2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Kész a bankok devizahiteles csomagja - Mit is rejt valójában?Forrás: portfolio.hu
Utolsó módosítás: 2013-08-28 09:35:14
Kétféle devizahiteles javaslatcsomagot helyezett a kormány asztalára tegnap a bankszövetség. Úgy hírlik, az egyik a lakáscélú devizahitelek azonnali és kedvezményes forintosításáról, a másik pedig egy ötéves, gyorsított árfolyamgát keretében történõ fokozatos forintosításról szól. Elõbbi egy átlagos hiteles esetében szerintünk közel 16%-os törlesztõrészlet-csökkenéssel járna, utóbbi esetében azonban ilyen hatásról egyelõre nem tudni. Értesüléseink szerint a banki és jegybanki javaslatok egyaránt napirendre kerülnek a kormány mai ülésén. Cikkünkben megvizsgáljuk a számok nyelvén is, a bankok kétféle javaslata milyen hatással járhat a bankszektorra, az államra, az MNB-re és a devizahitelesekre nézve.

Legközelebbi Portfolio.hu Klub rendezvényünkön a legaktuálisabb magyar részvénypiaci sztorik kerülnek terítékre. Fõként az OTP-vel foglalkoznak a meghívott elõadók. Részletekért kattintson ide!

Nem önmagában a törlesztõrészletek csökkentését, hanem a lakáscélú devizahitelek forintosítását akarja elérni a kormány - derült ki az elmúlt hetekben. Persze örülni fog a kormány a választások elõtt fél évvel, ha még a törlesztõrészletek is csökkennek, de az elsõdleges cél az, hogy öt éven belül ne legyen Magyarországon lakáscélú devizahitel. A bankszövetség mindkét javaslata megfelel ennek a kívánságnak, ellentétben a Magyar Nemzeti Bank eheti javaslatával (igaz, az árfolyamkockázattól az is megszabadítaná az adósokat). A bankszövetség kételemû csomagja ugyanis vagy azonnali, kedvezményes forintosítást javasol, vagy egy gyorsított árfolyamgáton keresztül történõ fokozatos forintosítást - értesült tegnap a hvg.hu. Lássuk az egyes javaslatokat!

1. Azonnali, kedvezményes forintosítás kamattámogatással

A lényeg: a lakáscélú devizahitelek forintosításhoz az MNB devizatartalékát kedvezményesen vennék igénybe a bankok, amihez persze a független jegybank beleegyezésére is szükség van. Ez a jelenlegi 300 forint körüli árfolyamhoz képest kb. 10%-kal alacsonyabb, 270 forintos árfolyam mellett történne, közel a devizatartalék jegybanki bekerülési értékéhez. Így a bankok mintegy 10%-kal olcsóbban jutnának devizához a piacinál. Ebbõl forintgyengítõ hatás nélkül tudnák visszafizetni a devizahitelek mögött álló devizaforrásaikat. A bankok a fenti 10%-os kedvezményt továbbadnák az adósoknak, és egy további javaslat szerint ezen felül még 10%-os kedvezményt is biztosítanának számukra. Az összesen 20%-os törlesztési kedvezmény mellett 1%-os állami kamattámogatást is kérnének a már forintosított devizahitelekhez, hasonló elven a már létezõ állami kamattámogatásokhoz. A forintosítás mellett így a törlesztõrészlet is csökkenne. Mit jelentene ez a fõszereplõk számára?

Bankszektor: a bankszektor lakáscélú devizahitel-állománya június végén 1513 milliárd forint volt (csak a teljesítõ hiteleket nézzük). Amennyiben ezt teljes egészében a devizatartalék MNB-tõl kapott részének (kb. 5 milliárd euró) 270 forint árfolyamon történõ felhasználása révén forintosítanák, azzal a bankok összesen 10%-ot, vagyis közel 151 milliárd forintot nyernének. Viszont ezt egy összegben továbbadva a devizahiteleseknek a bankszektorra gyakorolt azonnali pénzügyi hatás összességében nagyjából semleges lenne. Tartós hatás azonban így is keletkezik: mivel a devizaalapú lakáshitel-állomány közel 1362 milliárd forintra csökkenne, a bankszektor kamatbevételei és -ráfordításai is csökkennének, aminek éves hatása 3%-os kamatmarzs mellett közel -4,5 milliárd forint lenne a bankszektorban. Menjünk tovább: amennyiben a bankok a fentieknek megfelelõen további 10%-os tartozáselengedést is tesznek a devizahitelesek javára, az 1211 milliárd forintra csökkentené az állományt, és további egyszeri 151 milliárd forintos veszteséget, valamint közel 4,5 milliárd forintos nettó kamatbevétel-kiesést okozna számukra. A bankszektor elsõ ötéves terhét a fentieket összeszámolva így 196 milliárd forintra becsüljük. Ezen kívül pozitív tényezõként jelentkezhet a hitelportfóliót javító hatás is, ami csökkentheti a jövõbeni céltartalékolási kényszert, ez a hatás azonban nehezen számszerûsíthetõ, így nem számoltunk vele.

MNB: a javaslatcsomag szerint a jegybank 270 forinton adna közel 5 milliárd eurónyi devizát a bankoknak. Ez 151 milliárd forintnyi nem realizált árfolyamnyereségtõl fosztaná meg az intézményt azonnal. Mivel azonban a devizatartalékkal egyidejûleg csökkenne a kéthetes jegybanki kötvényállomány és a rá fizetett kamat is, közel 2%-pontos kamatmegtakarítást feltételezve (kb. ennyi lehet a devizatartalék és a kéthetes kötvények kamatkülönbözete) évi közel 30 milliárd forintos megtakarítása keletkezne a jegybanknak. Így öt év alatt az MNB-re gyakorolt pénzügyi hatásnagyjából semleges lenne.

Költségvetés: a költségvetés 1%-os éves kamattámogatás nyújtana a javaslat szerint az immár 1211 milliárdos, már forintosított lakáshitel-állományhoz. A kiadás így egy év alatt 12 milliárd forint, öt év alatt közel 60,5 milliárd forint lenne.

Hitelesek: a tartozás azonnal 20%-kal csökkenne, és bár a hitel kamatszinje a forintosítás miatt nõne, ezt 1%-os kamattámogatás mérsékelné. Feltételezésünk szerint a lakáscélú devizahitelek jelenleg átlagos hitelköltsége 7,8%, a hátralévõ átlagos futamideje 13 év, így a hitelesek teljes éves törlesztõrészlete évi 189 milliárd forint. A forintosítás során 20%-os tartozáselengedést kapnának a háztartások, mivel azonban az átlagos piaci forinthitelek hitelköltsége 9,6%, a kamattámogatással együtt az új hitel kamatszintje 8,6% lenne, vagyis így is magasabb a devizahitelekénél. A tartozáselengedés azonban kioltaná a kamatemelkedést, így összességében 31 milliárd forinttal 158 milliárd forintra csökkenne az éves törlesztõrészlet, ami 16,4%-os csökkenésnek felel meg. Az öt éves megtakarítás így 155 milliárd forint lenne a hitelesek esetében. Nem utolsó sorban pedig a hitelesek megszabadulnának a jövõbeni árfolyamkockázatoktól.

Kész a bankok devizahiteles csomagja - Mit is rejt valójában?


2. Forintosítás öt év alatt gyorsított árfolyamgáttal

A lényeg: lerövidítenék a devizahitelek futamidejét 5 évre. Ezt követõen olyan árfolyamgátba léptetnék be az adósokat, amelynek révén szinten maradna a törlesztõrészlet. A rövidítés miatt ki nem fizetett törlesztés egy forintalapú gyûjtõszámlán halmozódna BUBOR+2%-os kamat mellett. Ezzel 5 év alatt fokozatosan forintosítanák a devizahiteleket, a képzõdõ forinthitelt pedig 5 év után kellene törleszteni. Ebben az esetben kamattámogatásról és egyéb kedvezményekrõl nem tudni, a bankszektor hozzájárulása az átütemezésen túl annyi lenne, hogy nem piaci kamatozás mellett, hanem kisebb kamatozással, az említett BUBOR+2%-on halmozódna a gyûjtõszámlán az öt éven keresztül ki nem fizetett törlesztõrészlet.

Ahhoz, hogy ennek a megoldásnak a pénzügyi hatásait meg tudjuk becsülni az egyes szereplõkre nézve, bemutatjuk a konstrukció lehetséges mûködését az alábbi példán. A példában szereplõ hitel
- 240 forintos frankárfolyam mellett
- 8 millió forintos összegû,
- 13 éves hátralévõ futamidejû és
- 7,8% a jelenlegi hitelköltsége, vagyis egy átlagosnak tekinthetõ lakáscélú frankhitel.

Elsõ körben lerövidítik a futamidejét 5 évre, aminek következtében a havi törlesztõrészlete a jelenlegi 82 ezer forintról 161 ezer forint fölé emelkedne 240 forintos árfolyam mellett. Mivel azonban fixálják a törlesztõrészletet a mostani szinten, a havi 79 ezer forintos különbözet a gyûjtõszámlára kerül. A gyûjtõszámlára kerülõ, vagyis "forintosodó" havi részletek nominális összege öt év alatt 4,8 millió forintra nõne. Mivel ez nem kamatmentes számla, hanem BUBOR+2%-on kamatozik, folyamatos kamatozás mellett a teljes forinttartozás számításaink szerint öt év múlva 5,5 millió forint lenne. Eközben a devizahitel tõkeösszege nullára csökkenne. Összehasonlításképp: normál esetben 5,8 millió forint lenne öt év múlva a tõketartozás. Az eredetinél kisebb érték annak köszönhetõ, hogy a devizahitel futamidejének lerövidítése és a forinthitel piacinál kisebb kamatszintje egyaránt gyorsítja valamelyest a tõketartozás csökkenését.

Kész a bankok devizahiteles csomagja - Mit is rejt valójában?


A tõketartozás ugyan csökken, de ha a jelenlegi piaci forintkamatok maradnak, a hitelköltség 9,6%-ra nõ, így öt év múlva a törlesztõrészlet az eredetinek megfelelõ lejárat mellett 83 ezer forint körül lehet, ami a mostanihoz képest minimális emelkedés.

Kész a bankok devizahiteles csomagja - Mit is rejt valójában?


A fenti példa után lássuk ismét a fõszereplõkre gyakorolt hatást!

Bankszektor: ahogy fent látható, az átlagos lakáscélú devizahitelt alapul véve a bankszektor tõkekövetelése nem változik számottevõen a gyorsított árfolyamgát hatására, amennyiben az eredeti árfolyamgáttal ellentétben nincs kamat- vagy tõkeelengedés (errõl egyelõre nincs információnk), csupán annak denominációja változik meg. Okoz azonban némi kamatkiesést, hogy a forinthitel nem piaci kamatszint mellett kamatozik az elsõ öt évben. Ennek összegét azonban az öt év során mindössze 3,4 milliárd forintra becsüljük. A hitelportfólió-javító hatás a törlesztõrészlet változatlansága miatt valószínûleg nem számottevõ.

MNB: nincs értesülés arról, hogy ebben az akcióban az MNB részt venne.

Költségvetés: nincs értesülés közvetlen állami részvételrõl sem.

Hitelesek: a fenti, tipikus devizahiteles példa alapján a gyorsított árfolyamgát bemutatott rendszerének nincs számottevõ hatása a devizahitelesek törlesztõrészletére, csupán a tartozás devizanemét váltja át a program forintra, fokozatosan megszabadítva a hiteleseket az árfolyamkockázatoktól.

A most bemutatott 2. lehetõség valójában egy keretrendszer, amelyhez képest ha teherviselésre kötelezik a bankokat (vagy õk ezt vállalják), szintén jelentõsen csökkenhet a törlesztõrészlet.

Sok a bizonytalanság

Fenti számításaink pusztán a tegnapi nyilatkozatokat és napvilágot látott sajtóértesüléseket veszik alapul. Könnyen elképzelhetõ, hogy pl. a gyorsított árfolyamgátat is valamifajta (pl. kamat-) kedvezménnyel kombinálná a bankszövetség, hiszen Patai Mihály tegnap több százmilliárd forintos banki tehervállalásról beszélt. Megkeresésünkre azonban nem akartak részletekbe belemenni a bankszövetségnél. Nem tisztázott egyelõre az árfolyamgátba már belépõk sorsa sem, akiknél a fenti két megoldás valószínûleg növelné az aktuális törlesztõrészletet. Mindenesetre az azonnali forintosítás és a vele összekötött törlesztõrészlet-csökkentés a politika számára sokkal vonzóbb megoldásnak tûnhet, mint a nehezen kommunikálható és a devizahitelesek számára nehezen megérthetõ gyorsított árfolyamgát.

A fokozatosan napvilágra kerülõ részletek függvényében a bankszövetség javaslatának várható pénzügyi hatása a fentiektõl jelentõsen is eltérhet. Ráadásul Varga Mihály szerint a bankszövetség javaslata mindössze tárgyalási alap.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!