Az új H1N1 influenza vírustörzset kissé nehezebb elkapni, mint a szezonális influenzát, de tovább maradhat fenn, derült ki a Science tudományos magazinban közzétett két tanulmányból.

Az új vírus genetikai elemzése és laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy hiányzik belõle a szokásos vírus génállományának egy szakasza, ezáltal kisebb a fertõzõképessége. Az amerikai Harvard Egyetem és az MIT kutatói szerint az új H1N1 vírus felszínén olyan fehérje van, amely nem tud hatékonyan hozzákötõdni az emberi légutakban lévõ receptorokhoz.

Eközben holland kutatók azt állapították meg, hogy a vírus jól megél az orrban, ami azt jelzi, hogy sokáig keringhet az emberek közt, közben ártalmasabbá válhat.

Mindkét tanulmány arra figyelmeztet, hogy az új vírust folyamatosan nyomon kell követni - mondta Terrence Tumpey, az Egyesült Államok járványügyi központjának (CDC) munkatársa. Tumpey és munkatársai összehasonlították az új H1N1 vírus fertõzõképességét a szezonális H1N1 víruséval. A teszteket vadászgörényeken folytatták le, melyek az emberhez hasonlóan kapják el a betegséget. Az új vírust nehezebben kapták meg egymástól, mint a szezonális influenzát. Ha a görények megfertõzõdnek az emberi influenzával, általában a ketrec minden lakójának továbbadják, az új influenza vírusa azonban csak hatot fertõzött meg a kilenc állatból. Egy háztartáson belül az influenzás beteg általában a többiek 20-30 százalékát fertõzi meg, az új vírus esetében azonban kisebb lehet az átadási arány.

Hibás mutáció

Minden korábbi világjárványt okozó vírustörzs genetikai állományában jelen volt egy bizonyos génszakasz a PB2 jelû génben, ami az új H1N1 vírusból hiányzik. A szakember szerint ennek a genetikai szakasznak a változását nyomon kell követni, mert jelezheti, amikor a vírus a mostaninál nagyobb terjedési sebességre kapcsol. Azt is figyelik a tudósok, hogy az új vírus rezisztenssé válik-e a meglévõ vírusellenes szerekkel szemben; eddig egy-egy esetet találtak erre Japánban és Dániában.

Tumpey csapata további mutációt is talált: ez teszi lehetõvé, hogy az új H1N1 vírus túléljen a vékonybélben, melyre a szezonális influenza vírusa nem képes. A megállapítás arra is magyarázatot ad, miért van a fertõzötteknek a szokásosnál több emésztõrendszeri panasza, például hányingere vagy hasmenése.

A rotterdami Erasmus Orvosi Központ munkatársai Ron Fouchier vezetésével megállapították, hogy a görényekben a vírus sokáig túlélt és könnyen terjedt. A holland kutatók szerint az új H1N1 vírussal megfertõzött kísérleti állatok kicsit betegebbek voltak és lassabban épültek fel, mint a szezonális H1N1 vírussal megfertõzött görények.