig élénk maradhat, de a kínálatból lassan elfogynak az igazán jó adottságokkal rendelkezõ lakások.

Az albérletkeresést a hónap végén, vagy csak szeptemberben elkezdõ diákok már egy jócskán átrostált kínálattal találkozhatnak majd. A valamivel alacsonyabb bérleti díjú panellakások is keresettek az egyetemisták között, bár a diákok a bérleti díj mellett a rezsi költségek nagyságát is figyelembe veszik a mérlegelésnél. A kiadó lakás típusa, azaz, hogy tégla építésû, vagy panellakásról van szó kisebb súllyal esik a latba, mint a havi költségek, illetve az elhelyezkedés.

36796_22-oc_alberlet_2013_aug.jpg

Sok jó ember kis helyen

Szintén évek óta változatlan trend, hogy a fõiskolások, egyetemisták többedmagukkal keresnek nagyobb, 3-4 szobás albérleteket, mivel így több részre tudják osztani a havi fix-, illetve a rezsiköltségeket. Az ilyen lakóközösségeknél fontos szempont a lakás jó beosztása, hiszen ezek a közösségek nem feltétlenül baráti viszonyok, hanem gazdasági megfontolások mentén szervezõdnek. Így nem ritka az sem, hogy az általában egyéves bérleti idõ letelte után az egyes diákok a következõ tanévben már más lakóközösségben próbálnak szerencsét. Az egyéves bérleti idõszak általában jellemzõ az egyetemista bérlõkre, ami kellõ biztonságot nyújt a tulajdonosnak, hogy ne kelljen az iskolai év közben új bérlõket keresnie, illetve a lakóközösségek is újraszervezõdhetnek a következõ tanévre.

Szintén bevett megoldás, hogy egy nagyobb szobában többen laknak az egyetemisták. Erre fõleg anyagi megfontolásokból kényszerülnek, de olyan településeken - mint például az osztrák munkalehetõségek nyomán Sopronban - ahol egyébként is nagy a kiadó lakások iránti kereslet, a nem egyetemista bérlõkkel csak így tudják a versenyt tartani a bérleti díjak tekintetében.A diákok általában a bútorozott, gépesített albérleteket keresik, amivel a lakástulajdonosok is tisztában vannak, így az egyetemek mellett elhelyezkedõ kiadó lakások általában felszerelten kerülnek a piacra.

A külföldiek magányra vágynak

Az, hogy egy diák egyedül béreljen ki egy lakást, kevésbé jellemzõ a belföldi tanulókra, inkább a külföldiek engedhetik meg maguknak, hogy egyedül állják a lakásfenntartás költségeit. Bár a külföldi diákok között is vannak eltérések, az állami segítséggel hazánkba érkezõ nagyszámú brazil diákok például 250-300 eurót szánnak a havi bérleti díjra, míg a nyugat-európai társaik akár a 400 eurót is hajlandóak megfizetni. Nem minden külföldi diák vágyik a magányra, Pécsett például több külföldi is az olcsóbb albérleteket keresi többedmagával.

Venni vagy bérelni?

2008-at megelõzõen, az olcsó finanszírozási lehetõségek miatt, ez a kérdés jóval több szülõ fejében fordult meg, mint manapság. A nyomott ingatlanárak következtében azonban érdemes most is elgondolkodni a lakásvásárláson is, hiszen optimista forgatókönyvek alapján a 3-5 éves tanulmányi idõszak végére a lakásárak trendje a jelenlegi csökkenésbõl növekedésbe fordulhat át. Azok a szülõk, akik megengedhetik maguknak a vásárlást, általában nagyobb, 2-3 szobás lakásokat keresnek, hogy a friss egyetemista gyerekük többedmagával, jó társaságban lakhasson, tanulhasson, valamint a többi szoba kiadásából befolyó bevétel zsebpénzt is biztosítson.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!