A tavaly tavasszal életbe lépett szabályozás bevezette az átlátható árazást, vagyis a jelzáloghitelek irányadó kamathoz kötését. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) néhány hónap múlva mármódosítást javasolt, különösen azért, mert az adósok nem tudhatják, hogy a hosszú (éves, illetve több éves) kamatperiódus lejárta után mire számíthatnak.  Nem csak ez lehet azonban a gond. Sokan a rövidebb kamatperiódus (jellemzõen három-, illetve hathavi) esetén sem érzik magukat biztonságban. Részben azért, mert korábban elõfordult már, hogy jókorát lódultak a kamatok (lásd képünket), de azért is, mert az átlagember számára maga a pénzpiac is elég megfoghatatlan dolog.

A bankok a nemrég bevezetett szabályozás elõtt többször is próbáltak referenciás (tehát valamilyen irányadó kamathoz kötött) hitelt kínálni. Ezek azonban egyáltalán nem mozgatták meg a lakossági ügyfelek fantáziáját. A devizahitelek körüli csörték közelebb hozták ezeket a fogalmakat, de ennek oka elsõsorban az, hogy a svájci irányadó kamat nulla közelében van. Arról mindenki elfeledkezik, hogy korábban, amikor a svájci kamat emelkedett, azt a magyar bankok nem érvényesítették (ezt még az MNB devizahiteles cikksorozatában is elismerte).

Egyre több a referenciás kölcsön

A jegybanki adatok alapján a nem támogatott forint jelzáloghitelek ma már több mint 40 százalékának kamata követi a pénzpiacot. Az érintett adósok eddig nagyon kedvezõ folyamatokat érzékelhettek.  Némiképp nyugtalanítónak tûnik viszont, hogy – mint azt a PSZÁF is megállapította – a bankközi kamat (Bubor) a jellemzõnek tekinthetõ 3-12 havi lejáratokra teljesen esetlegesen alakult, ilyen távra ugyanis szinte egyáltalán nem kötnek üzleteket a bankok.

Emellett egyre több az aggasztó jel. Már a júliusi jegybanki kamatvágást is elég nehezen emésztette meg a piac. Most még tovább gyûlnének a felhõk. Elsõsorban nem a Bubornál (az inkább csak kevésbé jelez elõ további vágást, kevésbé „lelkesen” követi a jegybanki lépést), hanem az állampapírpiacon. Ott is a hosszú lejáratoknál.

A 15 éves állampapír hozama tegnap hét százalék fölé (7,13 százalékra) emelkedett a másodpiacon. Utoljára ez a papír ilyen szinten folyamatosan 2012. október 11-e elõtt volt. Azóta 11 kamatcsökkentést hajtott végre a monetáris tanács, az alapkamat pedig 6,5 százalékról 3,8 százalékra zuhant.