Feltehetnénk tehát a kérdést, vajon megfelelõen járunk el, ha e-mailen szerzõdünk partnereinkkel? - mutatott rá dr. Hauck Arvid. A jövõre hatályba lépõ új Polgári Törvénykönyv egy külön fejezetet szentel az elektronikus úton történõ szerzõdéskötés külön szabályainak.

Sokak vélekedéstõl eltérõen szerzõdés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, nem pedig az írásba foglalással. Ez az akarat kifejezés történhet írásban, szóban, vagy akár ráutaló magatartással is.

Ráutaló magatartással adásvételi szerzõdés jön például létre, amikor egy bevásárlás végeztével rátesszük az árut a szalagra és fizetünk - fejtette ki elöljáróban a Kovács Réti Szegheõ Ügyvédi Iroda szakértõje.

Sok esetben jogszabály megköveteli, hogy egy bizonyos típusú szerzõdést írásba foglaljanak a felek (ingatlan adásvételi szerzõdés) a legtöbb esetben azonban a felekre bízza, hogy milyen formában kívánnak szerzõdést kötni.

Dr. Hauck Arvid szerint fontos kiemelni, hogy sokak vélekedésével ellentétben a jelenleg hatályos jogszabályok az egyszerû e-mailváltás útján kötött szerzõdést - szemben a telefax vagy minõsített elektronikus aláírással ellátott e-mail útján kötött szerzõdéssel - nem tekintik írásban létrejött szerzõdésnek.

Az új Polgári Törvénykönyv elismeri fontosságát

Az új Polgári Törvénykönyv kodifikátorai felismerték, hogy a modern gazdasági életben az elektronikus ügyintézés és kommunikáció egyre gyakoribb jelenséggé vált, amelynek megfelelõen önálló fejezetet szenteltek az így történõ szerzõdéskötés különös szabályainak.

A szerzõdéskötés klasszikus értelemben vett elemei, így különösen a szerzõdéses ajánlat megtétele, az ajánlat elfogadása és egyéb jognyilatkozatok többsége az elektronikus szerzõdéskötés esetén is jól értelmezhetõk és alkalmazhatók. Az új Ptk. azonban mégis szükségesnek tartja, hogy külön szabályokban rendelkezzen az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatási kötelezettségérõl.

Az elektronikus utat biztosító fél kötelezettsége

A 2014. március 15-én hatályba lépõ kódex rendelkezései szerint az elektronikus úton történõ szerzõdéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerzõdéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelõzõen a másik felet tájékoztatni a következõkrõl - emelte ki a Kovács Réti Szegheõ Ügyvédi Iroda szakértõje.

Így köteles tájékoztatni a szerzõdéskötés technikai lépéseirõl; arról, hogy a megkötendõ szerzõdés írásba foglalt szerzõdésnek minõsül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerzõdést, továbbá, hogy a szerzõdés utóbb hozzáférhetõ lesz-e.

Köteles tájékoztatni a másik felet azokról az eszközökrõl, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülõ hibák azonosítását és kijavítását a szerzõdési jognyilatkozat megtételét megelõzõen biztosítják; szerzõdés nyelvérõl; és ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexrõl és annak elektronikus hozzáférhetõségérõl, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezõnek ismer el.

További szabályok, követelmények

Dr. Hauck Arvid hangsúlyozta: a szabályok értelmében az elektronikus úton tett szerzõdési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetõvé válik, magyarul, amikor az ajánlat beérkezik a címzett postafiókjába.

Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerzõdési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerzõdés teljesítésére nem kötelezhetõ, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.

Mindezeken túl, az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerzõdési feltételeit olyan módon hozzáférhetõvé tenni, amely lehetõvé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és elõhívja azokat.

Írásbelinekminõsül-e az elektronikus úton tett jognyilatkozat?

Az új Ptk. - szemben a jelenleg hatályossal - rendezik arról, hogy írásbelinek minõsül-e az elektronikus úton tett jognyilatkozat. A jogszabály szerint írásba foglaltnak kell tekinteni az ily módon tett jognyilatkozatot, ha annak közlésére a benne foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozattevõ személyének és a nyilatkozattétel idõpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Ezen szabályhoz kapcsolódó gyakorlat jelenleg nem ismert, azonban várhatóan az egyszerû e-mail nem fog megfelelni ezen feltételeknek, mivel az nem képes azonosítani az üzenet küldõjét, legfeljebb az e-mail címet, amelyrõl azt elküldték - húzta alá végül a Kovács Réti Szegheõ Ügyvédi Iroda szakértõje.