2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
A gyorshajtás most lesz csak igazán hazárdjátékForrás: origo
Utolsó módosítás: 2013-09-24 19:50:24
Piros lámpán áthajtást, leállósávban elõretolakodást és sok más szabálysértést is meg tud örökíteni a rendõrség másfél éven belül kiépülõ kamerarendszere, de fõ feladata a gyorshajtók lekapcsolása lesz. A több mint ötszáz speciális traffipax bõ hatmilliárd forintba kerül, de bombaüzlet lesz az államnak: a beruházást az Európai Unió fizeti, a bevételek viszont a magyar kasszába folynak be.

Amióta bevezették az objektív felelõsség elvét, sok autós a saját bõrén érezhette, milyen hatékonyan vasalja be a rendõrség a traffipaxos bírságokat, megkerülve a "nem vagyok köteles rokonra vallomást tenni", illetve a "nem tudom, ki vezette a kocsit" típusú kifogásokat. Eközben nemcsak a pénzbeszedés, hanem a mérés és a rejtõzködés technikája is sokat fejlõdött, úgyhogy lassan idõszámításunk elõtti korszaknak tûnik, amikor az egyenruhások fehér Zsigulikból fényképeztek, és messzirõl ki lehetett szúrni õket a hûtõrácsra felszerelt hatalmas vakulapról. Másfél év múlva azonban a notórius száguldozók a mostani állapotokat fogják majd visszasírni, a sebességmérõ eszközök száma ugyanis a mostani három és félszeresére nõ.

 

Mint a Belügyminisztériumtól megtudtuk, összesen 525 darab új komplex közlekedési ellenõrzési pontot fog beszerezni a rendõrség, ebbõl 365 darab fix telepítésû, a maradék 160 darab pedig változtatható helyû lesz. A bonyolult név nem egyszerû traffipaxokat takar, hiszen mindegyik kamera alkalmas lesz rendszámfelismerésre, forgalomszámlálásra, torlódások észlelésére és ADR (veszélyes áru) szállítmányok azonosítására, na meg persze egy sor szabálysértés rögzítésére is. Ezek közé tartozik a behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása, a záróvonal átlépése, a leállósávban haladás, a piros lámpán áthajtás, a kötelezõ haladási irány megszegése, a buszsáv jogosulatlan használata, a tiltott jelzésnél átkelés vasúti átjárón és a biztonsági öv bekötésének elmulasztása. Bár e-útdíj fizetést nem ellenõriz, a tervek szerint a körözött jármûvek kiszûrését támogatja majd a rendszer - az elsõdleges funkciója azonban a sebességmérés lesz, minden eddiginél drasztikusabb szigorral.

 

A sietõs vagy figyelmetlenül vezetõ autósok számára rémálomnak tûnõ tervekben van néhány fontos részlet, amely valamelyest enyhítheti a sokkot. Egyrészt a Belügyminisztérium azt ígéri, hogy az új eszközök rendszerbe állításával a mostani 154 darab, túlnyomó többségében hordozható traffipaxot leselejtezi a rendõrség. Így a 160 új, rendõrautóban vagy háromlábú állványon rögzíthetõ mobil eszköz hadrendbe állításával nem nõ drasztikusan a meglepetésszerû akciók száma, persze csak ha valóban egybõl leselejtezik a régi traffipaxokat. Izgalmasabb kérdés a mostanihoz képest gombamód megszaporodó fixkamera-állomány, amelyet - a BM-tõl kapott információk szerint - autópályákon, autóutakon és fõutakon telepítenek majd aszerint, hogy hol a legnagyobb a forgalomsûrûség és a baleseti kockázat. Különösen kedvelt fotóhelyszínek lesznek a keresztezõdések, és az M1-M7-eshez hasonlóan a többi sztrádán is ismétlõdõ ellenõrzõ pontokra kell majd számítani. Egy fontos segítségük azonban lesz a gyorshajtóknak: egy rendeleti elõírás miatt minden fix sebességmérõ elõtt ki lesz téve egy "Közúti ellenõrzés/traffic control" tábla - aki tehát figyel, megússza a büntetést. Ezek az állandó pontok idõvel az összes navigáció adatbázisába is bekerülnek majd, egy magyar fejlesztésû applikációval pedig a mobil kamerák is megjeleníthetõk az okostelefonok térképén.

 

Bár csak mostanában keltett nagy visszhangot, nem új keletû a nagyszabású eszközbeszerzés, hiszen a projekt már egy 2012. október 4-i kormányhatározattal zöld utat kapott, másnap pedig aláírták a támogatási szerzõdéseket. Végsõ megvalósulási határidõnek 2015. március 31-ét tûzték ki, vagyis addigra mind az 525 kamera üzembe áll. Az idén megjelentek a közbeszerzési hirdetmények, és megkezdõdtek a tárgyalások, a szerzõdéskötés után pedig a gyõztes cégeknek egy évük (a mobil ellenõrzõ pontok estében 13 hónapjuk) lesz majd a leszállításra. Megkerestünk az ügyben néhány, a rendõrségnek korábban több sebességmérõt is értékesítõ céget, többek között az M0-s fix kameráit is beszállító, amúgy radar- és lézerdetektorok eladásával is foglalkozó NJL Kft.-t, amely ezúttal nem indul a tenderen, egy másik ismert - rendõrségnek beszállító - vállalkozás, a Video HT Kft. viszont igen. Kopornoky Ferenc ügyvezetõ elmondta, hogy cége mobil sebességmérõ eszközökkel vesz részt a közbeszerzési eljáráson, amelynek az elsõ fordulóján a minisztérium a pályázók technológiai és piaci hátterét vizsgálja.

Arról, hogy pontosan milyen paraméterû eszközöket szerez be a rendõrség, nincsenek hivatalos információk, de Kopornoky valószínûnek tartja, hogy nemcsak egyszerû kép, hanem videó rögzítésére alkalmas traffipaxokról lesz szó, mivel nem csupán gyorshajtást, hanem más szabálysértéseket is bizonyítani kell, márpedig olyan ügyekben, amikor például valaki egy elakadt jármûvet kerül ki a záróvonalon, egyetlen képkocka megtévesztõ lehet. Állítását megerõsítették az e-útdíj ellenõrzõ rendszer kiépítésében részt vevõ ARH Zrt. képviselõi is, akik a tenderen fix és mobil eszközök leszállítására egyaránt ajánlatot tesznek, mégpedig fotó- és filmfelvétel készítésére is alkalmas kamerákkal. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a jóval kisebb utómunka és a kisebb adatmennyiség miatt az utóbbi idõben inkább az állóképeket részesítette elõnyben a rendõrség, videót nem is lehetett internetkapcsolattal feltölteni a Traffic Point központba. Tavaly év vége óta ráadásul egy korábbi BM-rendelet miatt le is járt a videoeszközök használati ideje, de ezt végül meghosszabbították 2014. december 31-éig. Ahhoz azonban, hogy az új eszközök tömegével tudják filmezni a rebellis autósokat, a mobil adatátviteli feltételeken javítani kell.

 

A traffipaxbeszerzés összértéke 6,1 milliárd forint, és a közlekedési operatív program keretében valósul meg. Ez a projekt 12,5 milliárd forint értékben közlekedési fejlesztéseket tartalmaz, száz százalékban EU-s finanszírozással. Vagyis a biztonság javítására adott uniós támogatás közel felét arra költi a magyar állam, hogy sebességet mérjen (illetve annál jóval kisebb arányban más szabálysértéseket rögzítsen). A rendõrség azzal érvel, hogy évek óta a gyorshajtás a legfõbb baleseti tényezõ, és a traffipaxok elterjedése visszatartó erõvel bír, vagyis emberéleteket ment.

Mint a kiadott ORFK-statisztikákból kiderül, a jármûvezetõi hibából bekövetkezõ, személysérüléssel végzõdõ balesetek közel 30 százalékát a sebesség nem megfelelõ megválasztása okozza, ám az adatsorok nem tesznek különbséget az abszolút és a relatív gyorshajtás között. Abszolútnak az olyan eseteket nevezzük, amikor az KRESZ-ben elõírt vagy táblákkal jelzett sebességhatárt átlépi az autós, csakhogy a Vezess.hu birtokába került KSH-adatok szerint összesen a sérüléses balesetek mindössze 0,8 százaléka, 124 karambol kövezett be emiatt 2011-ben. A sebességtúllépésbõl eredõ szerencsétlenségek többségét valójában a relatív gyorshajtás okozza, amikor a sofõr nem a forgalmi, út-, idõjárási és látási viszonyoknak megfelelõen vezet. Nem feltétlenül jelent gyógyírt az ilyen esetekre a traffipaxerdõ telepítése, az összességében csökkenõ balesetszámot (tavaly 15 174 történt az öt évvel ezelõtti 20 635-tel szemben) pedig nem lehet egyértelmûen a szigorúbb ellenõrzések eredményeként elkönyvelni. Hiszen fokozatosan javul az autók aktív és passzív biztonsága, miközben a magas benzinárak miatt egyre többen próbálnak spórolósabban vezetni, tehát inkább lassul, mintsem gyorsul a forgalom tempója. A Magyar Ásványolaj Szövetség folyamatosan csökkenõ keresletrõl számol be, az idei elsõ félévben például újabb 0,5 százalékkal kevesebbet tankoltunk, mint az eleve mélypontnak tartott 2012-es év hasonló idõszakában.

 

Nagy-Britanniában a baleseti statisztikákban már nem is szerepel külön baleseti okként a gyorshajtás, a halálos kimenetelû karambolokat "a körültekintés kellõ hiánya", "figyelmetlen vagy sietõs vezetés", "sikertelen kanyarodás vagy más manõver" és más, hasonló kategóriák szerint osztályozzák a közlekedési hatóságok. Ez azonban nem akadályozza meg õket abban, hogy traffipaxok ezreit telepítsék az utakra, és Európa több más országában is jóformán minden bokorból mérnek a rendõrök. Ebbõl a szempontból tehát valójában semmilyen újítást sem hoznak a magyarországi tervek, de ahogy az EU többi tagállamában, úgy nálunk sem esik szó a baleset-megelõzés melletti másik fõ motivációs okról, a pénzbeszedésrõl.

A gyorshajtók hatalmas pénzzel gyarapítják évrõl évre a költségvetést: tavaly a HVG.hu információi szerint 14,1 milliárd forintot fizettek be, vagyis az összesen 19,1 milliárd forintnyi közigazgatási és szabálysértési bírság túlnyomó része a traffipaxokból folyt be a kasszába. Arra a kérdésünkre, hogy az idén mennyit fizettek a sebességtúllépõk, nem adott választ a Belügyminisztérium, helyette a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányított át. Az NGM-nél viszont azt az információt kaptuk, hogy csak összesített adatsorokkal rendelkeznek, az egyes szabálysértési fajták bevételérõl pont a belügyes kollégáknak kellene tudniuk. De akárhogy pingpongozik is a válaszadással a két minisztérium, nyilvánvalóan van akkora a bevétel, hogy már néhány hónap alatt vissza tudná hozni a hatmilliárdos eszközvásárlás költségeit. Így, uniós pénzbõl finanszírozva pedig garantáltan fõnyeremény az államnak a traffipaxtender.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!