A jogosultság

A hozzátartozói nyugellátásokhoz, így az özvegyi nyugdíjhoz is jogosultsági elõfeltétel, hogy az elhunyt jogszerzõ nyugdíjasként haljon meg, vagy a jogszabályban meghatározott mértékû szolgálati idõvel rendelkezzen.

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra elõírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával annak haláláig

• egy év óta megszakítás nélkül együtt él, és gyermekük született, vagy
• megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Elvált, vagy egy évnél hosszabb ideje különélõ házastárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

A halált közvetlenül követõ egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszûnését követõen özvegyi nyugdíj jár.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj tizennyolc hónaposnál fiatalabb árva esetén folyósítható egy éven túl is, az árva tizennyolc hónapos koráig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek három éves koráig.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszûnését követõen özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa (élettársa) halálakor

• a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
• megváltozott munkaképességû, vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élõ, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz az özvegy megváltozott munkaképességét (legalább 50 százalékos egészségkárosodás) a rehabilitációs szakértõi szerv igazolja.

Idõtartam

Az egészségi állapoton alapuló özvegyi nyugdíj addig jár, ameddig a megváltozott munkaképességet a rehabilitációs szakértõi szerv igazolja. A házastárs jogán árvaellátásra jogosult gyermek jogcímén fennálló jogosultság addig tart, amíg legalább egy gyermek árvaellátást kap.

Az özvegyi nyugdíj mértéke

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan, az özvegyi nyugdíj harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat megillette, vagy megillette volna.

Továbbra is hatvan százalék az özvegyi nyugdíj annak, aki nyugdíjkorú, vagy megváltozott munkaképességû, de saját jogon ellátással nem rendelkezik.

Feléledés 1.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

• a házastárs 1993. március 1-je elõtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

(A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (3) bekezdés.)

Feléledésnek nevezik a szaknyelvben ezt az esetet, de ez a helyzet különbözik attól, a szintén feléledésnek nevezett, a késõbbiekben bemutatásra kerülõ esettõl, amikor egy özvegyi nyugdíj megszüntetésre került, de utóbb ismét folyósíthatóvá válik.

(A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (1) bekezdés.)
Jelen esetben inkább a jogosultág késõbbi, a feléledési idõtartamon belüli bekövetkezésrõl beszélünk.

Feléledés 2.

Elõfordul az az eset is, amikor az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszûnik, majd a jogosító feltételek valamelyike ismét bekövetkezik, például az özvegy ismét megváltozott munkaképességûvé válik, vagy korábban árvaellátásra jogosult gyermek nevelése címén kapta az özvegyi nyugdíjat, amely megszûnt az árvaellátás megszûnése miatt, de késõbb egy másik jogosító feltétel, a nyugdíjkorhatár betöltése bekövetkezett.

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szûnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

• a házastárs 1993. március 1-je elõtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszûnésétõl számított tizenöt éven belül,
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszûnésétõl számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az érintett özvegyek az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatos kérelmet idõbeli korlátozás nélkül, bármikor elõterjeszthetik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszûnését követõ emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerzõ halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszûnése után akkor éled fel, ha az igénylõ a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylõt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

(Korábban ha az özvegy házasságot kötött, özvegyi nyugdíját elveszítette ugyan, de tizenkét havi özvegyi nyugdíj összegének megfelelõ végkielégítésre volt jogosult. A végkielégítést viszont nem kellett felvenni, azt vissza is utasíthatta az özvegy.)

Jó tudni

Az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet formanyomtatványon, vagy elektronikus úton lehet benyújtani.

Egyidejûleg mellékelni kell

• a házassági anyakönyvi kivonatot,
• a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonatot,
• a halotti anyakönyvi kivonatot,
• az élettársak együttélésérõl szóló hatósági bizonyítványt,
• az elvált vagy különélõ házastárs, illetõleg bejegyzett élettárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzõi végzését vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.

Ha a jogszerzõ nem nyugdíjasként halt meg, célszerû az eljárás egyszerûsítése, gyorsítása érdekében az elhunyt szolgálati idejére vonatkozó dokumentumokat (pl. munkakönyvet, katonakönyvet, egyetemi, fõiskolai leckekönyvet) is benyújtani. Ezzel a jogszerzõ szolgálati idejének megállapítását segítjük.