Ukrajna Szlovákiától is vásárolhat földgázt a jövõben, a két ország errõl szeptemberben köthet megállapodást a kijevi energia- és szénügyi miniszter múlt heti közlése szerint. Eduard Sztavitszkij biztos benne, hogy szeptemberben sor kerül az alkura, októberben pedig hasonló értelmû szerzõdés köttethet Romániával is. A Platts.com szakportál szerint eredetileg június 20-án, majd július 4-én írták volna alá a megegyezést, ám a nyilvánosság elõtt ismeretlen okokból mindkétszer elhalasztották az aláírást. A portál szerint Ukrajna júliusban támogatást kért az Európai Uniótól a szerzõdés aláírására, Brüsszel pedig segítséget is ígért a gázellátás diverzifikálásához. A megrendelõ már május és június közepe között sikeresen elvégezte a rendszer tesztjét.

Szabadulni Oroszországtól

Az egykor az orosz kitermelésû és szállítású földgáz elsõ számú piacának számító Ukrajna az utóbbi 12 hónapban meredeken visszafogta az orosz importot, elsõsorban a magas gázárakra hivatkozva. 2013 elsõ hét hónapjában 12,5 milliárd köbméter volt az orosz import, ami 34 százalékos visszaesés éves összevetésben az UkrTransGaz adatai szerint. Az orosz (energia)függõségbõl szabadulni igyekvõ Ukrajna 2012 novemberében kezdte meg a gázbehozatalt nyugati irányból, Lengyelországból, miután tavaly májusban leszerzõdött a német RWE konszernnel évi 5 milliárd köbméter szállítására, ami azonban 10 milliárd köbméterre bõvíthetõ ukrán források szerint.

A magyarországi szállítások a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal engedélye alapján 2013. áprilisától folynak. A Kyiv Post értesülése szerint áprilisban egy "rejtélyes harkovi üzletember", Szerhij Kurcsenko 18 millió köbméter gázt vásárolt a magyar Optenergy Kft-tõl. Megkerestük a magyar társaságot is, azonban egyelõre nem reagált kérdéseinkre.

Idén augusztus 18-i adatok szerint eddig mintegy 310,5 millió köbméter földgáz érkezett Magyarország felõl Ukrajnába. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai szerint összesen (nem csak Ukrajna irányába) 384,2 millió köbméter földgáz exportja történt meg 2013 elsõ félévében közel 3,97 milliárd köbméteres import és 956 millió köbméter hazai kitermelés mellett. A KSH csak az idei elsõ öt hónapról rendelkezik adatokkal, ezek szerint a közel 32 milliárd forint értékû gázexport jócskán, közel 15 milliárd forinttal elmarad a tavalyi hasonló idõszakban rögzítettõl. Augusztus elején az ukrán fél kapacitásnövelõ munkálatokat végzett, amely miatt két hétig üzemszünet volt, ezután azonban a szállítás újra megindult, és a korábbi napi 6,1 millió köbméterrõl 9,027 millió köbméterre nõtt a Magyarország felõl az országba érkezõ gázimport mennyisége. Az Ukrtransgaz szerint a kapacitás napi 12 millió köbméterig emelhetõ.

Az eladó magyar cég(ek) eredményszámai hiányában is megállapítható, hogy az Ukrajnába irányuló eddig összes szállításoknak csak a forgalmi díjbevétele megközelítheti a 360 millió forintot a földgázszállítónak, a szállítási kapacitásdíjakról nem beszélve. (Ez utóbbi kalkulálását megnehezíti, hogy a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal vonatkozó tarifarendelete csak mint "import betáplálási pont" említi az Ukrán Köztársaság és Magyarország államhatárának beregszászi (Berehove) betáplálási pontját, illetve az értékesített gáz forrásösszetétele sem ismert (import, hazai termelés, kitermelés).)

Milliárdos üzlet

Mindenesetre, a különféle, államot  illetõ bevételeket is figyelembe véve már most milliárdos nagyságrendû a bevétel, amely tovább emelkedhet, hiszen a technikai feltételek megteremthetõk akár évi 10 milliárd köbméteres magyar exporthoz is. A magyarországi gázfogyasztás a válság elõtti mintegy 14 milliárd köbméterrõl 10 milliárd alá csökkent, a korábban lekötött importált mennyiség föl nem használt részére pedig jól jöhet Magyarországnak egy hasonló ukrajnai exportlehetõség. A távolabbi jövõben pedig egyebek mellett a hazai széngázosítási (ucg), biogázzal és a Makói-árokkal kapcsolatos tervek erõsíthetnék meg az ország gázexportõri pozícióját. A szlovák gázvezeték belépése azonban alapvetõ változásokat hozhat az általa képviselt jelentõs kapacitás miatt, képes lehet ugyanis akár évi 20 milliárd köbméter földgáz Ukrajna felé való továbbítására is. Vagyis elméletileg akár a teljes orosz importot kiválthatja.

A szlovák tranzittal kapcsolatos megállapodás többszöri elhalasztásának okát illetõen valószínûsíthetõ, hogy a Gazprom és az orosz óriás álláspontja is szerepet kaphatott, erre egyébként Sztavitszkij is célzott. Bár hivatalosan nem kommentálták, a hírek szerint korábban a magyarországi szállítások elindulása miatt is neheztelését fejezte ki a Gazprom. A külön fejezetet képezõ orosz-ukrán energiaviták mellett a két ország viszonyát az utóbbi idõben más ügyek is rontották, vélemények szerint az energetika eszköz is Moszkva egyéb politikai céljainak eléréséhez. Kijev a tervek szerint novemberben írja alá a társulási szerzõdést Brüsszellel és egyben az uniós szabadkereskedelmi övezethez is csatlakozik. A befolyási övezetét féltõ Moszkva ezt természetesen nem nézi jó szemmel. Bár a Kreml fölajánlotta Kijevnek az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való csatlakozás lehetõségét, a jelek szerint ez az ajánlat nem volt elégséges Ukrajna nyugati törekvéseinek meggyengítéséhez, ezért a legutóbbi hírek szerint Moszkva már értelmetlennek tartja a további egyeztetést a vámunióról.

Régóta tudjuk, hogy Kelet-Európában a hosszú távra tervezés hagyományai nem szövik át az élet minden részterületét, így egyáltalán nem meglepõ, hogy pótlólagos gázszállításokról kezdeményezett tárgyalást a Gazprommal Ukrajna, miután félelmek szerint az ország nem rendelkezik elegendõ betárolt kapacitással a téli hónapokra. Ukrajna korábban legalább 14 milliárd gáz betározását tervezte, azonban a Gazprom ismételten kétségeinek adott hangot, részben ennek hatására pedig most már 18-19 milliárdos kívánotos tárolt készletrõl beszélt az energiaügyi miniszter. Az ország jelenleg 12 milliárd köbmétert tárol, de maximálisan akár 32 milliárd köbméterre is emelhetõ a mennyiség. A Kommerszant Ukrajna szerint az ország a napokban egy 2 milliárdos, kametmentes hitel kérésével fordult Oroszországhoz, amely hasonló célt szolgálhat.