2018. július 19. Csütörtök, Emília.
 
A vidék él, és élni akarForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2013-09-25 11:33:41
Több mint 500 milliárd forint jut a térség gazdasági fejlesztésére és foglalkoztatási helyzetének javítására az elkövetkezendõ 7 évben. A többi között errõl és a vidékfejlesztési struktúra fõbb elemeirõl volt szó azon a konferencián, amelyet szeptember 23-án a Megyeháza Árpád termében rendeztek.

„A vidék él és élni akar. A vidék meg akarja mutatni magát. Vidék nélkül nincs város, sõt fõváros sem” –ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a megjelenteket Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyûlés alelnöke, aki bevezetõjében kiemelte, fontos, hogy a kormányzat ezt felismerte, és az ügy mellé állt. Nem véletlen, hogy a Megyei Önkormányzat intézményfenntartó szerepbõl intézményfejlesztõvé vált, arra fókuszálva, hogy minél több fejlesztési forrást hívjon a térségbe.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2014-2020 – fókuszban a helyi gazdaságfejlesztés címmel Borbély Mátyás, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tervezõ-elemzõje tartott elõadást. Kiemelte, hogy a program keretében tudatos, öngondoskodásra képes térségi közösségek létrejöttét szeretnék támogatni. Ezekre a projektekre a 2014-2020 közötti idõszakban 1223,5 milliárd forint jut, amelybõl 500,8 milliárdot a térségi gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatási helyzet javítására fordítanak.

Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Hajdú-Bihar megyei referense a hálózat tevékenységét mutatta be. Az MNVH feladata, a vidékfejlesztésben érdekelt információs és együttmûködési hálózatok szervezése. A megyei referens arra biztatott, hogy minél többen regisztráljanak a szervezetbe, hiszen számos vidékfejlesztési pályázat csak regisztrált tagok számára elérhetõ. Az 5000 fõnél kisebb lélekszámú, tanyás térségek például pályázhatnak a tanyagondnoki szolgálat ellátására, gépjármû-beszerzésre, amely az ott élõk életminõségét nagymértékben javíthatja. Ezek a pályázatok várhatóan 2013 novemberében jelennek meg.

Jantyik Zsolt, a Nemzeti Mûvelõdési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodájának vezetõje, és a Debreceni Mûvelõdési Központ igazgatója rámutatott, hogy vidéken nem sok értelme van az infrastrukturális fejlesztéseknek, ha nem kapcsolódik hozzájuk közösségfejlesztés is. Az utóbbi idõszak egyik legjobb kormányzati döntésének nevezte a Hungarikum törvény megalkotását, amely abból az alapgondolatból indul ki, hogy minden közösségnek megvannak a maga értékei. A helyi értékeket a helyi közösségek határozzák meg. A helyi értékek megyei, határon túli, majd nemzeti értékekké adódnak össze. Így érhetjük el, hogy 60 év után végre ne kívülrõl mondják meg, mik az értékeink, hanem lokálisan fogalmazzuk meg õket. Nagyon fontos a kulturális közösségek megerõsítése, hiszen kárba vész a befektetett energia, ha 20 év múlva nem marad senki azokon a vidékeken, amelyekre most hatalmas összegeket költünk. A jövõ rajtunk múlik. A kistelepülések lassan elveszítik identitásukat, de ezt nem hagyhatjuk. Minden egyes fillér, amit a kultúrától vesznek el, a saját identitásunk felszámolását jelenti.

2013. november 1-jétõl beindul a kulturális közmunkaprogram, melynek keretében 220 embernek adnak majd értelmes munkát. Ezek az emberek a helyi értékbizottságok munkáját fogják segíteni. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy az illetõ szeresse a települését, ne akarjon onnan elmenni. Rendezvényeket fognak szervezni, ahol nincsenek közösségek, ott közösségeket szerveznek, ugyanakkor segítenek a helyi termelõk termékeinek értékesítésében.

Bocskay József, a Magyar Hajdúk Szövetségének elnökhelyettese a szociális szövetkezetek lehetõségeit mutatta be a megyei gazdasági életben. A 2014-2020 közötti idõszakban kiemelt támogatásban részesülnek a szociális gazdaságok. A cél, egy olyan dolgozó réteg kialakítása, kik jelenleg inaktívak. Segíteni kívánják õket, hogy önellátóvá, vagy kisvállalkozóvá váljanak. Az Európai Unió és a Magyar Állam együttesen támogatja a szociális szövetkezeteket, amelyek létrejöttéhez minimum 7 ember szükséges. Jelenleg több mint 1000 mûködik az országban és folyamatosan gyarapodnak. Ezekben a szövetkezetekben a tagokat (98.000 Ft-ig adó- és járulékmentesen) természetben is kifizethetik. Az „Adj helyet a helyinek!” – mozgalmon belül létrehoznak az ország közel 80 településén helyi termékeket értékesítõ pontokat. Debrecenben beindítják a Megyei Hangyabolyt, amelybe az önkormányzatok delegálhatnak helyi termelõket.

Dr. Nagy József, Bükk Mak Leader HACS az energetikai önellátásban rejlõ lehetõségeket ismertette. Borsodban már 40 településen használnak a Leader csoport által elõállított energiát, amely a szél, víz, biogáz és napkollektor üzemeltetésébõl származik. A megtermelt energiából a fölösleget a magyar elektromos hálózatba visszatáplálják, és az áramtõzsdén értékesítik. A Bükk Mak Leader HACS-csal stratégiai szerzõdést kötött a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia. Ennek a példának kellene elterjednie a megyénkben, regionálisan és országos szinten is.

A helyi gazdaságfejlesztés támogatására helyi pénzt, helyi fizetõeszközt hoztak létre Hajdúnánáson, amelyet Bocskai Koronának hívnak. Errõl dr. Kiss Imre, Hajdúnánás jegyzõje beszélt. A világon ma kb. 5000 helyi pénz, közösségi pénz létezik. Hazánkban Hajdúnánás a harmadik település, amely kibocsátja saját fizetõeszközét, a Bocskai Koronát. A Bocskai Korona egy olyan 100% Ft fedezettel rendelkezõ, a Hajdúnánási Holding Zrt. által kibocsátott – utalvány, fizetõeszköz, amelyet még kizárólag Hajdúnánáson, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet felhasználni. Fizetések sorozatát lehet lebonyolítani vele, ettõl válik „helyi pénz”-zé. A közelmúltban született megállapodások eredményeként a volt hajdúkerületi városok közremûködésével a megye egészére kiterjesztik a Bocskai Koronát.

A kezdeményezés rendszerének célja és szerepe, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, szolgáltatással. Amennyiben a Korona beépül a helyi lakosok mindennapi életébe, akkor azon erõforrások egy része, amelyek eddig a településrõl kiáramlottak, most helyben maradnak, így erõsítik a város és az ott élõ emberek gazdasági helyzetét. Ahhoz, hogy ez a kezdeményezés hosszútávon elérje célját, valódi összefogásra van szükség.

Hozzászólások
Beküldte: Helyipénz Szoftver (2016-01-27 08:48:28)

Kérem, engedjék meg az alábbi hozzászólást, mert kapcsolódik a témához: Bernard Lietaer, a világ legnagyobb helyi pénz szakértõjének elsõ magyar könyve megjelent "Pénz és fenntarthatóság" címmel: http://penzesfenntarthatosag.hu
Rövid, kétoldalas ismertetõ: http://helyipenzszoftver.blogspot.hu/2016/01/bernard-lietaer-penz-es-fenntarthatosag_24.html

Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!