A New York állambeli Rensselear Polytechnic Institute felsõoktatási intézmény Laurie Leshin vezette kutatócsoportja szerint a víz kétszázalékos arányban van jelen a marsi talajban, amelyben említésre méltó mennyiségben szén-dioxidot, oxigént és kénvegyületeket is azonosított a rover. A kutatók eredményeiket a Science tudományos folyóirat legfrissebb számában közölték. Laurie Leshin szerint a felfedezés nem csak tudományos szempontból fontos. "Most már tudjuk, hogy bõséges és könnyen hozzáférhetõ víznek kell lennie a Marson. Amikor embert küldünk oda, bárhol gyûjthetnek talajt a bolygó felszínérõl, csak fel kell melegíteniük, és máris lesz vizük" - szûrte le.

A marsi egyenlítõ közelében, a Gale-kráterben tavaly landolt Curiosity egy különleges berendezés, a SAM (Sample Analysis at Mars) segítségével 835 Celsius-fokra hevítette a Vörös Bolygó talajából gyûjtött mintát, amelynek elemzése egy eddig csak a Mars magasabb szélességi fokain ismert klór-oxigén kapcsolat jelenlétét is kimutatta. A SAM emellett a hidrogén és a szén különféle variánsait (izotópokat) is vizsgálta a talajban. Az izotópkörnyezet szinte teljesen megegyezett a Mars légkörében lévõvel, ami a talaj és a levegõ közötti szoros kölcsönhatásra utal. A kutatók arra következtetnek, hogy a könnyû marsi talajt felkapja a szél és végigsöpör vele az egész bolygón. "A Marsnak van egyfajta globális rétege, egy olyan réteg, amely a felszíni talajból áll, és a gyakori porviharokban kavarog, majd szétoszlik" - magyarázta Leshin. Egy adag ebbõl az anyagból olyan, mint egy mikroszkopikus marskõzet-gyûjtemény. Ha az ember sok szemcsét vegyít, vélhetõen pontos képet kap a jellegzetes Mars-kéregrõl. Bárhol is vizsgáljuk, az egész bolygóról tudunk meg valamit" - tette hozzá.

A víz jelenlétére egy Curiosity által szolgáltatott másik forrásból, mégpedig a rover által begyûjtött elsõ kõbõl is következtet egy másik tudóscsoport. Tanulmányuk szintén a Science hasábjain jelent meg, és arról árulkodik, hogy a kõ különbözött minden korábban ismert marsi kõtõl. A piramis alakú vulkanikus kõzet - amely a Jake M nevet kapta - úgynevezett mugearit. Ez a vulkáni kõ a Földön akkor keletkezik, ha víz van mélyen a felszín alatt. Az Oregoni Állami Egyetem kutatói szerint a kõ, bár nem sziklaszilárd jele a víz jelenlétének a Mars felszíne alatt, mindenképp fontos információkkal szolgál arról, hogy a bolygó belseje különbözõ összetételû régiókból áll. "Talán a Mars soha nem elegyedett el úgy, mint a Föld a lemeztektonika és más folyamatok révén" - vélekednek.

Megfelelõ vízforrás lehet az életnek

A Curiosity legújabb vizsgálatai szerint a leszállóhely közelében gyûjtött felszíni anyagmintában körülbelül 2% a H2O tömegaránya. Ez a küldetés egyik legjelentõsebb eredménye, mivel arra utal, hogy a Gale-kráter aljzatát enyhén „nedves” törmelék borítja, amelybõl akár 10 kilogramm is elég lehet egy pohár víz elõállításához. A Curiosity elõször 2012. október 7-én vett mintát a vörös árnyalatú felszíni rétegbõl a Rocknest-pontnál, a robotkarján elhelyezett törmelékmarkoló lapát használatával. A következõ hetek során még további négy lapátolást végzett, az utolsó alkalommal gyûjtött anyag egy részét pedig sikeresen bejuttatta a SAM (Sample Analysis at Mars) elnevezésû fedélzeti laboratóriumába.

Az elemzés szokatlanul hosszú ideig tartott, s végül 2012. december 3-án jelentették be, hogy egyszerû szerves vegyületeket, többek között klórmetánt és kloroformot találtak a felszíni mintában. Ezek azonban biológiai tevékenység nélkül, kémiai reakciók során is létrejöhettek, ráadásul széntartalmuk valószínûleg nem is marsi eredetû, hanem még a földi kalibrációs mérések során maradhatott a mûszerben.

Több mint fél évvel késõbb, a Science tudományos folyóirat 2013. szeptember 27-i számában végre részletes publikációk jelentek meg a Rocknest-pontnál zajlott anyagvizsgálatokról, s az öt cikkben számos új eredmény olvasható. Ezek közül a legizgalmasabb minden bizonnyal a Laurie Leshin által vezetett amerikai kutatócsoport (Rensselaer Polytechnic Institute) publikációja a SAM berendezéssel végzett mérésekrõl.

A fedélzeti laboratórium több szakaszban 835 Celsius-fokra hevítette a felszíni törmelékmintát, miközben rendkívül érzékeny detektoraival mérte az abból keletkezõ gázok összetételét. A legnagyobb mennyiségben víz (H2O), kén-dioxid (SO2), szén-dioxid (CO2) és oxigén (O2) jelenlétét sikerült kimutatni a hevítés során, amelyek forrására éppen felszabadulási hõmérsékletükbõl lehet következtetni.

A H2O megjelenéséhez alig 300 Celsius-fokra volt szükség. Ez arra utal, hogy a H2O nem kristályos szerkezetû „anyagokba zárva”, hanem inkább réteges szerkezetû szilikátásványok rétegei között, hidroxid-tartalmú vasásványokban, illetve sóvegyületekhez kapcsolódva lehet jelen a felszíni törmelékben, 1,5-3 tömegszázalék között változó mennyiségben. A felszabadult SO2 elsõsorban szulfátvegyületekbõl származhat, a CO2 forrását pedig nagyrészt vas- és magnéziumtartalmú karbonátok jelenthetik. Az egyidejû O2-termelõdés viszont kis mennyiségû szerves vegyület jelenlétére is utal a mintában (a december 3-án közzétett eredményeknek megfelelõen).

Ám a kutatócsoport vezetõje szerint mindez csak a kezdete a Curiosity közeljövõben várható felfedezéseinek. Ugyanis miközben már több mint két kilométert gurult a Gale-kráter aljzatán, méréseivel azt is bizonyította, hogy a SAM laboratórium megfelelõen érzékeny a rendkívül kis mennyiségben elõforduló anyagok kimutatásához, így akár egy feltételezett múltbeli életforma szerves maradványainak azonosításához is. Ennek esélyét a felszíni nedvességtartalom természetesen csak tovább növeli, mivel a kb. 2% tömegarányt képviselõ H2O megfelelõ vízforrást jelenthet a Mars egyenlítõi térségének környezeti viszonyaihoz alkalmazkodott mikroorganizmus számára.

Amennyiben pedig a közeljövõben kiderül majd, hogy ez az eredmény a bolygó nagyobb térségére is érvényes, akkor a Phoenix leszállóegység által 2008-ban igazolt, néhány centiméter mélységben húzódó poláris vízjég-réteg mellett az alacsonyabb szélességi övezetek törmelékanyagának „nedvességére” is felszínközeli vízkészletként tekinthetünk a Földön kívüli élet keresése során.