Az Android mobilplatform és a Chrome böngészõ után nem volt nehéz megjósolni, hogy a Google valamikor elõáll majd egy pc-s operációs rendszerrel. Most jött el a pillanat.

Pc-s operációs rendszert ad ki nemsokára a Google, jelentette be a cég kedden hivatalos blogján. A tervek szerint a Google Chrome OS-nek nevezett szoftver forráskódját még idén megnyitják a fejlesztõknek. Az új operációs rendszerrel a felhasználók 2010 második felében találkozhatnak elõször, akkor jelennek majd meg az elsõ, a szoftvert futtató netbookok.

„Gyorsnak és pehelysúlyúnak tervezzük az operációs rendszert, hogy másodperceken belül elinduljon, és feljusson a webre – írja Sundar Pichai termékfejlesztési igazgató és Linus Upson fõmérnök a bemutatkozó posztban. – Az interfész minimális, így nincs útban, és a felhasználó élményeinek nagy részét a weben szerzi majd. Ahogy azt a Google Chrome böngészõ esetében is tettük, visszatérünk az alapokhoz, és teljesen újratervezzük az operációs rendszer alapvetõ biztonsági architektúráját, hogy ne kelljen vírusokkal, rosszindulatú programokkal és biztonsági frissítésekkel foglalkoznunk. Egyszerûen mûködnie kell."

Lehetett sejteni

A hír senkit nem ért váratlanul, aki az elmúlt néhány évben figyelte, min ügyködik a Google. Már négy-öt évvel ezelõtt, a cég megerõsödésének és elsõ terjeszkedõ lépéseinek idején is logikus lépésnek tûnt egy saját operációs rendszer kifejlesztése; ennek megfelelõen a cég 2006-ban meg is vásárolta az Android nevû, mobilszoftverrel foglalkozó Palo Altó-i vállalkozást. A Google egy évvel késõbb bejelentette az Android platformot, illetve a használatára szövetkezett cégek szervezetét, az Open Handset Allience-t, tavaly õsszel pedig megjelent a világ elsõ androidos mobiltelefonja, a HTC Dream, illetve T-Mobile G1 néven ismert készülék.

Közben a Google folyamatosan fejlesztette a webes alapú, telepítés nélkül mûködõ, ráadásul ingyenes alkalmazásait, úgyhogy ma levelezésre, szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre csak az használ dobozos szoftvert, akinek nagyon szüksége van rá, mert a Gmail, a Google Docs és Spreadsheet vagy a Calendar a Microsoft Office elfogadható alternatíváját jelentik. A Google a Chrome-mal az MS Internet Explorer és a Mozilla Firefox által uralt böngészõpiacra is betört, a Talkkal nekiment a Skype-nak, szóval tényleg csak idõ kérdése volt, hogy elõálljon végre egy pc-s operációs rendszerrel.

A web az új oprendszer

Az alapokhoz való visszatérést különösen értelmezi a Google, hiszen a böngészõ eleve elõbb volt meg, mint az operációs rendszer, amin fut majd. De a Google Chrome OS filozófiáját tekintve talán közelebb is áll a böngészõhöz, amelyrõl a nevét kapta, mint az operációs rendszerek között szinte egyeduralkodó Microsoft Windowshoz. „A Google Chrome-ot azoknak terveztük, akik a weben élnek – információt keresnek, emaileket és híreket olvasnak, vásárolnak vagy csak barátaikkal tartják a kapcsolatot. Azok az operációs rendszerek azonban, amelyeken a böngészõk futnak, olyan korban készültek, amikor még nem volt web" – magyarázzák a fejlesztõk a Chrome OS létjogosultságát.

Az, hogy a Chrome elõször netbookokra jelenik majd meg, és valószínûleg ott is marad rajtuk, rímel a hardverpiacon nemrég lezajlott paradigmaváltásra is: az Asus EEE példátlan sikerétõl nemcsak az Asus, hanem mostanra az összes hardvergyártó megszédült, mert kiderült, hogy az órajelversenybe és a memóriahajhászatba belefáradt felhasználók szívesen megvesznek egy gépet, amely olcsóbb, mint a többi, és bár nem fut rajta a Crysis, webezni tökéletesen lehet vele. Ezen a felismerésen alapul Michael Arrington Crunchpadje, a lebutított, iPhone-mintára elképzelt táblagép is, amely tökéletes otthona lehetne egy olyan böngészõnek, amilyen a Chrome OS lesz, ha elkészül.

A legfontosabb kérdés ebben a pillanatban nyilván az, sikerül-e a Google-nek elbánnia a Windows-zal, azzal az operációs rendszerrel, amely még mindig a világ számítógépeinek úgy 90 százalékán fut – különösen, hogy a Microsoft az elismerten félresikerült, behemót és lassú Vista bukása után a Windows 7-tel szintén a karcsúsításban látja a jövõt. És különösen, hogy a közhiedelemmel ellentétben abból sem lesz mind arany, amihez a Google hozzányúl: a cég a keresésben továbbra is fölényesen dominál, de az Android, bár népszerûsége nõ, még mindig nincs sehol a Windows Mobile vagy a Symbian részesedéséhez képest; maga a Chrome, az új operációs rendszer névadója pedig a lendületes kezdés után 1% körül mozog, ami elhanyagolható az Internet Explorer 70, vagy a Mozilla Firefox 22%-hoz közeli piaci részesedéséhez képest.

Az is könnyen elképzelhetõ hogy a Chrome OS nem is az õsellenség Windowstól, hanem a Mac OS-tõl és a Linuxtól hódít át magához felhasználókat, elsõsorban a laptoppiacon, és nem aláássa, hanem megerõsíti a Windows egyeduralmát.