„Mind a Normafa rehabilitációja, mind a fogaskerekû vasút meghosszabbítása állami forrásból történne" – nyilatkozta lapunknak Budapest XII. kerületi önkormányzata. Terveik szerint a fogaskerekû meghosszabbításához uniós forrásokat is igénybe vehetnek majd. A beruházás költségét és a fenntartás, üzemeltetés konstrukcióját a megvalósíthatósági a Natura 2000-es vizsgálat és a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után fogjuk tudják pontosan meghatározni.

Pokorni Zoltán polgármester a törvény parlamenti vitájakor nagy sikernek nevezte, ha egy ilyen területet nullszaldósan fenntartanak, de nem is a profit a célja a fejlesztéseknek. Korábbi nyilatkozatok alapján a Normafán tervezett 340 hektáros területen síközpont fejlesztésével kapcsolatban 5 milliárd forinttal kalkuláltak. Az ezzel kapcsolatos közlekedési beruházások, így a fogaskerekû vasút meghosszabbításának költségét a Széchenyi hegytõl a Normafáig, illetve a Városmajortól a Széll Kálmán térig 15-17 milliárd forintra kalkulálták.

A Normafára tervezett fejlesztés ellen több civil szervezet és ellenzéki pártok is tiltakoztak. Az LMP-s Szél Bernadett a parlamenti vitában kifejtette: egy Natura 2000-es, uniós védelem alatt álló környezetvédelmi területen építenének természetpusztító beruházással sícentrumot hatástanulmányok nélkül, ahol majd csak pénzért lehet majd sportolni. A független Szabó Rebeka kifogásolta: vagy mínusz 1 fok alatt lehet hatékonyan hóágyúzni, vagy akkor, ha 60 százalék alatti a páratartalom, ami a Normafán szerinte csak ritkán fordul elõ. Párttársa, Jávor Benedek szerint egy közpénzen fenntarthatatlan drága gigasportkomplexumot akarnak létrehozni, mely nem térülhet meg egy 2-2,5 hónapos szezonban, 300 méteres pályával.

A Levegõ Munkacsoport is sérelmezte, hogy a természetkárosító beruházás veszélyezteti több ritka növény- és állatfaj, így például az egyedül itt élõ csíkos boglárka nevû lepkefaj élõhelyét. Többen aggályosnak tartották a törvényjavaslatot, hogy számos törvény és rendelet hatálya alól kivennék az XII. kerülethez kerülõ Normafa területét, s növelnék a beépítettségét fák kivágása mellett. Az Audi gyár építésekor közérdekre való hivatkozással (azzal is szempont volt, hogy máshol nem volt megvalósítható, illetve létrehoztak egy új, hasonló védett területet) kiváltottak egy természetvédelmi területet, de akkor a kormány és az unió is azt hangsúlyozta, hogy ez egy megismételhetetlen eset volt.

Tállai András a parlamentben kifejtette: a fejlesztéssel sportközpont, közösségi használatú parkerdõ lehet a területbõl, melyet egész évben használnának, s fellendíthetné a turizmust is. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a jelenlegi természetvédelmi, erdõvédelmi, építésügyi szabályok és más elõírások nem teszik lehetõvé a beruházást, ezért van szükség egy olyan törvényre, amely elhárítja ezeket az akadályokat kivonva a Normafa területét ezek alól.

A belügyminiszter javaslatában még sarkalatos törvényben erõsítette volna meg a tervezett beruházásokat. A héten azonban a parlament elfogadta Pokorni módosítóját, mely alapján nem igényel minõsített többséget a javaslat. Tállai szerint egyébként Alsó-Ausztriában és Franciaországban is van sípálya Natura-2000-es területen, de Romániában, Lengyelországban és Csehországban is van erre példa. Minden pályának kell rendelkeznie környezetvédelmi mûködési engedéllyel, melyhez alapos hatástanulmányt kell készíttetni.

A XII. kerületi polgármester közölte, hogy egy évig fogják folytatni a hatástanulmányokat, s ez alapján fogják kijelölni a pályákat. Pokorni nemrég bejelentette, hogy népszavazást fognak majd kiírni a Pilisi Parkerdõtõl vagyonkezelésükbe kerülõ területen tervezett beruházásról. Úgy vélte, hogy síparadicsomnak nem alkalmas a terület a sípályák rövidsége miatt és hibás volt a sportközpont szót kommunikálni, de szeretnék rendbe tenni a területet. Nem épületeket, hanem a téli sportoláshoz szükséges berendezéseket építik meg a fõvárosiaknak, a pályák hossza 800-1000 méter lehet. A szállodák építését azonban nem tartotta szükségesnek.

„Az elmúlt évtizedben több hóágyúzott, fenntartható sípályarendszert is kialakítottak az országban, mint például Kékestetõn (784-1014 méter tengerszint feletti magasság), Visegrád-Nagy Villámon (240-370 méter), Eplényen (350-530 méter) és Sátoraljaújhelyen (250-480m) is" – nyilatkozta lapunknak a Sípark Mátraszentistván - Digitroll Kft. sajtószivõje. Erbeszkorn Tamás elmondta, hogy a 676-821 tengerszint feletti magasságban lévõ, az ország elsõ hóágyúzott pályarendszerének, a Síparknak a fejlesztéséhez több százmilliós hitelt vettek fel és 74 millió forint uniós támogatást is kaptak. 2002 óta mintegy 800-900 millió forintot ruháztak be. Egy igen enyhe tél kivételével mindig nyereséggel zárték eddig a síszezont, általában 80-90 nap az idényük hossza, 40-50 ezer látogatóval.

Ebeszkorn szerint 1-1,5 milliárd forintból létre lehetne hozni egy sícentrumot a Normafánál, egy új hat személyes, ülõszékes felvonóval a költségek további 1-1,5 milliárddal nõhetnek. Üzemeltetõként egy kezdõknek és tanulóknak való pályarendszert tudnak elképzelni a Normafára. A Sípark szóvivõje szerint az összpályahossznak, változatos pályákkal legalább 3-4 kilométeresnek kell lennie, hogy vonzza a haladó tudású síelõket is. A pár száz méteres „síóvodára" viszont elég egy pár száz méteres pálya is, amit lehet fenntarthatóan üzemeltetni.

Nagy költséggel járhat a hóágyúzáshoz szükséges vízmennyiség összegyûjtése is, ha messzirõl kell szivattyúzni a vizet. Mátraszenistvánon nyílt, kifóliázott víztározó van, a Normafán ez fedett lenne. Egy hóágyú 500-600 liter is felhasználhat percenként, a hóágyúzott hó kétszer annyi idõ alatt olvad el, mint a természetes. Egy fél méteres hótakaró akár 1-2 hét 3-5 fokos nappali hõmérsékletet is kibír, ha mínuszos éjszakákon vissza tud hûlni.

A mûködési kiadások legnagyobb részét a villamos energia teszi ki, és az ehhez kapcsolódó egyéb költségek, mint például hálózatfejlesztési díjak, de jelentõsek a munkabérek is. Jelenleg 16 hóágyú, 6 sífelvonó, 1 mozgójárda és a pályavilágítás éves költségei több tíz millió forintra rúgnak évente. Igen drága a sífelvonók engedélyeztetése, egy normál korongos, vagy csákányos sífelvonóé több mint egymillió forintba kerülhet.

Az eredeti törvénytervezetben szó esett egy 800 négyzetméteres, 15 méter magas engesztelõ kápolna építésérõl is a Normafán. A parlament hétfõ éjszaka elfogadta Pokorni Zoltán módosító javaslatát, mely szerint a kápolna területét 500 négyzetméteresre csökkentenék. Szintén kisebb, 300 négyzetméteres lett a sífelvonó alsó állomásának épülete. A kápolna a II. világháború után egy munkásgyûlésen lerombolt, majd 1992-ben újjáépült Anna-kápolna mellett épülne fel Natália nevû nõvér 1936-os látomása alapján. A nõvér szerint Jézus Krisztus és Szûz Mária egy Magyarországról kiinduló engesztelõ mozgalom indítását kérte, amely az egész világra kiterjedve békét hozna az egész emberiségnek.